A Legfőbb Ügyészség több mint 1,7 milliárd forintot költött el 2014 és 2018 között számítógéprendszerekre és informatikai hálózatokra. Ez 15 különböző megrendelésből állt, a szállító azonban mindegyik esetben ugyanaz a cég volt: a T-Systems Magyarország Zrt.

Ez az informatikai óriásvállalat kerül hamarosan annak a Jászai Gellértnek az érdekeltségébe, aki éveken át Orbán Viktor barátjának, Mészáros Lőrincnek az üzleti birodalmát vezette.

Nem a Legfőbb Ügyészség az egyetlen olyan érzékeny állami feladatokat ellátó szerv, ahol feltűnt beszállítóként a T-Systems az elmúlt években. A Direkt36 birtokába került adatok szerint ez a cég szállított termékeket és szolgáltatásokat a polgári titkosszolgálati feladatokat ellátó Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatalnak, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és a Terrorelhárítási Központnak is.

Az eddig is ismert volt, hogy az ország egyik legnagyobb informatikai vállalatának számító T-Systems gyakran dolgozik az államnak. A megbízások jelentős része azonban rejtve maradt, a cég ugyanis a szerződéseket sok esetben úgynevezett keretmegállapodásokkal nyerte el, amelyek legtöbb részlete nem érhető el nyilvánosan.

A Direkt36 ugyanakkor a Társaság a Szabadságjogokért jogi segítségével hozzájutott az elmúlt évek több nagy informatikai keretmegállapodásának az adataihoz.

Ebből kiderül, hogy ezekben a keretmegállapodásoknak a részeként az állam 169 céggel kötött szerződést összesen közel 270 milliárd forint értékben, de a T-Systems messze kimagaslott a mezőnyből (a céggel kapcsolatos adatokat nyilvánosan is elérhetővé tettük). A cég közel 42 milliárd forintért kapott szerződéseket a 2013-tól 2018 közepéig tartó időszakban. Ez közel a duplája volt annak, mint amennyi a második legnagyobb beszállítónak jutott.

Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A T-Systems Zrt-t jelenleg tulajdonló Magyar Telekom azzal hárította el a kérdéseinket, hogy az érintett állami szerveket keressük meg. Ők mindannyian hangsúlyozták, hogy a T-Systems csak az adott szerződések teljesítéséhez szükséges információkhoz jutott hozzá, a hatóságok saját belső adataihoz azonban nem kapott hozzáférést.

Kormányközelben

A T-Systems Zrt. jelenleg a Magyar Telekom kizárólagos tulajdonában áll, de hamarosan egy kormányközeli üzletember, Jászai Gellért érdekeltségébe fog kerülni. Jászai informatikai cége, a 4iG júliusban jelentette be, hogy megállapodást kötöttek a Magyar Telekommal a T-Systems megvásárlásáról. A közlemény szerint a tényleges felvásárláshoz még szükség van átvilágításra és egyéb folyamatok lezárására, de „a tranzakció zárása 2019-ben várható”.

Jászai korábban Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi cégeit vezette. Márciusban vette át az akkor még Mészáros érdekeltségébe tartozó 4iG irányítását vezérigazgatóként, majd júniusban ő lett a cég fő tulajdonosa is, miután kivásárolta onnan Mészárost.

A T-Systems felvásárlásával újabb fontos vállalat kerül a miniszterelnökhöz kötődő üzleti körök tulajdonába. A cég a magyar infokommunikációs ipar egyik legfontosabb szereplője, amely tavaly több mint 110 milliárd forintos bevételt termelt. A nagyobb, üzleti partnerekre koncentrál, és régóta dolgozik állami intézményeknek is.

Az egyik fontos bevételi forrását az úgynevezett központosított közbeszerzések keretében működő keretmegállapodások jelentik. A legtöbb állami szerv ugyanis ezeknek a megállapodásoknak a révén szerzi be a különböző informatikai termékeit és szolgáltatásait.

Rejtett megbízások

Ez a folyamat úgy zajlik, hogy először a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nevű állami intézmény ír ki pályázatot bizonyos általános feladatokra (például számítógépek szállítására), amelynek nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek. Az egyes állami szervek – minisztériumok, hatóságok, mint például a titkosszolgálatok – ezekben a keretmegállapodásokban szereplő cégektől rendelhetnek aztán konkrét termékeket.

