A főpolgármester a Magyar Hírlapnak az elektronikus jegyrendszer bevezetésével kapcsolatban azt mondta, hogy „volt hangoskodás ez ügyben, de mindenféle jóslatokkal szemben a reptéri buszjáratokon már de facto üzemel a pilotprojekt, szeptembertől pedig a többi közlekedési eszközön is beindul a rendszer”. Tarlós István hozzátette azt is, hogy „sokkal gyorsabban megy minden a maga útján, mint ahogyan azt egyesek remélték. A BKK új vezetése a BM-mel együttműködésben jól dolgozik”.

Igaz a remélteknél sokkal gyorsabban haladó projekt 2014-ben indult újra, 29 milliárdos becsült költséggel, 2017-es átadással, de tavaly novemberben a BKK váratlanul felbontotta az elektronikus jegyrendszer kifejlesztésére, kialakítására és próbaidős üzemeltétésre kötött gigaszerződést, így a projekt bedőlt. Akkor a tervezett költségek már 36 milliárd forintnál jártak.

A BKK a Scheidt&Bachmann-nal ráadásul úgy kötötte meg a fővállalkozói szerződést, hogy - egy 2017-es szerződésmódosítás után - semmi sem védte a megrendelő (BKK) érdekeit: a rendszer fejlesztése még sehol sem tartott, de a megállapodás alapján 5 milliárd forintot már kifizetett a főváros olyan vasakért, amik működő rendszer nélkül használhatatlanok.

Akkor a 444 részletesen bemutatta a projektet (1. rész, 2. rész), az összes buktatóval együtt, és arra is rámutatott, hogy egészen előnytelen konstrukcióban, referenciával nem rendelkező céggel próbálta meg Budapest kifejleszteni az akkor még sehol a világon nem működő, azonosító alapú, high-tech rendszert.