Eleve zavarbaejtő műfaj, amikor egy újság indít sajtó-helyreigazítási pert egy másik újság ellen, de Magyarországon ez egyre kevésbé ritka. A séma szinte minden esetben ugyanaz: állami-kormányzati kézben működő sajtótermék - a te pénzedből csinálja, így gátlástalanul megteheti, hiszen csak a lelkiismerete lenne az akadály - eleve vesztesnek kinéző ügyekben is pert indít független lap ellen. A cél feltehetőleg a fárasztás, az idegesítés meg a független újságírók idejének lefoglalása.
Ilyen történt azután, hogy egy és egynegyed évvel ezelőtt, 2018. április 24-én cikket írtam arról, hogy egy évek óta kómában fekvő felnőtt lányát otthon ápoló, nehéz anyagi körülmények között élő barcsi asszony a Facebookon keres önkéntes ügyvédet. A nő ugyanis döbbenten tudta meg az általa alapított Kómás beteg a családban nevű fb-csoport több tagjától, hogy egy teljesen más témáról szóló Origo-cikket az ő lányának az általa készített fényképével illusztráltak a Facebookon, mielőtt leszedték volna a képet.
Az Origo-cikk - amiben nem volt sem forrás, sem link, sem azonosítható név - egy olyan állítólagos franciaországi esetről szólt, amikor egy állítólag migráns férfi megpróbálta volna megerőszakolni a szomszédját, aki korábban a barátnője volt. Csak tippelni lehetett, hogy az Origo azért a kómás magyar nő képét rakta mellé egy időre, mert azon egy fejét kendővel elfedő ember látható. Az érintettnek egy korábbi beavatkozás miatt ugyanis hiányzik egy darab a koponyacsontjából, ezért az édesanyja kendővel fedte el a fejét a fotózáshoz.
Mivel az Origóval hiába próbálta felvenni a kapcsolatot több csatornán is, az anya a Facebook nyilvánosságához fordult, hátha jelentkezik egy ügyvéd, aki pro bono elvállalja az ügyét.
A cikk közlése után a kormánylap pert indított, helyreigazítást követelve.
Ennek a pernek tényleg nem volt semmi értelme. Nemcsak azért, mert senki, még az Origó sem vitatta a cikkemben szereplő azon tényeket, miszerint az asszony azért keresett ügyvédet, mert több ismerőse arra figyelmeztette, hogy visszaélnek a beteg lánya arcképével. (Ők azt állították, hogy nem raktak ki ilyen fotót.) Hanem azért, mert előre tudni lehetett, hogy a reménytelen jogi hadakozás nem nekem vagy nekünk lesz végtelenül kellemetlen, hanem egyetlen embernek, méghozzá az érintett anyának.
Így is lett, a lányát 24/24-ben ápoló asszonyt fel kellett rángatnunk Budapestre tanúvallomást tenni, ami a család körülményeit, az állandó felügyelet szükségességét és a Barcs-Budapest távolságot figyelembe véve valóságos tortúra volt.
A pernek azért sem volt értelme, mert az Origónak pontosan tudnia kellett, hogy nincs bizonyítékuk arra - hiszen nem is lehetett - hogy bárki manipulálta volna azokat a telefonos screenshotokat, amik a beteg lány képével kiajánlott migránsos cikkről készültek. Jellemző, hogy - mint az írásbeli ítélet megjegyzi - a pert kezdeményező Origó egyetlen olyan tanút sem volt képes kiállítani, aki azt állította volna, hogy ő írta, szerkesztette az inkriminált cikket vagy akár csak látta volna azt annak élesítéskor vagy Facebookra való felrakásakor.
Az alperesi tanú - vagyis az anya - ezzel szemben részletesen és pontosan be tudott számolni a történtekről, amit a telefonján tárolt üzenetekkel is illusztrálni tudott.
A pert pedig másodfokon, jogerősen megnyertük a Fővárosi Ítélőtáblán.
Engem személy szerint nem is a győzelem ténye dobott fel az egészből, hanem az a tapasztalat, hogy mégis maradt olyan területe a Magyar Univerzumnak, ahol néha a józan ész uralkodik. A bíróság ugyanis a felperes konspirációra utalgató sejtetéseire reagálva a tárgyalásokon és az ítéletben is visszatért arra, hogy amellett, hogy a mi tanúink koherens módon adták elő a történteket
"(...) életszerűtlen és a csatolt, Facebookról lementett képek is az ellen szólnak, hogy a Facebookon megjelent poszt a cikkről és a képmásról hamisított lenne."
Ez az életszerűség szerintem különösen fontos fogalom. Olyan időkben, amikor sokan a legképtelenebb összeesküvés-elméleteket adják elő faarccal, irtó fontos megőrizni a józan eszünket és belegondolni: vajon mi a fenéért konspirálnának kómás családtagjukat otthon ápoló emberek azon, hogy egy független lap csipkelődő bejegyzést írhasson egy kormányzati propagandakiadványról?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.