Kevéssel azután, hogy az Egyesült Államok szenátusa nagy többséggel (69:28 arányban) megszavazta, hogy Joe Biden jelöltje, Lina Khan tagja lehessen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak (FTC), Biden sokak meglepetésére azt is bejelentette, hogy Khan fogja elnökölni a bizottságot.

A többek között monopol-kérdésekben is illetékes bizottságot három éve megbízott elnökként Rebecca Kelly Slaughter vezette, és az általános várakozás az volt, hogy Biden őt fogja megerősíteni posztján, és mellé kerül majd be bizottsági tagként Khan.

Lina Khan mindössze 32 éves, ennyi idősen jutott el az egyik legfontosabb amerikai versenyhatósági szerv élére, és bár kinevezése okozott némi meglepetést, arról nem ír senki, hogy ne érdemelte volna ezt meg. Khan még 2016-ban, a Yale jogászhallgatójaként írta meg az Amazon's Antitrust Paradox című tanulmányát, amiben nagyon világosan érvelt amellett, hogy az FTC és az amerikai igazságügyi minisztérium által alkalmazott monopólium-felfogás miért teljesen alkalmatlan az Amazon és a többi nagy techcég felügyeletére.

Tanulmánya szinte azonnal hivatkozási alap lett, és ahogy a kétezertízes évek végére egyre többek számára világos lett, hogy sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem stimmel valami a nagy techcégek működésével, és hogy e cégek működése a gazdaság egésze számára sem hasznos, még többen nyúltak vissza Khan érveihez.

Khan azóta a Columbia jogi karának oktatója lett, egy ideje már az FTC-tag Rohit Chopra tanácsadója volt, illetve szakértőként segítette a képviselőház monopolellenes vizsgálóbizottságának munkáját, ami tavaly marasztalta el váratlanul keményen a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook terjeszkedését. E állomások után érkezik most Khan az FTC élére. A Bloomberg felidézi, hogy az öt fős bizottságban a demokraták jelenleg három tagot adnak, és a két másik tag, a már említett Slaughter és Chopra is régóta agresszívebb fellépést sürgetett a nagy techcégek monopóliumaival szemben. Khan ráadásul elég nagy mozgásteret kap majd abban, hogy kik vegyenek részt a cégek által elkövetett esetleges visszaélések kivizsgálásában, így egybehangzó vélekedések alapján tényleg érdemi fellépésre lehet számítani az FTC részéről.

Más szemlélet

Arról, hogy Khan hogyan hozhat magával egy egészen új szemléletet, korábban már részletesen is írtunk. A lényeg röviden, hogy híressé vált, az Amazonról szóló tanulmányában Khan megmutatta, hogy a nyolcvanas évektől kezdve hogyan vált meghatározóvá az amerikai monopolellenes szabályozásában az a felfogás, melyben a hatóságok számára nem a piac egészének állapota volt a mérvadó, hanem a fogyasztók rövidtávú helyzete, melyet jellemzően az alacsony árral tettek egyenlővé.

Ennek a felfogásbeli változásnak két gyakorlat lett a nagy nyertese: egyrészt az úgynevezett predatory pricing, azaz amikor valaki direkt úgy árazza be a termékeit, hogy a vetélytársai ára alá lőjön, abból a célból, hogy kiszorítsa őket a piacról, másrészt a vertikális integráció, azaz amikor egy vállalat a termelési és szolgáltatási lánc különböző pontjain tesz szert jelentős pozíciókra, melyet aztán a verseny kárára tud kihasználni. A nyolcvanas évektől meghatározó neoliberális megközelítés szerint ezek irracionális lépések lennének a vállalkozások részéről, és ezért nem jelentenek valós veszélyt a versenyre. Emiatt aztán a felügyelő szervek és a bíróságok nem is nagyon foglalkoztak ezekkel a területekkel, és Khan szerint ezen is múlhatott, ahogy a techóriások zavartalanul válhattak hatalmas monopóliumokká.

A Khan által képviselt felfogás szerint azonban nemcsak a fogyasztók rövidtávú helyzetét, azaz az alacsony árat kell nézni. Mert oké, hogy a Facebook például ingyenesen hozzáférhető a felhasználóknak és hogy az Amazon felkínálja a legolcsóbb termékeket és sokszor ingyenes kiszállítást is mellé, de közben ezeknek a nagyon erős koncentrációknak sok rejtett költsége van. Amiatt például, hogy ennyire egy kézben koncentrálódik a netes hirdetési piac, drágábbak lesznek a netes hirdetési költségek, amik a fogyasztókon csapódhatnak le. A rendkívül erőteljes koncentráció miatt ráadásul sok piacra sokkal nehezebb lett belépni, ami árt az innovációnak és a befektetési kedvnek is. És amellett is megfontolandó érvek szólnak, hogy az Amazon Prime „ingyenes” szállítása valójában hogyan vezet magasabb árakhoz.

