Aki egyedül neveli a gyerekét, annak a családbarát kormány alatt is felkopik az álla

  • A gyereküket egyedül nevelők nem nagyon profitálnak a kormány bőkezű családtámogatási rendszeréből. 
  • Annyira nem, hogy évről évre egyre többen élnek közülük szegénységben. A családi pótlék és az árvasági díj nem nő, a családi adókedvezményből alig jut nekik, a tartásdíjat pedig vagy megkapják, vagy nem.
  • Pedig indokolt lenne figyelni rájuk, mert egyre több gyerek él csak az egyik szülőjével. 

A kormány az elmúlt években látványosan odaállt a legalább három gyereket vállaló párok mellé, ami meglátszik a nagycsaládosok anyagi helyzetén is. Közben úgy tűnik, mintha az egyszülős családok már nem lennének ilyen fontosak, hiába nehezebb egy fizetésből megélni. Az egyszülős központokat leszámítva nem nagyon céloznak rájuk családpolitikai intézkedéseket, a többi támogatás pedig nem nagyon húzza ki őket a bajból. Így az ő helyzetükben nem is látszik előrelépés, inkább egyre jobban lemaradnak. 

Mindez a Demográfia című folyóiratban, Monostori Judit tanulmányában olvasható, amely az egyszülős családok magyarországi és európai helyzetét elemzi. Ebből derül ki az is, hogy

2017-ben a dolgozó, gyereket nevelő párok hat százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, míg a gyereküket egyedül nevelő, szintén dolgozó szülőknek 24 százaléka. Ráadásul az évek során folyamatosan romlott a helyzetük: 2005-ben 13, 2010-ben 12, 2015-ben pedig 21 százalékuk élt szegénységben. Az ábrán látszik, hogy a cseheknél, a letteknél vagy a horvátoknál sokkal jobb a helyzet. 

A jövedelmi szegénységben élők aránya a gyermeküket egyedül nevelő foglalkoztatottak körében, 2017. Forrás: Demográfia folyóirat

De milyen támogatásokat kapnak az egyszülős családok? 

Először is, családi pótlékot, ami alanyi jogon jár minden gyerekes családnak, és 2008 óta nem változott az összege. Ez azt jelenti, hogy aki egymaga nevel egy gyereket, 13 700 forintot kap havonta, aki kettőt, 29 600-at, aki pedig hármat vagy többet, gyerekenként 17 ezret. Ez alig ezer forinttal több a párkapcsolatos családok ellátásánál. Ezzel szemben Dániában és Norvégiában az egyszülős családok annyi ellátást kapnak, mintha egy gyerekkel több élne a családban. Sőt, Észtországban, Portugáliában és Szlovéniában is több pénz jár nekik.

Magyarországon családi adókedvezményt is lehívhatnak, de mivel az egyszülős családokban átlag alatti a gyerekszám, ez az esetek jelentős többségében havi 10-20 ezer forint pluszt jelent.

Ezen kívül ott van még az árvasági ellátás azoknak, akiknek az egyik szülőjük meghalt. Ezt 16 vagy 25 éves korig adják, a minimum összege pedig 24 500 forint, pont annyi, amennyi 2007-ben volt.

A különélő szülőtől elvileg tartásdíjra is lehetne számítani, de ezt 2012-es nemzetközi adatok alapján csak az egyszülős családok 40 százaléka kapta meg. 

Tartásdíjban részesülő családok aránya az egyszülős családok körében, 2012. Forrás: Demográfia folyóirat

2016-ban egy másik, KSH által végzett kutatásban ennél több jött ki, igaz, akkor mindenféle támogatásra rákérdeztek, ami a különélő szülőtől érkezik. Ez alapján az érintett gyerekek negyede semmilyen anyagi támogatást nem kap a különélő szülőjétől, hiába tudják, ki ő, és hiába ismerik a lakhelyét. 

A hazai szabályok szerint gyámhivatal csak akkor előlegezi meg a tartásdíjat, ha az egyszülős családban az egy főre jutó jövedelem kevesebb mint 57 ezer forint. Svédországban ennél sokkal bőkezűbbek, ott az állam teljesen átvállalja a tartásdíjat, ha a szülő nem fizet. Hollandiában, Dániában és Nagy-Britanniában külön intézményhez tartoznak a tartásdíjas ügyek, Franciaországban pedig magánbiztosító társaságok is fedezhetik az elmaradt tartásdíjakat. 

Sokan vannak 

Pedig bőven nem egy szűk kisebbségről van szó, 

a 17-18 éveseknek már 26 százaléka él kizárólag az egyik szülőjével.2011-ben az összes gyereket nevelő családnak majdnem a negyede volt egyszülős, amivel az európai élmezőnyben vagyunk más kelet-európai országokkal (Szlovéniával, Litvániával, Csehországgal, Észtországgal és Lettországgal) együtt. Az egyetlen kivételt a britek jelentik, ahol szintén elég magas az egyszülős családok aránya. 

Az esetek többségében, 87 százalékban a nők nevelik egyedül a gyereküket. Más országokban is a nők vannak többségben, de nem feltétlenül ennyire. Svédországban és Romániában például több mint 20 százalékban az apák élnek a gyerekükkel. A tanulmány szerint a skandináv országokban ez azért van így, mert sokkal magasabb szinten vannak az apai jogok, Romániában és Bulgáriában viszont az állhat a háttérben, hogy sok anya dolgozik külföldön. 

Egyszülős családok aránya a szülő neme szerint. Forrás: Demográfia folyóirat

A cégek csak ímmel-ámmal segítenek 

A tanulmány szerzője ezután sorra vett néhány területet, amin keresztül az állam - ha nem is konkrét pénzbeli támogatással - segíthetné az egyszülős családok helyzetét. Egyrészt ide tartoznak a férfi-női szerepek, hiszen azokban az országokban, ahol a párkapcsolatban élő szülők közt egyenlőbb a munkamegosztás, ott a válás után az apa szerepe is erősebb maradhat. 

