Csernobil ugyan már több mint 33 éve történt, de az orosz állam reakciói egy nukleáris balesetre azóta se változtak sokat. Ahogy akkor, úgy most is az első reflex a tagadás és az ilyen esetekben a balesetben érintett lakosság számára létfontosságú információk elhallgatása, eltüntetése volt. Még ha a múlt csütörtöki baleset léptékében sokkalta kisebb is volt a csernobilinál, azért mostanra már hét halálos áldozata van, köztük az orosz állami atomenergiaipari vállalat, az új paksi atomreaktort is építő Roszatom tudósai.

A baleset tehát még csütörtökön történt Oroszország északi-tengeri partvidékén, a Nenoksza rakétakísérleti telep előtti vízszakaszon. Bár a közeli, a teleptől mindössze negyven kilométernyire levő Szjeverodvinszk katasztrófavédelmi illetékesei azonnal jelezték, hogy két mérőeszközük is kiugró sugárzást - rövid ideig a természetes háttérsugárzás 200-szorosát - mért, tájékoztatásukat hamar eltüntették a város honlapjáról. A hadsereg ugyanis ekkor még mélyen hallgatott a baleset jellegéről, közleményükben azt állították, hogy egy folyékony üzemanyagú rakéta hajtóművének robbanása miatt keletkezett tűz, és nincs semmiféle sugárzás.

A lakosságot a hivatalos tájékoztatás nemhogy nem győzte meg, hanem pont ellentétes hatást váltott ki. A környék gyógyszertárai pillanatok alatt kifogytak a jódból, amit ilyen esetekben a sugárfertőzés elkerülésére szoktak szedni.

Három nappal a történtek után végül a kísérletet felügyelő Roszatom, az orosz állami atomenergiaipari vállalat végül kénytelen volt beismerni, hogy "folyékony üzemanyagú rakétamotor izotópos erőforrása" mondot csődöt és okozott robbanást. Ez elég zavaros magyarázat, de egyben az első, amiben elismerték a baleset nukleáris jellegét.

Ráadásul ebből a nyilatkozatból már arra is következtetni lehet, hogy milyen típusú rakéta robbanhatott fel a kísérlet során: minden bizonnyal az, amivel Vlagyimir Putyin már 2018-as évértékelőjében elbüszkélkedett, állítván, hogy az simán kikerüli az amerikai rakétaelhárító rendszereket.

link Forrás

Putyin csodafegyvere egy nukleáris hajtású cirkálórakéta, amelyről Putyin évértékelője és a hadsereg tájékoztató videói alapján úgy tűnhetett, hogy működőképes: a 9M730 Burevjesztnyik. Putyin bejelentésének hírét az amerikai szakértők kétkedve fogadták. A nukleáris hajtású rakéta ötlete szerintük fantazmagória, amely megalkotásával amúgy az ötvenes-hatvanas években az amerikaiak is kísérleteztek, de végül feladták, mert sem hatékonynak, sem biztonságosnak nem tűnt. A Pentagon elemzésében nem ment el idáig, abban csak azt jelezték, hogy "az orosz vezetők állítása szerint van egy új rakétaosztályuk", de arról, hogy ezek valóban működőképes eszközök-e, már nem nyilatkoztak.

"A magam részéről én végig úgy gondoltam, hogy a végtelen hatósugarú nukleáris hajtású rakéta hülyeség" - nyilatkozta a New York Timesnak Ankit Panda, az Amerikai Tudósok Szövetségének atomszakértője, aki szerint talán az orosz fegyveripar bürokratáinak sikerült elhitetni a technikailag felkészületlen vezetőikkel, hogy a nukleáris hajtású rakéta jó ötlet, de "az Egyesült Államok már próbálkozott ezzel, gyorsan felismerte a korlátait és a veszélyeit, és jó okkal feladta" a kísérleteket.

Ivan Konovaljov, az orosz katonai elemzőközpont, a Stratégiai Irányok Központjának elemzője szerint a balul elsült kísérlet "úttörő" volt - vagyis ez is arra utal, hogy a Burevjesztnyik valójában még nem létezik. A hajtóművel kapcsolatos problémákra más jelek is utalnak. Jeffrey Lewis, a James Martin Fegyverkezési Tanulmányok Központja kutatója a Planet Labs nevű műholdas cég által augusztus 8-án nyilvánosságra hozott felvételek alapján következtet erre. Azokon a Szerebrjanka nevű hajó látható a Nenoksza rakétakísérleti telep partjainál. Ez egy nukleáris üzemanyagot és hulladékot fejlesztő hajó, amely Lewis szerint korábban már felbukkant olyan kísérleti telepek közelében, ahol a Burevjesztnyiket tesztelhetik. Ha pedig hulladékeltakarító hajóra van szükség a tesztek helyszínén, az bajokat jelezhet. Lewis és társai szerint "valószínűleg a reaktor begyújtásával" lehetnek problémák, vagyis azzal, hogy a maghasadáshoz kellő hőmérsékletre hevítsék a reaktort.