Akár az Instagramot és a WhatsApp-ot is elbukhatja Mark Zuckerberg

2020 december 10., csütörtök 11:39

Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) szerdán jelentette be, hogy elindítják azt a gigapert, amiről egy ideje már sejteni lehetett, hogy sor fog rá kerülni, és ami akár a Facebook feldarabolásához is elvezethet.

Az FTC és 46 állam ügyészsége összesen két keresetet adott be, mindkettőben azzal vádolva a Facebookot, hogy visszaélt monopolhelyzetével, ezzel korlátozva a verseny lehetőségét a közösségi oldalak piacán. A keresetet központi pontja két felvásárlás: a Facebook 2012-ben 715 millió dollárért vásárolta meg az Instagramot, míg 2014-ben 22 milliárd dollárért a WhatsApp-ot, és ugyan a tranzakciókat akkor jóváhagyta a versenyhatóság, a mostani kereset szerint ezek a felvásárlások valójában arra voltak jók, hogy a Facebook korlátozva a verseny lehetőségét lenyomhassa potenciális riválisait.

Mark Zuckerberg októberi meghallgatásán Fotó: GREG NASH/AFP

A keresetekben ezen kívül kitérnek arra is, hogy a Facebook sok mindent tett azért, hogy megnehezítse új szereplők piacra lépését. Majd miután Mark Zuckerberg vállalata egyeduralkodóvá vált, elkezdtek a hirdetők számára árakat emelni és közben folyamatosan romlott a felhasználói élmény minősége. Az FTC és az államok keresete nagyban támaszkodik Dina Srinivasan 2019-es, híres tanulmányára, melyben bemutatta, hogy a Facebook éppen úgy tudta lenyomni a MySpace-t, hogy többek között jobb privacy feltételeket kínált a felhasználóknak, de miután megszerezték az uralmat a piac fölött, rögtön romlani kezdett a Facebook felhasználói minősége és sokkal erőteljesebben kezdték megfigyelni a felhasználókat, hogy az így kinyert adatokat aztán hirdetőknek értékesíthessék.

Mint gyorselemzésében a monopolszakértő Matt Stoller írja, a most indított perben is érvként tűnik fel, hogy a Facebook versenyellenes lépéseinek a felhasználók is kárát látták: nemcsak egyre nagyobb mértékben kémkedett utánuk a Facebook, de egyre nagyobb mennyiségben zúdultak rájuk reklámok is. De a piaci egyeduralom miatt sérültek a hirdetők érdekei is: egyrészt drágábbak lettek így a hirdetési helyek, másrészt a hirdetéseik sokszor káros, akár jogsértő tartalmak mellett köthettek ki.

A beadványban nagy hangsúly jut a Facebook belső leveleire, melyekből kiderül, hogy a vállalat felsővezetése végig pontosan tudta, hogy mit csinálnak: Mark Zuckerberg már 2008-ban megírta kollégáinak, hogy jobb felvásárolni, mint versenyezni. És a rákövetkező évek azt mutatták meg, hogy a cégnél ezt tényleg így gondolták.

A Facebook ezen kívül sokat tett azért is, hogy a felhasználókat „bezárja” a szolgáltatásba, azaz csak nagy nehézségek árán válthassanak át egy másik platformra. Az persze, hogy a Facebook szeretné megtartani a felhasználóit, abszolút érthető, az viszont már jogsértő lehet, ahogy a Facebook akadályozta, hogy a felhasználók magukkal vihessék adataikat, feltöltött tartalmaikat.

Omladozó birodalom

Ha a pernek tényleg feldarabolás lenne a vége, az nagyon érzékenyen érinthetné Zuckerberg digitális birodalmát: a Bloomberg összefoglalója alapján a vállalat egy ideje épp az Instagram révén tudott bevételnövekedést elkönyvelni, míg a WhatsApp kulcsfontosságú eleme a Facebook e-kereskedelmi terveinek, azaz ennek a két vállalatnak a leválasztása súlyosan árthatna a Facebook hosszú távú stratégiájának.