Nem véletlen, hogy a Khan kinevezésének örülő demokrata politikusok is főleg azt hangsúlyozták, hogy ez elsősorban a fogyasztóknak lehet jó hír. A nagy techcégek felszabdalását sürgető Elizabeth Warren szerint a túl nagy koncentráció egyszerűen megfojtja az amerikai gazdaság számos szereplőjét, és Khan érkezésével valós esélyük van arra, hogy lényegi strukturális változások történjenek.

Persze e nagyobb, strukturális változások lehetősége miatt akadnak republikánus politikusok, akik egyáltalán nincsenek elragadtatva Khan kinevezésétől, és a techcégek által finanszírozott lobbicsoportok szerint sem mennek jó irányba a dolgok.

Elszánt és érti is

Khan kinevezését ünnepelte cikkében az egyik legismertebb amerikai monopolügyi szakíró, Matt Stoller is, és elmondása szerint a közelmúltban befolyásos demokrata és republikánus beszélgetőpartnerei is üdvözölték Khan érkezését, mivel egybehangzó vélemény Washingtonban, hogy végre olyasvalaki kerül az FTC-be, aki tényleg érti, hogy hogyan működnek a nagy techcégek, és mi a probléma ezzel.

Stoller szerint az is sokat számít, hogy Khan a jogi egyetem előtt gazdasági újságíróként dolgozott, és számtalan szektor rengeteg szereplőjével beszélgetett arról, hogy hogyan érinti őket a nagy techcégek előretörése, így rengeteg konkrét példát ismer arról, hogy a monopóliumok hogyan lehetetlenítik el a kisebb vállalatok működését.

Elemzésében azt is kiemeli, hogy Khan a szenátusi meghallgatása során sem próbált finomítani az álláspontján politikai pluszpontokért cserébe, simán beszélt arról is, hogy a Google és a Facebook akár bűncselekményt is elkövethetett a hirdetési áraik kialakítása során, és kritizálta az Apple gyakorlatát, ahogy túl magas adót szed be az App Store-ba beengedett applikációk gyártóitól (emiatt tört ki az elmúlt időszak egyik legjelentősebb techcsatája is az Apple és a Fortnite-ot gyártó Epic Games között.)

De a nagy techcégekkel szembeni megváltozott közhangulatot jellemzi, hogy még így is akadt 22 republikánus képviselő, aki támogatta Khan kinevezését az FTC-be, váratlanul erős mandátumot biztosítva így a számára. Ennek ellenére az persze meglepő volt, hogy Biden a bizottság élére is kinevezte, és ennek messzire ható globális következményei lehetnek: mint Stoller írja, a világ versenyhatóságainak tagjai elég jól ismerik egymást, folyamatos kapcsolatban vannak egymással, és az egészen biztos, hogy az amerikai techcégeket megrendszabályozni készülő amerikai bizottsági elnök tevékenysége hatással lesz majd arra is, ahogy ezekhez a cégekhez a világ más országaiban viszonyulnak.

Azt még korai lenne megjósolni, hogy milyen kézzel fogható eredményei lesznek majd Khan kinevezésének, de az biztos, hogy az FTC-t több mint egy évtizede amolyan viccként kezelték a Szilícium-völgyben, és az eddigi elemzések és megszólalások alapján ennek most mindenképp vége lehet.

Emiatt persze az FTC is sokat tett: a techóriások felfutása óta ha vizsgálódtak is bármilyen ügyben, annak nem sok következménye lett. A Google ellen folytatott 2013-as monopolvizsgálat végén az FTC dobta az ügyet, annak ellenére, hogy elvben voltak bizonyítékok a birtokukban a jogszabálysértő piaci koncentráció kialakításáról, pár éve pedig ötmilliárd dollárra büntették a Facebookot a Cambridge Analytica botrányért. Ami Stoller szerint ugyan hangozhat elsőre sok pénznek, de jól jelzi, hogy valójában mennyire enyhe volt az ítélet, ahogy a napvilágra kerülése után több tízmilliárd dollárral ugrott meg a cég értéke a tőzsdén. (A büntetést amúgy nem is az FTC jelentette be, hanem a Facebook beszámolójából derült csak ki.)

Stoller ezért úgy látja, hogy egy megtépázott tekintélyű és egyre inkább funkcióját vesztő FTC élére érkezik Khan, aki vagy fel tudja rázni a bizottságot, vagy elképzelhető, hogy 10 év múlva ebben a formájában már nem is fog létezni. Az biztos, hogy a techcégek túlzott gazdasági és társadalmi hatalmával szemben más-más okokból, de a jobb- és a baloldalon is egyre több az ellenérzés, úgyhogy Khan akár egy váratlan politikai konszenzussal a háta mögött láthat neki a rendrakásnak.

A Bloomberg hangsúlyozza azt is, hogy Biden még mindig nem nevezett ki új vezetőt a másik nagyon fontos versenyhatóság, az igazságügyi minisztérium monopolellenes részlegének élére. Ha oda is egy harcosan bigtech-monopólium ellenes szereplő kerül majd, akkor még nagyobb offenzívára számíthatnak a Szilícium-völgy cégei. Ahogy az is beszédes volt, hogy Biden márciusban egy másik ismert monopol-ellenes szakértőt, Tim Wu-t nevezte ki a Fehér Ház gazdasági tanácsadójának.