Vasárnap rakta ki Twitterére Matthew Stock, egy brit felhasználó azt fényképet, amit  Tescóban vásárolt hamburgerszószról készített. A posztjába betagelte a vállalatot is, és aziránt érdeklődött, hogy hogyan lehetséges, hogy a termék szavatossági ideje 20140. 

A szósz egy nagyobb előrecsomagolt burgerpack része volt, melyben volt még két húspogácsa, két buci és két szelet sajt is. A posztra hamarosan válaszolt a Tesco egyik ügyfélszolgálatosa, aki maga sem értette, mi történik, ezért kérte Stockot, hogy fotózza be neki a termék vonalkódját is. Miután ez is megtörtént, a Tesco részéről Maggie visszaírt, hogy a brit áruházláncnál arra jutottak, hogy a lejárati dátumot a termékre a Julián-naptár számítása szerint írhatták rá, így pedig a 20140 valójában 2020. május 20-át jelöli a legtöbbek által használt Gergely-naptár szerint. 

Stock megrökönyödve kérdezett vissza, hogy most tényleg azt állítja-e a vállalat szóvivője, hogy rendben van egy ma már gyakorlatilag senki által nem használt naptárrendszer szerint megadni a szavatossági dátumokat, mire Maggie elismerte, hogy ez valóban furcsán hangzik, és hogy a cégvezetéshez fog fordulni további megerősítésért. 

Mint a Wikipedia írja, a julián (vagy juliánus) naptár egy Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkor is csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, amely sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más naptáraknál, így a rómainál is.Az új számítás már elég jól megközelítette az év valós hosszát, de 128 évenként mégis okozott egy napnyi eltérést. A lassú csúszás egyre nagyobb gondot okozott az egyházi ünnepek kapcsán, ezért került sor a XVI. században a Gergely-naptár bevezetésére. A katolikus országok gyorsabban, a protestánsok lassabban vették át az új számítási módot, egyes ortodox államok csak a XX. században fogadták el. (via Independent)