A WhatsApp és az Instagram azért is rendkívül fontos a Facebook számára, mert a nemzetközi piacokon sokszor ez a két termék jóval felkapottabb, mint maga a Facebook: Indiában és Brazíliában például sokkal gyorsabb ütemben nő az új felhasználók száma ezen a két platformon, mint a közösségi oldalon. Ráadásul azt is lehet egy ideje már tudni, hogy a Facebook egyre kevésbé menő, azaz épp a kereskedelmileg rendkívül fontos korosztályban, a tinédzserek között folyamatosan és drasztikusan csökken az új felhasználók száma.

A feltörekvő cégekkel szemben, mint a Snapchat vagy a TikTok, a Facebook épp az Instagram révén tud valamennyire még versenyben maradni, és ha ezt elveszítené a cég, akkor a Bloomberg elemzése szerint teljesen eszköztelenül maradnának abban, hogy hogyan szólítsák meg a fiatalokat.

És számíthat az is, hogy a Facebook hírnevét nagyon megtépázta az elmúlt pár év: a megfigyelési botrányok, a dezinformációs és választási kavarások, a trollfarmok, a moderálási problémák mind-mind ahhoz vezettek, hogy ma már nemcsak a politikusok, de sok mezei felhasználó is teljesen máshogy áll az oldalhoz. És egyre többen vannak, akik úgy döntenek, hogy nekik elég volt, és otthagyják a Facebookot. Elég ironikus módon szintén sokan vannak, akik ilyenkor úgy döntenek, hogy a jövőben inkább a sokkal kevésbé botrányos Instagramra posztolnak majd dolgokat és WhatsApp-on tartják fenn a kapcsolatot az ismerőseikkel.

Megváltozó hangulat

Az persze nem egyértelmű, hogy tényleg eljut-e a feldarabolásig az eljárás: a Bloombergnek nyilatkozó egyik elemző szerint ha csak nem lesz demokrata többség a szenátusban (ami majd januárban dől el a georgiai választáson), akkor azért jóval kisebb az esélye annak, hogy tényleg a Facebook szétszedésével záruljon a vizsgálat. Ugyanakkor az FTC vizsgálata és a téma napirenden tartása így is sokat árthat a Facebook részvényeinek.

A Facebook védekezésének lényege, hogy ezeket a tranzakciókat korábban éppen az amerikai kormány hagyta jóvá. Ezzel kapcsolatban írja Stoller, hogy ez valóban igaz, és kínos is nagyon az amerikai versenyhatóságokra nézve, de ettől még nem jelent felmentést, ha a Facebook jogsértő cselekedeteket hajtott végre. Márpedig az amerikai törvények alapján jó eséllyel bizonyítható lesz, és Stoller optimistább is, mint a Bloombergnek nyilatkozó elemző: szerinte annyira megváltozott a politikai és a társadalmi közhangulat, hogy a kongresszus simán dönthet a feldarabolás mellett. A politikai közhangulat megváltozását jelzi szerinte, hogy míg 2016-ban Hillary Clinton azt tervezte, hogy a Facebook második emberét, Sheryl Sandberget a kormányába ülteti, addig Joe Biden idén kétféle cégtől nem fogadott el támogatást a beiktatási időszakban: a fosszilis energiaipari vállalatoktól és a Facebooktól.

A Facebook egyelőre annyit közölt, hogy megvizsgálják a beadványokat és hamarosan részletesen is reagálnak majd rá. De korábban számos alkalommal tagadták, hogy versenyellenes lenne a tevékenységük.

Mint a Financial Times írja, az FTC még 2019-ben kezdett el vizsgálódni a Facebook monopolgyanús tevékenysége után, kevéssel egy másik vizsgálat után, ami a privacy-visszaéléseket vizsgálta a Cambridge Analytica-botrányban. E utóbbit végül ötmilliárd dolláros büntetés megfizetésével rendezte le a Facebook.

Rövid időn belül ez a második jelentős monopolellenes eljárás az Egyesült Államokban: októberben a Google anyacége, az Alphabet ellen indult kereset, azzal a gyanúval, hogy a cég erőfölényével visszaélve zárta ki riválisait a webkeresők piacáról. Szintén a megváltozott közhangulatot jelzi, hogy szintén októberben publikálta az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának trösztellenes albizottsága azt a jelentést ami 16 hónapnyi vizsgálat után született meg, és ami kimondja, hogy alapvető problémák vannak azzal, ahogy a techóriások eddig működtek. Ezzel a jelentéssel akkor részletesen is foglalkoztunk.