Rendőrség: nem ütközik a magyar joggal a külföldiek éheztetése a tranzitzónában

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

„(...) az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna.”

Ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda írta Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, aki a magyar tranzitzónákban történt rendszeres éheztetések miatt tett feljelentést. A rendőrség visszadobta Szél feljelentését, és többek között ezzel érvelnek, hogy a magyar törvények nem írják elő, hogy ételt kellene adni a tranzitzónában lévő, "idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek" részére, így ha éheztetik is őket, az nem törvénysértés.

A Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentés elutasításában arra is kitér, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de ebből nem szabad általánosítani, és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adnunk.

Az EJEB által meghozott ideiglenes döntés ugyanakkor nem értelmezhető
kiterjesztően, csak egyedi esetekre vonatkozik és ellenkező döntésig a hazai jogrendszer szerint kell eljárni

- írta Szélnek a Nemzeti Nyomozó Iroda. A rendőrség azt is hozzáteszi, hogy a Szél Bernadett által becsatolt bírósági iratokból, amikben a külföldiek nevét anonimizálták, és csak kezdőbetűvel jelölik, nem derül ki pontosan azoknak a külföldieknek a jogi státusza, akik nem kaptak enni a tranzitzónában, mintha ugyan a nyomozás keretében nem az ő dolguk lenne az eset körülményeit kideríteni. 

A rendőrség leszögezi, hogy a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, így az ott lévő emberek semmiképpen sem minősülnek fogvatartottnak, ez azért fontos, mert ha azok lennének, akkor muszáj lenne enni adni nekik.

A tranzitzónát ugyan Szerbia felé el lehet hagyni, de aki nem várja meg a menekültügyi eljárás végét, az nem csak Magyarországra nem jöhet be, de később más európai országokban is elutasíthatják a menekültkérelmét azzal az indokkal, hogy Magyarországon nem várta ki a jogerős döntést. Az éheztetéssel pont arra játszanak a magyar hatóságok, hogy minél kevesebben próbáljanak nálunk az unió területére lépni, és aki mégis erre jön, lehetőleg az se várja ki az eljárás végét.

A rendőrség Szél feljelentésének elutasításában azt is írja, hogy a tranzitzónában tartózkodó külföldiek saját költségen vetethetnek maguknak ételt a szociális munkásokkal, ami a rendelés másnapjára visznek be nekik.

Szél a fejlenténse elutasításáról a következőket monda a 444-nek:

Kiderült, ebben az ügyben csak én nyomoztam, az általam átadott anyagokból egyszerűen tovább léphetett volna az NNI, de az ő munkájuk kimerült a jogászkodásban. Nem ez lenne a feladatuk. Itt most a magyar állam egyik hivatalos szerve is kimondta, hogy éheztetés zajlik a határon. Ez nagyon fontos mérföldkő, különösen, hogy a kormány eddig tagadta a dolgot. A rendőrségi határozat feketén-fehéren leírja, hogy az idegenrendészeti eljárás alatt állók a törvény szerint nem jogosultak élelmiszer-ellátásra, és csak akkor lépnek a hatóságok, ha a strasbourgi bíróság erre kötelezi őket — pontosan ezt mondták nekem az ott dolgozók a zónában. Ettől még azonban a sorozatban megküldött EJEB-határozatok nyomán a hatóságok számára is világossá kellene hogy váljon, hogy az éheztetés mint olyan jogilag is megengedhetetlen. Jogászokkal fogok dönteni a feljelentés további sorsáról.