Budapest telítődött a turistákkal, és nem tudunk mit kezdeni a helyzettel

Csütörtök este lakossági fórumot tartott az első kerületieknek a Várunk - I. kerületi választási együttműködés, V. Naszályi Márta, a kerület párbeszédes polgármesterjelöltje és a Zöldike Klub, ahol a turistabuszoktól szenvedő lakosság kérdéseire turisztikai szakemberek és a buszozásban érdekelt vállalkozók, szakértők válaszoltak. A Várnegyedben az elmúlt években néhány utca már szinte élhetetlen lett az egymást kerülgető turistabuszok miatt, és egyelőre úgy tűnik, az ország- és városvezetés úgy tesz, mintha a probléma nem is létezne. A magyar és külföldi turistabuszok ellepték a fővárost, nemcsak a Vár környékét, de szinte az egész belvárost. Arról, hogy ennek köszönhetően egyre pokolibb a budapestiek élete, korábban mi is írtunk már.

  • Naponta 400-450 turistabusz érkezik Budapestre.
  • Egy szezonban több mint 500 ezer turista jön a fővárosba szállodahajón.
  • Négy évvel ezelőtt kormányhatározatban fektettek le néhány alapszabályt, ehhez akkor még elfogadták fuvarozási szakemberek ötleteit is. A hatóságok viszont gyakorlatilag semmilyen, ebben is leírt szabálysértést nem szankcionálnak azóta sem.
  • A turistabuszok nem mehetnének át a Lánchídon, de megteszik, és ezért sem büntetik meg őket. Ahogy a buszsáv használata vagy a tiltott helyen várakozás miatt sem.
  • A nagy tömegekben érkező turisták szinte érinthetetlenek, és úgy tűnik, élő dollárjelekként kell tekinteni rájuk. Annak ellenére, hogy a főváros lakói szinte semmit nem profitálnak a turisták által nálunk elköltött súlyos milliárdokból.
  • Meg lehetne oldani a helyzetet, ezekre a szakemberek már rengeteg javaslatot tettek, de a döntéshozóknál rendre süket fülekre találnak.

Tudják ők is, hogy para van

Abban az összes meghívott vendég egyetértett a fórum résztvevőivel, hogy kaotikus a helyzet, és ha nem szabályozzák, előbb-utóbb tényleg baj lesz. „Telítődik a város, és nem tudunk mit kezdeni vele. A túlélésre játszunk” - mondta György Anita, aki a Magyar Beutaztatók Szövetségét képviselte a rendezvényen. Szerinte a Citadella és a Jászai Mari tér környékén konkrétan életveszélyessé vált a helyzet, mert nem tudják garantálni a turistabuszból ki- és beszálló turisták biztonságát. A szakemberek nem győzték hangsúlyozni, hogy nekik is fontos lenne, hogy a városvezetés, a kormányzat végre figyelembe vegye a javaslataikat, és nemcsak új szabályozásra lenne szükség, de azt a hatóságoknak be is kéne tartatniuk. „Egy hajóban evezünk” - mondta Stumpf Éda, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIE) tiszteletbeli elnöke, amiben mondjuk nem feltétlenül volt igaza, de abban igen, hogy a turizmusban dolgozók számára legalább olyan fontos lenne a helyzet rendezése, mint a városlakók számára. 

A Várba és a Mátyás templomba naponta 30 ezer látogató érkezik, ami nyilvánvalóan óriási forgalmat jelent. Ez a forgalom csak fokozódni fog, amikor a tervek szerint felköltözik több minisztérium is, ami azt jelenti, hogy naponta 3-4 ezer dolgozó fordul majd ott meg. Erről a közúti fuvarozókat képviselő Jakus József beszélt, aki kész megoldásokat kínál a helyzet rendezésére, többek közt javasolja a parkolás rendezését, illetve egy mozgójárda létesítését a megnövekedett forgalom enyhítésére. A közlekedési szakértő válaszolt a napokban újra felmerült kérdésre is, miszerint használhatják-e a Lánchidat a turistabuszok. Természetesen nem, a 16 tonnás járművek behajtását tiltó tábla ezt egyértelművé teszi, de ezt rengeteg buszsofőr semmibe veszi, ami nem meglepő, tekintve, hogy soha nem büntetik meg őket. 

