Augusztus 13-án tört ki a háború az Apple és a Fortnite-ot kiadó Epic Games között, és még egyáltalán nem látni a végét. Jóval többről van szó, minthogy milyen játékokat lehet letölteni az iPhone-okra.
A Fortnite az egyik legnépszerűbb játék a világon, mégis elképzelhető, hogy a következő frissítés után Apple-eszközökről nem lesz hozzáférhető.
A konfliktus abból indult, hogy a Fortnite legutóbbi verziójába a fejlesztő Epic beépített egy új típusú, játékon belüli fizetési lehetőséget, ami teljesen megkerülné az Apple saját rendszerét. Ez pedig sérti az Apple szabályzatát: az óriáscég jellemzően csak azokat a termékeket engedi be az App Store-ba, amelyek az Apple saját rendszerét használják, és amelyekről az óriásvállalat tranzakciónként leszed magának 30 százalékot. Az Epic nem tiltotta le ugyan a játékon belül az Apple-ös fizetési lehetőséget, de a saját fizetési rendszerükön keresztül olcsóbban férhetnek hozzá a különféle extrákhoz a játékosok.
Az Apple nem sokat vacakolt, egyszerűen törölte a Fortnite-ot az App Store-ból, ami izgalmas fordulatot hozott pár héttel az amerikai kongresszusban zajló monopolellenes meghallgatások után, amikor Tim Cook Apple-vezér arról beszélt, hogy igazából nem sok hatalmuk van a mobilapplikációk piacán, hiszen mind a fejlesztők, mind a felhasználók bármikor válthatnak egy másik platformra, épp ezért a platformokat fenntartó techcégek kénytelenek alkalmazkodni. De mint a monopóliumszakértő Matt Stoller írja, Cook érvelésének hamissága elég hamar lelepleződött, és épp az Apple által: hiába a Fortnite a világ egyik legnépszerűbb mobilos játéka, hiába van szó milliárd dolláros üzletről, az Epicnek semmiféle erőfőlénye nem volt az Apple-lel szemben, simán kidobták a játékot a boltjukból.
A mostani összecsapás nem a semmiből jött: az Epic vezérigazgatója, Tim Sweeney már évekkel ezelőtt harcot hirdetett a nagy techcégek által kivetett 30 százalékos különadó ellen, egy 2018-as interjúban arról beszélt, hogy az Apple, a Google és az Android-gyártók hatalmas profitot tesznek zsebre a készülékek eladásából, és semmi nem indokolja, hogy még 30 százalékot beszedjenek minden alkalmazás értékesítése után.
Persze az Epic sem egy makulátlan szereplő a történetben, hiszen egyrészt egy másik hatalmas óriáscég, a kínai Tencent 40 százalékos részesedéssel bír a vállalatban, másrészt lehet tudni azt is, hogy az Epic is igyekezett a játékfejlesztőkkel kötött alkuk révén elszívni a felhasználókat a piacvezető Steam elől. De az is biztos, hogy messze nem az Epic az egyetlen, akinek elege lett a legnagyobb amerikai techcégek eljárásaiból, és ők elég nagyok ahhoz, hogy egy ilyen csatába bele tudjanak állni.
Az ugyanis, hogy milyen alkalmazásokat enged be az univerzumába az Apple, az utóbbi időben egyre komolyabb kritikák és viták tárgya. Az Epic elleni gigászi csata előtt kevéssel zajlott egy jóval kisebb léptékű, de elég kínos történet: az Apple az App Store-ból való törléssel fenyegette meg a hey.com nevű apró emailszolgáltatót, ha nem építenek be az applikációjukba egy alkalmazáson belüli előfizetési rendszert. Csakhogy a hey.com tulajdonosa egy ismert techvállalkozó, David Heinemeier Hansson, aki elég jó iparági és politikai kapcsolatokkal rendelkezett ahhoz, hogy nagyra fújja ezt az ügyet.
És ugyan az Apple közleményében írhatta azt, hogy náluk egyszerűen az a szabály, hogy ha egy alkalmazáshoz kapcsolódik fizetős szolgáltatás, akkor azt kötelező az Apple rendszerén belül intézni, a legtöbbeket sokkal jobban foglalkoztatott a 30 százalékos sarc ténye, amit az amerikai Képviselőház monopolellenes bizottságát vezető David Cicilline egyszerűen útonállásnak nevezett egy interjúban, míg az ismert Apple-kedvelő techblogger, John Gruber már arról írt, hogy Tim Cook elárulja éppen Steve Jobs örökségét.