Arról vannak nyilvánosan elérhető adatok, hogy mely cégek kerülnek be egy-egy keretmegállapodásba. Az azonban már nem nyilvános, hogy ezek a cégek pontosan milyen megrendeléseket kapnak a keretmegállapodásokon belül. A Direkt36 ugyanakkor tavaly nyáron egy adatkéréssel fordult a KEF-hez, amelyben kértük, hogy adják ki az elmúlt öt év 13 nagy informatikai keretmegállapodásának részletit.

A KEF erre először azt válaszolta, hogy csak akkor tesznek ennek eleget, ha kifizetünk nekik 548 ezer forintnyi költségtérítést. Ezt nem tartottuk indokoltnak, így a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével pert indítottunk, és végül a KEF az eljárás során hajlandónak bizonyult arra, hogy legalább a kért adatok legfontosabb részét ingyen átadja.

Érzékeny területek

A megkapott adatbázisban szerepelnek a T-Systems szerződései is. Az adatokból az látszik, hogy a cég legnagyobb megrendelője ezekben a keretmegállapodásokban a közoktatást felügyelő Klebelsberg Központ volt több mint 18 milliárd forint értékű szerződésekkel. Emellett kiderül az is, hogy a T-Systems beszállítója több olyan hatóságnak és állami szervnek, amelyek különösen érzékeny feladatokat látnak el.

A T-Systems szerződéseivel kapcsolatos adatok itt találhatók:

link Forrás

Arra már korábban a 444 is rámutatott, hogy a T-Systems dolgozott a választásokat lebonyolító Nemzeti Választási Irodának. A Direkt36 által megszerzett adatbázisból ugyanakkor kiderül, hogy a cég emellett beszállítója a Legfőbb Ügyészségnek és több titkosszolgálati szervnek is.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!

A megbízások egy jelentős része úgynevezett „aktív és passzív hálózati eszközökre” vonatkozott, ami egy informatikai piaci forrás szerint a kábelektől a routereken át a szoftveres megoldásokon át sok mindent magában foglal. „Hálózatbiztonságra érdemes itt gondolni” – mondta a forrás, utalva arra, hogy ezeknél a munkáknál fontos szempont az, hogy a megbízott cég olyan rendszert építsen ki, amely ellenáll a külső támadásoknak.

A Direkt36 megkérdezte a Legfőbb Ügyészséget, a Terrorelhárító Központot és a titkosszolgálatokat, hogy a megbízások eredményeként a T-Systems hozzárését kapott-e az általuk kezelt adatokhoz, de mindannyian azt közölték, hogy ilyen nem történt. 

A T-Systems „kizárólag a szerződésszerű teljesítéshez szükséges adatokat ismerhette meg, így az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alaptevékenysége során kezelt adatokhoz nem férhetett hozzá” – közölte például a Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya, és hasonló válaszok érkeztek a többi szervezettől is. 

A BM annyit hozzátett, hogy az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat beszállítója - jelen esetben a T-Systems Magyarország Zrt. - csak biztonsági ellenőrzésen átesett, illetőleg a Minősített Beszállítók Jegyzékén szereplő, átlátható cég lehet”.

Megkérdeztük a BM-et, hogy mennyi időre szól a T-Systems minősítése, de közölték, hogy „a hatályos jogszabályok rendelkezései okán nem áll módunkban válaszolni” erre a kérdésre. Annyit elárultak, hogy ha a jegyzéken lévő cégeknél tulajdonosváltás történik, akkor felül kell vizsgálni a minősítést.

Fontos neked az ügyek mélyére ásó újságírás? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Az új tulajdonossal ugyanakkor várhatóan nem fognak gyengülni a T-Systems állami és kormányzati kötődései. A cég állami megbízásai az elmúlt egy évben – a KEF-től kapott adatbázis zárása után is – szaporodtak.. A Legfőbb Ügyészség például kérdésünkre közölte, hogy ők 2018 nyara óta is kötöttek szerződéseket a T-Systemsszel „a korábbiakhoz hasonló informatikai eszközök” beszerzésére, amelyek „együttes értéke 344 millió forint volt”. Közel 7 millió forint értékben volt újabb megrendelése a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak is.

A cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.