A hét elején tett közzé a Google anyavállalata, az Alphabet egy 1500 oldalas dokumentumot, melyből számos új részlet kiderül a techóriás városi kísérletéről: a Google alá tartozó Sidewalk Labs Torontóban építené fel az okosvárosának prototípusát, mellyel a várostervezést akarják teljesen megreformálni. 

A 4,9 hektáron elterülő, Quayside névre keresztelt új városrész a Google ígérete szerint rengeteg új munkahelyet, sokkal kevesebb károsanyag-kibocsátást, megfizethető lakhatást, biciklis és közösségi közlekedésbarát rendszert, illetve rengeteg adóbevételt hoz majd magával. 

Quayside csak az első állomás lenne a Google számára, a jelenlegi tervek szerint a városrész felhúzása után kezdetét venné a Villiers West nevű terület átépítése, a két okosváros körül pedig egy innovatív fejlesztési és gazdasági övezetet hoznának létre, így a távlati tervek szerint az egész beépített terület a végén, valamikor 2040 körül 77 hektárt foglalna majd el. Quayside-ben 4200 lakó élhetne állandóan, míg a későbbi fázisban megépülő Villiers Westben további 2700 lakó számára lenne hely. Ezeken a területeken kaphatna egy új központot a Google, illetve egy óriási innovációs központot is terveznek ide. 

A jelenlegi tervek szerint az építkezés már 2021-ben elkezdődhet, a mostani költségbecslések a két városrész felépítéséhez 3,9 milliárd kanadai dollárról szólnak, míg a teljes terület kialakítása elérheti a 38 milliárd kanadai dollárt, de ehhez a projekthez a Google külső befektetőket is bevonna. 

Minden nagyon szép, de

Azt nem is nagyon vitatja senki, hogy a Google várostervében van egy rakás kifejezetten szimpatikus vonás: rengeteg közösségi tér, a klímapozitív energetikai rendszer, a gyalogosok és a biciklisek előtérbe helyezése. Ez annyiban nem meglepő, hogy a Sidewalk Labs kifejezetten menő várostervezőket igazolt le, akik aztán közösen rakhatták össze, hogy milyennek kéne lennie egy városrésznek a 21. században.

Mégis, a torontói óriásberuházást rengeteg kritika éri, és egyelőre még az sem biztos, hogy ebben a formában megvalósulhat valaha az építkezés. Az egyik fő probléma a város okos-jellegével van: a tervek szerint ugyanis a városrész rengeteg adatot gyűjtene az ottélőkről, akiknek minden lépésük folyamatosan követve lenne. 

Quayside megálmodói ugyanis egy teljesen önszabályzó várost képzeltek el, melyben minden mozgást és döntést szenzorok követnek nyomon, és ez alakítaná aztán az energiahasználatot, a közlekedés szabályozását vagy például az épületek működését. Egy ennyire automatizált, szoftver vezérelt városhoz viszont elképesztő mennyiségű adat kell, ez pedig számos adatkezelési kérdést és aggodalmat felvet.

A projekt megítélésének nem tett jót, hogy tavaly év végén éppen adatkezelési aggályok miatt szállt ki téma szakértője, Ann Cavoukian. Az eheti bejelentésen a Sidewalk Labs vezetője, Dan Doctoroff azt állította, hogy az adatok gyűjtésével és felhasználásával egy külső, kormányzatilag is ellenőrzött adatkezelőt fognak megbízni, és semmiféle személyes adatot nem fognak harmadik fél számára továbbadni a felhasználók direkt hozzájárulása nélkül. 

A külső adatkezelőnek a megbízása viszont egyáltalán nem oszlatta el a kételyeket, egy jogvédő szervezet már be is perelte a kanadai kormányt, így szeretnék elérni, hogy megakasszák az építkezést. 

Jelzi a problémák súlyát, hogy június elején egy rendkívül befolyásos techbefektető, Roger McNamee is nekiment a projektnek. McNamee, aki a Google és a Facebook korai befektetője volt, óva intett attól, hogy bárki megbízzon a nagy techcégekben, ha az adataik kezeléséről van szó. Toronto közgyűlésének címzett levelében azt állította, hogy a Google arra fogja használni adatait, hogy befolyásolja a városlakók viselkedését, hogy így teremtsen új piacot magának.

McNamee felvetése mögött nem nehéz felfedezni az elmúlt év egyik sikerkönyvének, a Megfigyeléskapitalizmusnak az alapgondolatát. Könyvében Shoshana Zuboff azt állítja, hogy a nagy techcégek, miközben hatalmas harcot vívnak azért, hogy újabb és újabb területekről facsarjanak ki profitot, elhozták a kapitalizmus új korszakát, melyben a legfontosabb a legfontosabb érték a számukra a viselkedési többlet lett. Az a vállalat tud ma sok pénzt csinálni, amelyik a rengeteg, rendelkezésére álló adat alapján a lehető legpontosabban tudja megmondani, hogy a felhasználó mit fog tenni a következő pillanatban. 

