Az elmúlt pár évben egyre többet olvasni arról, hogy a digitális technológiák terjedésével hogyan kannibalizálta még inkább életünket a munkánk: mivel most már az életünk szinte minden pillanatában elérhetőek vagyunk és mivel hozzá is tudunk férni a munkánkhoz szükséges levelezésekhez, a magánélet és a munka határai nagyon elmosódtak. 

Ezt a jelenséget erősíti meg egy amerikai kutatás is, amiről most a Wall Street Journal számolt be: eszerint egyre több amerikai munkavállaló érzi úgy, hogy a vasárnap este lett az új hétfő reggel, azaz már vasárnap este idegeskedve ülnek le a levelezésük elé, hogy a másnapi teendőket elkezdjék előkészíteni vagy végiggondolni.

A témával foglalkozó szakértők szerint ez pedig nagyban hozzájárulhat a kiégéshez, ahogy erre nemrég az Egészségügyi Világszervezet is rámutatott (erről akkor hosszabban is írtunk).

Mint a WSJ cikke megjegyzi, áprilisban egy chicagói egészségügyi központ végzett felmérést 2059, 23 és 38 év közötti felnőtt körében. Arra voltak kíváncsiak a kutatás során, hogy mennyire éreznek a munkavállalók nyomasztást, amiért az okostelefonoknak és alkalmazásoknak hála állandóan elérhetőek kell legyenek. És azt találták a felmérésben, hogy már pusztán annak az elvárásnak a gondolata, hogy egy alkalmazottnak hétvégente is rá kell néznie az üzeneteire, már szorongást és kellemetlen érzést keltett bennük. 

A Microsoft kutatói csapata pedig 2018-ban mérte fel több tízezer alkalmazott anonimizált levelezési adatait, és direkt összefüggést találtak aközött, minden egyes óra, amit egy vezető beosztásban lévő ember online töltött, 20 pernyi olyan többletmunkakánt jelentkezett a beosztottjainál, amit elvileg a munkaidejükön kívül végeztek el. 

A LindedIn szintén tavaly készített egy felmérést több mint ezer dolgozó felnőtt körében, és 80 százalékuk számolt be arról, hogy él át stresszt a munkája miatt vasárnap esténként. 

Az elmúlt pár évben több munkahelyen is megjelent szabályként, hogy mondjuk nyaralás során nem lehet hozzáférni a levelezéshez, vannak, akik szerint ilyen átmeneti megoldásokkal nem lehet érdemben tompítani azt a nyomást, amit a munkahelyünk és a digitális technológia párosa ró ránk. 

A kérdésre felfigyelt már a kortárs filozófia és társadalomelmélet is, a dél-koreai-német Byung-Chul Han épp témában írt esszéivel futott be óriási karriert, koncepciójával korábban részletesen is foglalkoztunk.