Októberben két nagyon fontos esemény is jelezte, hogy végleg elfogyhatott a politikai levegő az Amazon, a Google és a Facebook körül. Már a vállalatok feldarabolása is napirenden van, és egy demokrata győzelem alapvető változásokat hozhat a versenypolitikában.
Radikális lépéssel fenyegetőzik a techóriás, ha tényleg életbe lép a törvény, mely szerint fizetniük kéne a híroldalaknak.
Bíróságon, közleményekben és minden létező fronton marja egymást az Apple és a Fortnite-ot kiadó Epic Games. A háború nem csak rengeteg pénzről szól, hanem arról is, hogy mekkora hatalma lehet az óriás techcégeknek.
Ha vissza akarjuk szerezni a figyelmünk feletti irányítást, meg kell tanulnunk újra nem csinálni semmit. Erről írt Jenny Odell, akinek könyve egyszerre személyes gondolkodás az életünk és az internet kapcsolatáról és radikális politikai kiáltvány.
Odalett az internetet övező kezdeti optimizmus, és már mindenki látja, hogy sok a gond. De hogy mi legyen a következő lépés, azt senki nem tudja.
Washington hiába tiltakozott.
A pár hektáros tervekből mára egy gigantikus Google-város tervei rajzolódtak ki Kanadában, ami egyre több mindenkinek nem tetszik.
A visszaéléseknek senki sem örül, de közben minden megy tovább a régiben.
A depresszió és a kiégés nem kirívó megbetegedés, hanem a korunk alapállapota. Az internet pedig szép lassan megöli a lelkünket. Ezekről ír a filozófia új sztárja, a koreai-német Byung-Chul Han.
Egyre többen érzik úgy, hogy elég volt a Facebookból. Négy olyan emberrel beszéltünk, akik nem álltak meg a panaszkodásnál, hanem tényleg otthagyták a közösségi oldalt.
Több ezer adatdarabból készülnek az ügyfelekről egyéni értékelések a nagyvállalatok számára. A technológiát megállítani nem lehet, de kisebb lenne a gond, ha az egész nem teljes titokban zajlana.
A privacy-szakértőnek felkért Ann Cavoukian nem volt elégedett azzal, amit a Torontóba tervezett hightech-város előkészületeiből látott.
A megfigyelési technológiák új generációját más országokban is fejlesztik, de Kínában kezdett el villámsebesen terjedni.
Hatalmas volt a felhajtás a vállalat körül, ami lehet, nem is tudott többet, mint prostituáltakat felbérelni a politikai ellenfelek lejáratására. De ezzel együtt is gigantikus botrányba lökték most bele a Facebookot.
Terjednek a módszerek, melyek a digitális nyomainkból következtetnek egészségünkre. Depressziófigyeléstől stresszmérésig egy csomó kísérlet zajlik éppen.
Kínában épül a modell, ami minden állampolgárt aszerint értékel majd, hogy hogyan viselkedik az életben. De sok jel utal arra, hogy ez a disztópikus jövő nem csak a kínaiakat, hanem a többi országot is fenyegetheti.
Az autóvezetők kedvence a Waze, az alkalmazás mára letarolta a navigációs szoftverek piacát. De közben ideje lenne azon is gondolkoznunk, hogy milyen jövőhöz vezethet, ha a városok forgalmát cégek titkos algoritmusai irányítják majd.
2017 rossz éve volt a Facebooknak, és egyre több jel utal arra, hogy jövőre is komoly kihívásokkal kell megküzdeniük. Morgó hirdetők, ráunó fiatalok, megtelő piacok jelenthetnek problémát Zuckerberg számára.
Nick Srnicek sikerkönyve, a Platformkapitalizmus megpróbálja megérteni és magyarázni a viharos gyorsasággal átalakuló új világot. Az adat az új olaj, és szabályozni kellene, hogy kik és hogyan használhatják. Gigászi monopóliumok csapdájába kerülhetünk.