Tovább folytatódik Szél Bernadett küzdelme a tranzitzónába zárt menekültek éheztetése ellen. 

Külföldi szervezetek már többször is megállapították, hogy a magyar állam eljárása szembemegy a nemzetközi joggal, vagyis Magyarország önként vállalt kötelezettségvállalásaival: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már kész formanyomtatványban szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy adjanak enni a zónába zárt embereknek. 

Ilyenkor a magyar hatóságok engedelmeskednek is, csakhogy a strasbourgi bíróság csak egyedi ügyekben járhat el, vagyis azokat tudja csak megvédeni - egy eljárás után - akiknek az ügyét eléjük terjesztik. Ezt a feladatot a Helsinki Bizottság látja el. A többieknek a magyar hatóság továbbra sem ad enni.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az EU-s joggal is szembe megy az éheztetés, ezért kötelezettségszegési eljárás indult a magyar kormány ellen, de itt még hosszú ideig tart, mire az EU luxemburgi bírósága lezárja az ügyet.

Csak azt nézik, hogy aki Szerbiából jött, az Szerbiából jött-e

Jelenleg az a helyzet, hogy ha valaki Szerbia felől legálisan belép Magyarországra, és menedéket kér, akkor a magyar hatóság csak azt vizsgálja, hogy tényleg Szerbiából jött-e. Amíg ez a vizsgálat tart, addig a tranzitzónában várnak a menekültek, és még enni is kaphatnak ebben a szakaszban. 

Csakhogy ez a vizsgálat nyilván tét nélküli, hiszen a szerb határon van fizikailag is a tranzitzóna, oda csak onnan tudnak belépni a menedékkérők. Úgyhogy a magyar hatóság mindig megállapítja, hogy a menekült Szerbiából jött, ami a magyar törvények szerint biztonságos ország, úgyhogy a menedékjogi kérelmet érdemben ki se vizsgálják. (Kivéve, ha a menedékkérő Macedónia korrupcióval vádolt volt miniszterelnöke, mert őt beengedték Szerbiából rögvest, még a tranzitzónába se kellett várakoznia.) 

Innentől jön az éheztetés: a menekülteknek ugyan joguk van ügyük alaposabb kivizsgálását kérelmezni, de ameddig ez a vizsgálat le nem zárul, addig a tranzitzónában kell maradniuk, ahol négyesével 13 négyzetméteres konténerekbe vannak zárva, olyan szűk helyre, hogy az ágyakon kívül egyetlen bútoruk egy darab közös szekrény, tehát például asztal vagy szék sincs. És enni sem kapnak ettől kezdve. 

A magyar hatóságok arra játszanak, hogy minél többen inkább visszamennek Szerbiába - ami egyébként illegális határátlépésnek számít szerb szempontból, és ami után elvesztik a jogosultságukat, hogy belátható időn belül menedékjogot szerezzenek.

Szél jogi küzdelme

Szél Bernadett augusztus elején tett feljelentést az embertelen magyar gyakorlattal szemben, amire a rendőrség először azt kérte tőle, hogy szerezze be az éheztetésről szóló dokumentumokat, vagyis kezdje meg a nyomozást maga.  Szél nyolc napon belül összeszedte a dokumentumokat, és elküldte a nyomozóknak. Akik megállapították, hogy nem történt törvénysértés, az éheztetés legális. Úgyhogy elutasították a képviselő feljelentését.

Szél panasszal élt, és továbbra is kéri, hogy indítsanak nyomozást az ügyben. 

A rendőrség elutasítása szerint azért sem történhetett bűncselekmény, mert a tranzitzónában várakozók nincsenek bezárva, hiszen Szerbia felé távozhatnak. Ez Szélék panasza szerint nem igaz: egyrészt legálisan nem távozhatnak arra, másrészt akkor elvesztik a lehetőségüket, hogy ügyüket kivizsgálják, harmadrészt Magyarország felé őrökkel és szögesdróttal zárt az út. 

A rendőrség szerint nincs külön törvény, ami ellátási kötelezettséget írna elő a magyar hatóságok számára. A panasz szerint nemzetközi egyezmények előírásai, és általában a kínzás tilalma is azt mondja ki, hogy az éheztetés nem lehet legális. 

A panasz egyik legkeményebb pontja így hangzik:

"Megjegyzendő, hogy a hatóságok jogértelmezése alapján arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy sem kisgyermekeknek, sem szoptatós anyukáknak, sem pl. cukorbetegek számára nem kellene élelmezést biztosítani a tranzitzónában, ameddig kiutasításuk végrehajtására várakoznak, esetenként hónapokig – ami kétségtelenül megengedhetetlen egy jogállamban. Utalok e tekintetben az ún. Radbruchi formulára, amely szerint a jogszabályok nem tekinthetők érvényesnek, ha a törvény és az igazságosság között elviselhetetlen mértékű ellentmondás feszül. Mint közismert, a náci Németországban az akkori jogszabályok szerint törvényes volt a zsidók deportálása és likvidálása, és kizárólag a Radbruchi formulának köszönhetően történhetett meg mégis az elkövetők felelősségre vonása."