Ritkán jelent akkora sztorit egy lezárt nyomozás újranyitása, mint az, amiről most kapott értesítést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki annak idején az eredeti feljelentést tette.

A dolog súlyának a megértéséhez érdemes felidézni a szórakoztató, sőt filmvígjátékba illő előzményeket, amikről 2018. májusában

A NAV leírta, hogy milyen szemérmetlen költségvetési csalást követtek el Cecén és Lajoskomáromban, majd azzal a svunggal megszüntette a nyomozást

címmel írtam cikket.

A sztori azzal indult, még 2016-ban, hogy az EU-pénzek gyanús elköltését évek óta vizsgáló Hadházynak feltűnt egy furcsa apróság. Méghozzá az, hogy egymással semmiféle kapcsolatban nem lévő, egymástól 250 kilométerre és 3,5 órányi autózásra levő vidéki településekre, konkrétan a Balaton-közeli, Fejér megyei Cecére és Lajoskomáromba, illetve a dél-békési Pusztaottlakára pont ugyanazt a három budapesti céget hívták meg a közbeszerzési pályázatokra. Majd mind a három helyen ugyanaz a vállalkozás, a budapesti Public Sector Kft. nyert.

Hamar kiderült a hihetetlen összefüggés: az érintett települések országgyűlési képviselői, három fideszes kavaróember - Mengyi Roland, Simonka György és Varga Gábor – egymás mellett ültek a Parlamentben.

A mostani esemény - mármint a nyomozás újraindítása - minden bizonnyal nem független attól a ténytől, hogy a 2018. tavaszi leleplezés óta Mengyi Rolandot 2019. februárjában első fokon három év börtönre ítélték korrupció miatt, Simonka György ellen pedig pár hete emeltek vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt

Miután a szagot fogott Hadházy 2016. telén megvizsgálta a Public Sector győzelmével zárult kérdéses pályázatokat, 2017. elején háromfajta bűncselekmény gyanújával tett feljelentést a NAV-nál:

• hűtlen kezelés
• hanyag kezelés
• versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.

Később még fontos lesz, hogy a NAV a gyakorlatban el sem kezdett nyomozni, hanem az ügyet „hatáskör és illetékesség hiányára” hivatkozva kapásból továbbpasszolta a XIII. kerületi rendőrkapitányságnak. Ők már tényleg belevágtak a nyomozásba, hogy egy negyedév után, 2017. májusában arra jussanak: versenykorlátozó megállapodást nem találtak, cserébe felmerül a költségvetési csalás gyanúja. Mivel úgy látták, hogy ebben a témában mégiscsak a NAV az illetékes, a rendőrök ezen a ponton erre hivatkozva visszapasszolták az ügyet az adóhivatalnak.

A NAV majdnem egy évig ült az ügyön, hogy 2018. április 13-án olyan indoklással szüntessék meg a nyomozást, ami még a magyar korrupció- és eltussolástörténetben is a párját ritkítja.

A hivatalos, írásos indoklásban ugyanis, miután először dokumentumokat és tényeket sorolva ők maguk vezették le és bizonyították be, hogy a pályázatokon győztes Public Sector két településnek szó szerint ugyanazokat azt írásos anyagokat adta el úgy, hogy a már elvégzett munkáért mindkét helyen elszámolták a megírásra fordított munkaórákat, csattanóként arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben nem érdemes nyomozni.

Mert bár a hamis munkaóraelszámolás miatt még a NAV szerint is felmerülhetne bűncselekmény gyanúja, „az idő múlása miatt” akkor már képtelenség volt megállapítani, hogy ténylegesen hány órát fordítottak a dokumentumok elkészítésére, így „nem lehetséges (...) kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a Public Sector Kft. részéről a számlákon, teljesítményigazolásokon megjelölt munkaórák valótlanok”.

Ez annyira jó, hogy hadd foglaljam össze még egyszer: a NAV nyomozói 2018-ban hivatalos papírt adtak arról, hogy szerintük képtelenség kimondani egy órabérben dolgozó cégről, hogy hamis számokat vallott be, ha az a cég szó szerint ugyanazt az írásos munkát adta le két megrendelőnek, egy időben, úgy, hogy azok tartalma megegyezett, és a cég pont ugyanannyi munkaórát számolt el mindkettőre. Vagyis a NAV szerint nem kizárt, hanem komolyan vizsgálandó, reális lehetőség volt, hogy a Public Sector előbb megírta a tanulmányt X munkaóra alatt, majd újra nekiült, és megint pont ennyi időt fordítva a munkára, megint megírta a szöveget, ami tiszta véletlenül pontosan megegyezett az előzővel.

Vissza a jelenbe

Úgy tűnt, hogy az ügy ezzel a mesteri indokolással együtt örökre elaludt. Csakhogy időközben a három fideszes főszereplő közül ketten a börtön küszöbéig jutottak, a budapesti IX. kerületi ügyészség pedig augusztus 23-ai dátummal azt írta Hadházynak, hogy

hatályon kívül helyezi mind a NAV 2018-as, nyomozás megszüntetéséről szóló határozatát, mind a rendőrség 2017-es, a nyomozás megszüntetéséről és az ügy NAV-hoz való áttételéről rendelkező határozatát, egyben a nyomozás folytatására a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságát jelöli ki.

És hogy milyen indoklással nyitották újra az ügyet? Hát azzal, hogy a NAV és a rendőrség az ügyben korábban hanyagul, szakszerűtlenül nyomoztak. Ez ügyészségi nyelven így hangzik:

"A nyomozási iratok felülvizsgálata eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a nyomozó hatóságok nem végeztek el minden szükséges, a nyomozás során beszerzett valamennyi okirati bizonyítékok alapján felmerült nyomozási cselekményt, melyek nélkül azonban érdemi döntés nem hozható."

Hadházy Ákos tavaly azt nyilatkozta a 444-nek, hogy az egész ügyben nem a humoros indoklás volt a legdurvább, hanem az, hogy egyik nyomozás sem érintette a lényeget, vagyis azt, hogy itt jó eséllyel politikusok avatkoztak bele EU-támogatások elosztásába és független települések közbeszerzési eljárásaiba.

Érdekes lesz figyelni, hogy a most újranyitott nyomozás érinteni fogja-e ezeket a témákat most, hogy a fideszes főszereplők közül kettő a NER védőhálója ellenére kilőhetővé vált.