Arról, hogy a kapitalizmus a techvilággal karöltve hogyan terjesztette ki a befolyását a legszemélyesebb élményeinkre, gondolatainkra és vágyainkra, nemrég hosszasan írtunk. Ahogy pedig egyre több és több adat állt rendelkezésükre a döntéseinkről és preferenciáinkról, úgy épülhetett ki egy rendszer, amely már nemcsak ismeri a preferenciáinkat és sejti a következő lépésünket, hanem el is kezdi befolyásolni azt, döntésekre ösztökélve minket. 

McNamee maga is a megfigyeléskapitalizmus eddigi leginkább kifejlődött példájaként hivatkozik a torontói projektre, és szerinte bármit is ajánljon a városnak a Google, ennek értékét hozzá sem lehet mérni ahhoz, amit a város éppen készül feladni. 

Nem erről volt szó

A növekvő ellenállást nemcsak az adatkezelési problémák táplálják: Kanadában sokaknak az sem tetszik, hogy a Sidewalk Labs terve ma már sokkal nagyobb terület beépítéséről szól, mint amiről eredetileg szó volt. 

2017-ben még csak a közel öthektáros Quayside városrész felhúzásáról szóltak a tervek. A terület beépítését amúgy is tervezte a Waterfront Toronto nevű ügynökség, melybe a város, a tartomány és Ottawa képviselői foglalnak helyet, és a Google sok szempontból vonzó ajánlattal indult el ezért a munkáért. 

Ehhez képest a hét elején bemutatott tervek már sokkal nagyobb területről szólnak, sokkal nagyobb léptékű infrastruktúra-fejlesztéssel egyetemben: például a Sidewalk Labs a városrészt faelemekből építené fel, melyhez most már egy fafeldolgozó telepről, illetve a hozzá vezető szállító útvonal kialakításáról is szólnak a tervek. Az egyik legjelentősebb kanadai újság, a Globe szerkesztőségi vezércikkben kifogásolta a fejleményeket: mint írták, a közzétett 1500 oldalas dokumentum több új aggályt vetett fel, mint amennyit a korábbiak közül megoldott volna. 

A lap szerkesztőinek az sem tetszik, hogy még mindig nem tudni pontosan, mi is lenne ez az egész: nem világos, pontosan mennyivel gazdagodna mindezért cserébe Toronto, és úgy érzik, a Google túl sok kedvezményt kér túl kevés konkrétumért cserébe. 

Ezeket a kedvezményeket amúgy nem a Google hozta nyilvánosságra: februárban, amikor még mindig csak az apró Quayside városrész felhúzásáról volt szó a nyilvánosság előtt, a Toronto Star szivárogtatta ki, hogy sokkal nagyobb tervek is léteznek, és a Google bevételi forrásként számol olyan ingatlanadókkal és fejlesztési díjakkal, melyeknek alapesetben a városkasszában lenne a helye. 

A kinézett terület a Toronto belvárosától keletre eső vízparti rész, ahol a város kikötője fekszik. A területet az ötvenes években építették be jelentős mértékben, ekkor még arról szóltak a tervek, hogy Toronto egy nemzetközileg is jelentős hajózási központ lehet, de ebből végül nem sok minden valósult meg. 

Hogy a Google tényleg sokkal nagyobb területben gondolkodik, az a héten bemutatott dokumentumokból végleg kiderült, és mint a CityLab írja, a terület beépítésének menedzselésével megbízott Waterfront Toronto vezetője, Stephen Diamond azóta el is kezdett távolságtartóbban nyilatkozni a tervekről, még egy közleményt is kiadtak, mely szerint a most bemutatott tervek megalkotásában nem vettek részt. 

Toronto városában a 2017-es bejelentés óta létezik egy civil csoport, amely a projekt megakadályozását tűzte ki céljául, és a Block Sidewalk képviselői szerint a most bemutatott tervek őket igazolták, a Google tényleg a város teljes vízparti területére szemet vetett, és az adatkezelési problémák mellett ez a projekt legalább annyira szól privatizációs kérdésekről is. A projekt helyi kritikusai szerint ráadásul Toronto eleve élen jár a technológiai innovációban és a városfejlesztésben, ezért is érthetetlen, hogy az amerikai kontinens egyik legértékesebb földterületét miért kéne egyszerűen átadniuk egy techcégnek. 

Következő lépésben a Waterfront Toronto testületének kell véleményeznie a most bemutatott terveket. A Sidewalk Labs vezetője, Doctoroff hétfőn megüzente, hogy ők nyitottak bármilyen észrevételre és szívesen dolgoznak együtt a kormányügynökséggel a tervek további pontosításában. A városi tanácsnak és a Waterfront Torontónak 2020 végéig kéne rábólintania a tervekre ahhoz, hogy a Google által tervezett ütemben megindulhasson az építkezés 2021-ben.