Lehet, hogy még több fával lassíthatnánk a klímaváltozást, de az Amazonasnál pont most kapcsoltak csúcssebességre az erdőirtók

Miközben a klímaváltozás lassítására az egyik legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha világszerte minél több új erdőt telepítenénk, addig Brazília új szélsőjobbos elnöke úgy tekint az országban elterülő amazonasi esőerdőre, mint ami hátráltatja az ország gazdasági növekedését. Ma már a műholdképekről is látszik, mennyire felbátorodtak a brazil favágók attól, hogy tavaly Jair Bolsonarót választották az ország elnökének.

Idén júniusban 60 százalékkal több fát vágtak ki amazonasi esőerdőben Brazíliában az egy évvel ezelőttihez képest. A brazil űrügynökség (INPE) adatai szerint júniusban összesen 769,1 négyzetkilométernyi őserdő tűnt el, miközben tavaly ugyanebben a hónapban ez még csak 488,4 négyzetkilométer volt a fogyás. 

Ez azt jelenti, hogy most percenként másfél focipályányi területet taroltak le. A teljes első félévben közel 2300 négyzetkilométernyi veszteséggel számolnak, ami 2016 óta a legmagasabb értéknek számít. És a száraz időszak miatt a szezon csak most indul be igazán. 

Fotó: CARL DE SOUZA/AFP

Útban van

Amikor Bolsonaro az Amazonas-medence gazdasági fejlesztésére szólított fel, és amiatt kritizálta a környezetvédelmi hatóságokat, hogy túl sok bírságot szabnak ki az illegális fakitermelőkre és a farmerekre, a természetvédők már figyelmeztettek, hogy az ilyen megjegyzések csak bátorítani fogják az erdőirtásokat. És a mostani adatok azt mutatják, hogy pontosan ez is történt. 

Ráadásul a hivatalba lépése óta Bolsonaro 23 millió dollárral vágta vissza a környezetvédelmi hatóság költségvetését, ami az illegális vágások elleni intézkedések hatékonyságát is csökkentette. Többek között az is a kampányígéretei között szerepelt, hogy az őslakosok rezervátumai egy négyzetcentiméterrel sem kaphatnak több területet. Ennek jegyében rögtön az egyik első idei rendeletével a rezervátumok szabályozását a mezőgazdasági minisztérium alá rendelte, amit nagyrészt az új művelhető területekre vágyó agrárlobbi irányít. 

Jair Bolsonaro elnökFotó: EVARISTO SA/AFP

Pedig Brazília 462 őslakos rezervátumából csak 8 százaléknak jelölték ki hivatalosan a határait. Bolsonaro megszólalásai pedig arra utalnak, hogy ennél több védett területet már nem is akar, mert a már meglévőket is bárányhimlős foltokhoz hasonlította

Ezek a rezervátumok az ország területének csak 13 százalékát teszik ki, és több száz olyan törzs él ezekben, akik próbálják megvédeni az erdőket az illegális favágóktól és bányászoktól. Ugyanakkor kormányzati támogatás nélkül ez a küzdelem többnyire esélytelen. Pedig gyakran ezek a parkok az egyetlenek, ahol viszonylag érintetlenül maradhatnak az őserdők. A NASA felvételein végig lehet nézni, hogyan tarolták le a 2,6 millió hektáros Xingu Park védett területén kívüli erdőket 1984 és 2018 között:   

Az EU felpörgetheti, de akár le is fékezheti az irtásokat

Az elmúlt évtizedekben az Amazonas erdeinek mindegy egyötöde semmisült meg, és éppen a pusztítás tempója miatt keltett sokakban aggodalmakat, amikor 20 évnyi tárgyalás után az Európai Unó június végén összehozta a szabadkereskedelmi egyezményt a Mercosur országaival (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay). 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Európából több autót szállíthatnak Latin-Amerikába. Brazília pedig jóval több marhahúst, baromfit, cukrot, gyümölcsöt exportálhatna, aminek a megtermeléséhez újabb mezőgazdasági területeket kellene felszabadítani az országban, vagyis erdőket kellene kivágni. A Greenpeace szerint 

a kivágott amazonasi erdők 63 százalékát marhalegelők veszik át. Ugyanakkor még évekig eltarthat, amíg a megállapodás életbe lép, mivel az Európai Parlamentnek és a résztvevő országoknak külön-külön is el kell fogadniuk. És az olyan  nagyobb agrárországok, mint Franciaország, Írország vagy Lengyelország már eleve húzták a szájukat a hirtelen beáramló és olcsóbb latin-amerikai termékek miatt, ez pedig még akár esélyt is adhat az esőerdőknek. Ráadásul az új Európai Parlamentben a zöldek is nagyobb erőt képviselnek, akik szerint az egyezmény felgyorsítaná az erdőirtásokat. 

Emmanuel Macron francia elnök a megállapodás előtt figyelmeztette is Bolsonarót, hogy nem írja alá a megállapodást, ha eszébe jut kiléptetni Brazíliát a párizsi klímaegyezményből. Ebben ugyanis azt vállalták, hogy 2030-ig nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét és újraerdősít 12 millió hektárt. Az persze kérdéses, hogy ez a távoli határidő Bolsonaro elnök kezét mennyire köti meg.