Ráadásul a hey.com körüli minibotrány pont aznap tört ki, amikor az Európai Unió vizsgálatot indított az Apple App Store-jának és Apple Pay-rendszerének versenyjogi státuszával kapcsolatban, és amikor az Európai Bizottság részéről Margrethe Vestager arról beszélt, hogy az Apple kapuőri pozíciót szerzett magának, és az EU-nak biztosítania kell, hogy a vállalat ne tudja a maga javára alakítani a verseny kereteit.
Beszédes, hogy az Epic párhuzamosan szinte ugyanezeket a köröket futotta le a Google-vel szemben is, de az sokkal kisebb érdeklődést váltott most ki, amit csak részben magyarázhat az, hogy hiába rakta ki a Google a Google Play-ből a Fortnite-ot, androidos eszközökre még mindig simán fel lehet telepíteni a játék oldaláról.
Ezek alapján az Epic ügyesen választott időpontot a konfrontációra, hiszen vélhetően számíthattak rá, hogy az appon belüli fizetési lehetőség kihagyásával magukra fogják vonni az Apple figyelmét. És arra is lehetett számítani, hogy rengeteg fejlesztő az Epic ügyével fog szimpatizálni, hiszen a 30 százalékos sarc régóta volt sokak szemében tüske. Főleg, hogy lehet tudni, hogy az Apple a legnagyobb szereplőknek sokszor csökkenti vagy el is engedi a különadót: azóta kiderült, hogy ha valaki az Amazon Prime applikációján keresztül kölcsönzött filmet vagy sorozatot, akkor az összegből az Apple nem vont le magának semmit. Ahogy a Netflix sem kínál már alkalmazáson belüli vásárlást 2018 óta, de nem lett ebből bajuk.
Az Apple ugyanakkor a játékgyártóknak nem szokott engedményeket tenni, és szerintük ennek elsősorban minőségbiztosítási okai vannak, hiszen így tudják garantálni, hogy nem jutnak be veszélyes, csaló alkalmazások az App Store-ba.
Az Apple és az Epic közti konfliktus hamar bíróságra került, ahol az Apple többek között azt állította egy beadványában, hogy a játékgyártó vezére, Tim Sweeney is megpróbált cégének kijárni egy külön, kedvezményes megállapodást az Apple rendszerében, mire Sweeney Twitteren hozta nyilvánosságra a levelét, melyben arról írt, hogy reméli, az Apple minden iOS-fejlesztőnek biztosítja ezeket a lehetőségeket.
Hogy az Apple-t mennyire érzékenyen érinthette a sztori, azt elég jól jelzi, hogy azóta radikális válaszlépésre szánták el magukat: az Epic vasárnap beadott, újabb keresete szerint ugyanis a techóriás azzal fenyegette meg őket, hogy nemcsak a Fortnite-ot tiltják ki az App Store-ból, de az Unreal Engine névre keresztelt játékfejlesztői eszközüknek is megszűnhet az iOS-es támogatottsága.
Az Unreal Engine az Epic által fejlesztett játékfejlesztő motor, amivel bárki szabadon készíthet játékokat, és az idén bevezetett szabályok szerint csak akkor kell fizetni ezért az Epic-nek, ha a játék kereskedelmileg elég sikeresnek bizonyult. Nem véletlen, hogy az Unreal Engine kifejezetten népszerű a játékfejlesztői piacon, és az Epic keresete szerint az eszköz teljes kitiltása szükségtelenül súlyos lépés lenne, hiszen olyan fejlesztőket is érintene, akiknek semmi közük az egész ügyhöz.
„Az Apple megtorlásának mérete már önmagában egy jogsértő kísérlet a monopóliumuk fenntartására és hogy lehűtsék azokat, akik esetleg tiltakozni terveztek az Apple eljárásával szemben” – áll a beadványban, mellyel azt szeretnék elérni, hogy a bíróság akadályozza meg a fejlesztőmotor felfüggesztését. A beadvány beterjesztésével egy napon a Microsoft is kiállt az Epic keresete mellett, külön hangsúlyozva, hogy mennyire katasztrofális következménye lenne, ha az Apple tényleg kizárná az Epic fejlesztőplatformját, ezzel ugyanis rengeteg játék, köztük a Microsoft saját Forza nevű alkalmazása sem lenne többé frissíthető, illetve javítható az iOS-re és macOS-ra letöltött verziókban.
Az Epic Games eredetileg augusztus 28-áig kapott határidőt, hogy az Apple által előírt módosításokat végrehajtsák, de kedden átmenetileg fellélegezhettek, mivel a bíróság úgy döntött, hogy az Apple egyelőre nem szoríthatja ki az Unreal Engine-t. Ugyanez az ítélet viszont arra jutott, hogy a Fortnite-ot nem kell visszaengedjék az App Store-ba. Ez azonban tényleg csak fellélegzési időt jelent az Epicnek, és minden jel szerint hosszabb pereskedésre kerülhet sor.
