A kormánynak nem voltak saját számításai az energiaárakról, amikor leszavazta a klímasemlegességet

Az Innovációs és Technológiai minisztérium nemrég még annyival intézte el a karbonsemlegességre vonatkozó kérdést, hogy a megújuló energiára való nagyarányú átállás „szakértői becslés alapján” 30-40 százalékos fogyasztói áremelkedéssel járna, főleg a hálózati fejlesztéseket miatt. De mivel ebből az államtitkári válaszból nem derült ki, hogy ezt mégis milyen szakértők számolták ki, Szél Bernadett független képviselő közérdekű adatigényléssel próbálta kikérni a tanulmányokat és a szakértők nevét. Azonban az energiaügyért és a klímapolitikáért is felelős minisztérium egészen meglepő magyarázattal állt elő azzal kapcsolatban, hogy miért nem tudja megküldeni a dokumentumokat:

„Tájékoztatjuk, hogy a közérdekű adatigénylésében kért önálló, kifejezetten ilyen számításokat tartalmazó dokumentumokkal, háttéranyagokkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem rendelkezik, ezért annak és értelemszerűen a hivatkozott számításokat elvégző szakértők nevének kiadása sem lehetséges.”

Vagyis a magyar kormánynak még akkor sem voltak saját számításai a megújulók hatásáról, amikor júniusban a rezsiárakra hivatkozva leszavazták azt az uniós javaslatot, ami alapján 2050-re klímasemlegessé tették volna az Európai Uniót.

Saját számítások helyett az innovációs minisztérium különböző nyilvánosan elérhető tanulmányokat ajánlott Szél Bernadettnek, amik alapján a 30-40 százalékos következtetésekre jutott. Többek között olyan civil szervezetek tanulmányait mutatta fel, mint a Greenpeace vagy Jávor Benedek alapítványa, a Zöld Műhelyre hivatkozott, amikor azzal érvelt, hogy nőni fog az energia ára, ha fejleszteni kell a hálózatokat. 

A minisztérium szerint a kockázatok elsősorban a megújuló energiatermelő kapacitások nagyarányú rendszerbe integrálásának befektetési és hálózatfejlesztési igényeiből adódnak. A kormány által bemondott számhoz még az energiaügyekért felelős Kaderják Péter államtitkár volt munkahelye, a Rekk tanulmánya áll a legközelebb, amiben 2030-ig 35 százalékos árnövekedéssel számol „növekvő szén-dioxid, illetve földgázáraknak köszönhetően”. 

Igaz, a hivatkozott tanulmány itt a nagykereskedelmi árakról beszél, miközben a kormány a fogyasztói árakat emlegetett. A kettő nyilván nem független egymástól, de az utóbbi növekedésén az állam képes enyhíteni. A Szél Bernadettnek küldött válaszlevelében az innovációs minisztérium is elismerte, hogy a hivatkozott tanulmányokban sincsenek konkrét becslések a végfogyasztói árak változására, csak bizonytalansági tényezőket vesznek figyelembe. 

Ugyanakkor Szél Bernadett szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy az Európai Unió sok támogatást nyújt a megújuló energiára való átállásra, ami csökkenti a költségeket. Ráadásul a jelenlegi hálózat állapota nagyrészt éppen a rezsicsökkentés eredményeként romlik le. A képviselő azt is furának tartja, hogy a kormány a paksi bővítésnél valahogy nem hivatkozik a hálózatfejlesztés drágaságára.