A svédek híresek például az apakvótájukról, ami azt az időszakot jelenti, amit kizárólag az apák használhatnak fel a gyerekeik gondozására. Ez persze nem biztos, hogy mindenhol működne: minél nagyobbak a férfi és női fizetések közti különbségek, annál kevésbé éri meg igénybe venni az apakvótát. (Márpedig Magyarországon a nők fizetése lassan húsz éve változatlan távolságra van a férfiakétól). 

Itthon nincs apakvóta, de van öt napnyi apai szabadság, amit a gyerek születése utáni első két hónapban lehet igénybe venni. Ezt 2014-ben csak az apák negyede vette igénybe, vélhetően azért, mert a távolléti díjat a munkaadónak kell megelőlegeznie, így ők ellenérdekeltek a szabadság kiadásában. 

Az állam a munkaerőpiaci politikáján keresztül is segíthet, hiszen a nők a legtöbb országban kisebb arányban helyezkednek el, mint a férfiak. Ez különösen az anyákat sújtja, de nem akkor, ha egyedül nevelik a gyereküket. Magyarországon ők 80 százalékban rendelkeznek valamilyen állással, szemben a párkapcsolatban élő anyákkal, akiknél ez nem éri el a 70 százalékot. 

Foglalkoztatási ráta az anyák és az apák különböző csoportjaiban Magyarországon. Forrás: Demográfia folyóirat

Ez azt jelenti, hogy a gyereküket egyedül nevelő magyarok az európai átlaghoz képest nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni. (Más kérdés, hogy sokszor ez sem menti meg őket a szegénységtől, ahogy a cikk elején írtuk). A politikusok és a szakértők egy része úgy véli, hogy a nőket elsősorban a karrier és a család összeegyeztetésében kell támogatni. Ezért olyan megoldásokat keresnek, ami szülés után visszavezetheti a nőket a munkerőpiacra. 

Általában a rugalmas munkaformákban látják a megoldást, elsősorban a részmunkaidőben. Ez viszont a gyereküket egyedül nevelőknek nem megoldás, mert egyetlen részmunkaidős fizetésből aligha lehet családostul megélni. (A részmunkaidővel más problémák is vannak, amiről itt olvashat bővebben). 

Magyarországon ezen kívül ott van a családbarát munkahely program, ami támogatást ad azoknak a munkáltatóknak, akik valahogyan segítik az otthoni és munkahelyi feladatok összehangolását. Egy 2013-2016 közti, tízezer céget vizsgáló kutatás arra jutott, hogy 67 százalékuk veszi figyelembe a munkaidő beosztásánál és a szabadságok kiadásánál az óvodák, iskolák nyitva tartását. 

A cégek 31 százaléka semmilyen kedvezményt nem ad a dolgozóinak.Egy felmérésben a magyar nők 76 százaléka mondta, hogy semmilyen befolyása nincs a munkaideje beosztására. Dániában ez az arány 35, Norvégiában 41 százalék. 

A női munkavállalók helyzete a munkaidő rugalmasságát tekintve. A kérdés az volt: Ki határozza meg a munkaidő beosztását? Forrás: Demográfia folyóirat

Létezik még néhány program, ami akár az egyszülős családokat is segítheti, például a Munkahelyvédelmi Akcióterv, ami ösztönzi a kisgyereket nevelő anyák alkalmazását. Ezen kívül törvény írja elő, hogy a gyerekét egyedül nevelő dolgozót nem lehet éjszakai műszakra kötelezni, de a tanulmány szerint képtelenség megmondani, ebből mi valósul meg a gyakorlatban. 

Egy másik fontos szempont, hogy mennyire képesek a szülők bölcsődébe adni a gyereküket. Azt gondolná az ember, hogy ez az egyszülős családok számára különösen fontos, a legtöbb európai országban mégis a párkapcsolatban élők adják be inkább a gyereküket. Magyarország kivétel, itt egy hajszállal több egyszülős család veszi igénybe a bölcsődét, és elvileg előnyt is élveznek a felvételinél. 

A kormány egyébként nagyszabású bölcsődebővítési programot indított, más kérdés, hogy közben óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, hasonlóan az óvodákhoz

És még ott a megbélyegzés is 

Összességében a tanulmány arra jut, hogy Magyarországon - és más európai országokban is - inkább a párkapcsolaton alapuló családokat támogatják, pedig szinte mindenhol többen vannak az egyszülős családok. A cikk szerint ez azért lehet, mert 

  • a kormányok népesedéspolitikájába jobban beleférnek a sok gyereket nevelő családok,
  • attól tartanak, hogy ha külön támogatják az egyszülős családokat, sokan csak papíron fognak elválni,
  • az egyszülős család nem fér bele a hagyományos családmodellbe.

Másfelől viszont

  • ha új kapcsolatot találnak, az elvált szülők is újabb gyerekeket vállalhatnak,
  • ha a visszaélésektől tartanak, ilyen erővel a segélyezést is megszüntethetnék,
  • semmi sem garantálja, hogy egy gyereknek minden esetben jobb dolga van két szülővel, mint eggyel. 

A gyereküket egyedül nevelőknek sokszor a megbélyegzéssel is harcolniuk kell, például amikor fürdőbe, múzeumba, állatkertbe vagy szállodába akarnak menni. Ezeken a helyeken ugyanis sokszor nem kapnak családi kedvezményt, mert az a szabályok szerint csakis két felnőttnek és a gyerekeiknek jár

Monostori Judit tanulmánya ide kattintva olvasható.