Melyben egyáltalán nem kizárt, hogy az Apple diadalmaskodik majd, de vannak elemzések, melyek szerint a vállalat egyszerűen nem veszi észre, hogy mennyit veszíthet ezzel. Aimee Pearcy a Pandón például írt arról, hogy úgy fest, hogy az Apple elfelejtette, hogy az egész világ figyeli ezt a sztorit, és hogy éppen most készülnek kiszúrni rengeteg fejlesztővel, aminek felmérhetetlen következményei lehetnek hosszabb távon.
És ugyan egyáltalán nem biztos, hogy az Epic a bíróságon akarta megvívni ezt a csatát, de ha így alakult, akkor beleálltak: beperelték az Apple-t és a Google-t a monopóliumellenes szabályok megsértéséért, és az ügy súlyát jelzi, hogy az ügyvédi stáb vezetésével azt a Christine Varneyt bízták meg, aki az Obama-kormány idején a monopolellenes ügyekért felelős helyettes főállamügyész volt, a kilencvenes években pedig a Netscape-t képviselte a Microsoft elleni legendás perben. A már idézett Stoller értékelése szerint az Epic által benyújtott kereset erősen épít a Képviselőház trösztellenes albizottságának nyomozati anyagaira, illetve a meghallgatáson elhangzottakra.
Épp ezért van az, hogy elemzők szerint nem lehet annyival elintézni ezt a pert, hogy az Epic csak több pénzt akar: a vállalat ügyesen ismerhette fel, hogy a politikai közhangulat is egyre inkább az ő oldalukon van. Így sem lefutott az ügy, Stoller szerint a bíróság előtt az Apple feltehetőleg azzal fog érvelni, hogy a spamektől, rosszindulatú támadóktól és veszélyes alkalmazásoktól védik a felhasználóikat azzal, hogy ennyire szoros ellenőrzés alatt tartják, hogy mi kerülhet be az App Store-jukba.
„Lehet, hogy a Nagy Testvérré vált a cég, de jobb egy olyan nagy testvér, amelyik megvéd téged a rengeteg rosszindulatú szereplőtől, akik a pénzedre és az adataidra pályáznak” – foglalta össze az Apple védekezésének lényegét Stoller, aki szerint egy furcsa folyamatot lehet megfigyelni az Egyesült Államokban: míg korábban a nagyvállalatok leginkább arra használták fel politikai kapcsolataikat, hogy a saját szektorukban minél inkább mérsékeljék az állami beavatkozások mértékét, addig az elmúlt években a vállalatok az állam helyett egyre inkább egymással csatáznak, és vannak már cégek, melyek egyenesen arra kezdték el noszogatni az államot, hogy szabályozza már jobban a piacukat.
Az Epic és Apple közti jogi küzdelem egész biztos, hogy hatással lesz ezekre a folyamatokra, és közben rengetegen fejlesztő és kisebb techvállalkozás figyeli majd árgus szemekkel, hogy vajon lehet-e fogást találni a hatalmas monopóliumokká nőtt platformvállalatokon (erről a témáról korábban hosszabban is írtunk).
És izgalmas lesz látni, hogy hogyan fog tudni kikeveredni ebből a helyzetből a külsőségesre és megítélésére korábban mindig sokat adó Apple. Hogy mekkora PR-katasztrófa felé száguld a vállalat, azt jelzi az a mikrotörténet is, hogy éppen csak kitört az egész Epic-elleni háború, amikor az Apple a hétvégén betámadta az ingyenes iOS-applikációt fejlesztő WordPress-t, hogy ha nem építenek bele egy alkalmazáson belüli vásárlási lehetőséget az applikációba, akkor repülnek az App Store-ból.
Egy olyan alkalmazásról van szó, ami nem árul semmit: ingyen lehet vele szerkeszteni telefonról is a wordpresses oldalainkat, és bár a WordPressnek vannak fizetős szolgáltatásai is, ezek nem érhetőek el az applikációból. Már éppen úgy nézett ki, hogy győz az Apple akarata, és a világ egyik legértékesebb cége erőfölényével visszaélve elérte, hogy a WordPress fejlesztői beleépítsenek egy vásárlási lehetőséget az alkalmazásba, amikor vélhetően a hatalmas netes felháborodás hatására az Apple végül bocsánatot kért, és még se kell fizetőssé válnia a WordPress alkalmazásának.