„Új működési modellt dolgoz ki a BKK a közbringarendszeréhez, a Bubihoz, amellyel komoly problémák vannak azon túl is, hogy százmilliós veszteséget termel évente” - írja a Hvg. 

A működtetési szerződés a lehetséges 5 helyett csak egy évre hosszabbítja meg a BKK a T-Systems-szel és a Csepellel, utána a teljes átalakítás vagy a privatizáció is elképzehető.

A budapesti közbringarendszert 2014-ben indította el a BKK, és azóta is veszteséget termelt, amelyet az évente a Moltól behúzott szponzorációs összeg (122 millió forint) sem kompenzált.

Bár a közösségi közlekedés területén elfogadható a veszteség, a Bubit lelépte az idő: manapság már nem ilyen bonyolult, nehézkes rendszerek szolgálják ki a közösségi kerékpározást: a Bubi súlyos, az EU-ban is kifejezetten nehéznek mondható kerékpárjai, az ehhez szükséges, városszerte kiépített dokkolóállomások rendkívül költségessé és nehézkessé tették a szolgáltatást, miközben a piacon egy okoslakat segítségével más cégek sokkal olcsóbban, piaci alapon oldották meg a feladatot. Másutt Európában sikerült tisztán szponzorációs pénzből kialakítani a közösségi bringarendszert.

„Az informatika és a telekommunikáció fejlődésével megváltozott a kerékpáros (és egyéb közlekedési) megosztó rendszerek működési modellje” – írta a BKK a lapnak. 2018-ban a költségei a rendszernek több mint 300 millió forintra rúgtak.

Hogy mi lesz a drágán kiépített rendszer sorsa, jó kérdés, a BKK-nál sem tudják még: az egymilliárd forintból épített állomásokat lebontani nem kéne, de fenntartásokhoz egyszerűsíteni kell a működésüket, és a nehéz kerékpárokat is cserélne kéne. (Hvg)