Védett útvonal, láthatatlan turisták

A fórumon részt vevő turisztikai szakemberek nagyon mereven elzárkóztak minden javaslattól, ami a turistabuszok mozgását korlátozná a belvárosban, a többség inkább a védett útvonalak kialakítását szorgalmazza. A nem túl szerencsés elnevezés egy olyan projektet takar, mely szerint olyan útvonalakon haladhatnának a turistabuszok, melyeknek köszönhetően a legkevesebb időt töltenék a városlakók feltartásával. Nem mellesleg ez nagyon jó lenne a turisták számára is, hiszen jóval kevesebb időt töltenének a buszon, és sokkal több idejük jutna a turistáskodásra. A szintén a fuvarozókat képviselő Pencz Zoltán szerint ez a főváros lakói számára is kedvező lenne, mert kvázi eltüntetné a turistákat a szem elől, és nem zavarnának annyira bele a városlakók mindennapjaiba. Más nagyvárosokban már működő modellről van szó, és a turisztikai és közlekedési szakemberek már több javaslatot is tettek a bevezetésére, eddig mindhiába. 

Ugyanakkor joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miért fontosabbak a turisták érdekei a fővárosban élőkénél? 

Erre a válasz mindig szinte ugyanaz volt: a pénz, hiszen nagyon sokat költenek nálunk a szervezett utakon érkező turisták. Arról meg szerintük nem az utaztatásban dolgozók tehetnek, hogy ebből a rengeteg pénzből a fővárosiak nem látnak semmit, a hiba a rossz elosztási rendszerben keresendő. Hogy akkor mégis miért kéne örülni a Szirtes út vagy a Hunyadi János út lakóinak, hogy élhetetlenné váltak otthonaik az ott nyüzsgő turistabuszok miatt, nem derült ki. A fórumon inkább a lakók érdekeit képviselő Balogh Samu várostervező szerint elvek mentén kéne tervezni a városi közlekedést, és figyelembe kéne venni, hogy az örökség elsősorban a budapestieké, és nem a turistáké. Balogh a védett útvonalak tervétől sem hatódott meg, fel is tette a kérdést, miért fontosabb, hogy a turisták gyorsabban érjenek oda úti céljukhoz, mint a budapestiek? „A szállodahajó a fontosabb vagy a budapestiek?” - hangzott el aztán az este folyamán rendszeresen visszatérő kérdés. 

Idős, pénzes turisták

A tömegturizmus egyik legneuralgikusabb pontja a rakpart lett, ahol a szállodahajóknak köszönhetően állandósult a tömeg, a turistákat felszedő buszok miatt pedig a közlekedés is elviselhetetlen lett. A fórumon elhangzott, hogy ennek sem kéne így lennie, hiszen a kalandos életű Bálnánál egy jó nagy parkolót alakítottak ki, ahol a buszok simán parkolhatnának. Nagy kár, hogy ide nem engedik be őket, az üresen álló részt szalagokkal zárják le már jó ideje. Hogy ez miért van így - a nem túl készséges kormányzati kommunikációnak köszönhetően - eddig nem derült ki. (A Várkert bazárnál található mélygarázsba pedig a turistabuszok egész egyszerűen nem férnek be.)

A szállodahajókról egy helyi lakosnak is eszébe jutott a kérdés: mit is adnak ezek Budapestnek? Jakus József válasza szerint egy szezonban több mint 500 ezer (!) turista érkezik a fővárosba hajón, átlagosan háromszor-négyszer szállnak ki, és fejenként 300-350 eurót költenek. Ez az utaztatásban érdekeltek számára nyilván meggyőző érv, de a fórumon résztvevőket érthető módon nem nyugtatta meg. 

A turistabuszon és szállodahajón, szervezett csoportos utazásokon hazánkba érkező turisták többsége idős ember, nehezükre esik a hosszas gyaloglás - ezzel próbálták magyarázni a szakemberek, hogy ahelyett, hogy elsétálnának a Bazilikához vagy fel a Citadellához, buszokkal szállítják őket. Pencz Zoltán azzal érvelt a buszoztatás mellett, hogy a főváros több pólusú, így nem elvárható, hogy az idős turisták mindenhova gyalog menjenek. 

Szállodahajók a Dunán.Fotó: Markus Lange/robertharding

Jó példák külföldről

A turistabuszok és a túlturizmus problémája nem új dolog, más városokban már évekkel ezelőtt kialakult a budapestihez hasonló helyzet, amit különböző módszerekkel próbáltak orvosolni. A külföldi példák a fórumon is sokszor előkerültek, de nem túl meglepő módon a szakemberek nem az olyan radikális döntéseket hozták fel, mint amiket Párizsban vagy Rómában hoztak (a turistabuszok teljes kitiltása a belvárosból). Ugyanakkor kiderült, ők maguk is jó ötletnek tartják a turistabuszok durva sarcoltatását, ami talán elveszi néhány cég kedvét attól, hogy a még talán tolerálható időnél többet töltsenek a buszok le- és felszálló, illetve parkolóhelyeken.

Jó példaként a leggyakrabban Bécs városát emlegették, ahol egyébként turistabusz nem parkolhat a belvárosban, csak a le- és felszállást engedélyezik, és ha az indokoltnál tovább várakozik, biztos, hogy megbüntetik. Jakus József említette, hogy Salzburgban például buszonként 50 eurót kérnek a behajtásért. Igaz, azt nem tette hozzá, hogy itt a belvárosba reggel nyolc és este hat között turistabuszok egyáltalán nem hajthatnak be. 

Hatósági jelenlét, rendőri intézkedés

Az a beszélgetésen teljesen egyértelművé vált, hogy a szakemberek szerint a hatóságok jóformán semmit nem tesznek a helyzet javítása érdekében. Nem büntetik a buszsávban közlekedő, illetve ott megálló buszokat, ahogy azokat sem, amelyek a rakparton fordulnak meg, tiltott helyen intézik a le- és felszállást, felkanyarodnak a Lánchídra, vagy álló helyzetben járatják a motort meg a légkondit. 

A fuvarozókat képviselő vendégek részéről visszatérő védekezés volt, hogy a turistabuszok sokszor azért akadályozzák a forgalmat, mert a számukra kialakított buszparkolókban személyautók foglalják el a helyeiket. Józan ésszel azért az ember érzi, hogy talán nem ez a legsarkalatosabb probléma, de azt, hogy a főváros és a hatóságok mennyire kívánnak részt venni akár ilyen könnyen megoldható részproblémák orvoslásában, kiválóan jelzi, hogy Pencz Zoltán szerint évek óta hiába kérik, hogy rakjanak ki egy táblát, amely a személyautók parkolását tiltja az említett parkolóhelyeken.

Pozitív példaként hozták fel a Hősök terén posztoló rendőröket, akik arra vigyáznak, egy turista se akarjon felmászni hét vezérünk valamelyikének társaságába szelfizni. Csakhogy az ötlet, hogy a magyar rendőrök legyenek a szerényebb képességű turisták dajkái, minimum hülyeségnek hangzik. Nem nehéz belátni, hogy többet tesz a fővárosért az agyalágyultabb turistákat a helyes útra visszaterelő közterületfelügyelő, mint az, amelyik hajléktalanokat vegzál, vagy amelyik az egy perce lejárt parkolás miatt büntet. Nyilván van, aki tök jól ki tudná találni, hogyan lehetne ezt jól megoldani, de amíg a problémát sem ismerik be, nehéz lesz kitörni a mostani keretek közül.