Timmermans: A magyar kormány emberei mást mondanak a szemembe, mint az újságíróknak
2019 szeptember 16., 16:44
Varga Judit a nyugatiaknak: A magyar ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót
- Megtudtuk, hogy milyen kérdésekre milyen válaszokat adott Varga Judit magyar igazságügyi miniszter hétfő délután, az EU tanácsában.
- A 7-es cikkely alapján indított jogállamisági eljárás jutott odáig a magyar kormány ellen, hogy első alkalommal szerveztek ilyen meghallgatást, ahol a magyar félnek a többi ország kormányainak számon kérő kérdéseire kellett válaszolnia.
- Összesen tíz nyugati és déli tagállam képviselője kérdezett, láthatóan felosztották egymás között a problémás területeket.
- A 2018-as választás tisztaságától a menekültek éheztetéséig sok problémát felvetettek.
- Varga Judit azt mondta, hogy példás a jogállamiság Magyarországon, és az Orbán-kormány elkötelezett híve az európai értékeknek.
Megtudtuk, hogyan ment a magyar kormány meghallgatása hétfő délután, Brüsszelben. A zárt ajtók mögött tartott ülésen az EU általános ügyek tanácsa foglalkozott a magyar demokrácia állapotával.
Ez most politika, de még sok pénzbe is kerülhet
Az Európai Parlament a Sargentini-jelentés tavalyi elfogadásával indította ezt az eljárást, a tagállamok kormányai most azt vizsgálják, hogy valóban vannak-e rendszerszintű problémák a magyar demokráciával. Ha arra jutnak, hogy vannak, akkor felvethetik egészen súlyos büntetések kiszabását is, de ez bonyolult és hosszú folyamat lenne még. Így most leginkább politikai jelentősége volt annak, hogy a magyar kormányt a tanácskozáson jelképesen a vádlottak padjára ültették, és sok visszás lépést kértek számon Varga Judit igazságügyi miniszteren.
Az ülés egy másik napirendjének tárgyalásakor azonban kiderült az is, hogy áttételesen igen sok pénzébe kerülhet Magyarországnak ez az eljárás. A következő hét év EU-s költségvetésének tárgyalásakor ugyanis a német, a francia és a holland kormány képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy a támogatások szétosztásakor vegyék majd figyelembe a jogállamiság helyzetét. Az a tény pedig, hogy a magyar ügy egy ilyen meghallgatásig juthatott, már hivatkozási alapja lehet a nyugatiaknak a támogatások csökkentésére. A magyar kormány ebben a vitában azt javasolta, hogy ne az EU ellenőrizze a jogállamisági kritériumokat, hanem a tagállamok intézzék ezt a vitát egymás között, Brüsszel kihagyásával.
Tíz kormány embere faggatta Vargát
A magyar meghallgatás egy nyolcórás ülés egyik napirendi pontja volt, nagyjából a vége felé, amire forrásaink szerint a diplomaták, miniszterek és államtitkárok egy része már elég fáradt volt, és erre rátett egy lapáttal, hogy Varga Judit elképesztően hosszan beszélt, egyesek szerint "kifárasztásos taktikát" választva.
Tíz kormány képviselője tett fel kérdéseket, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország kért szót a vitában. A keleti tagállamok képviselői egyáltalán nem szólaltak meg, és ez annyiban kedvező lehet a magyar kormány szempontjából, hogy az eljárás újabb szintre emeléséhez tíznél több szavazatra lenne szükség a tanácsban.
Az viszont intő jel lehet, hogy a francia és a német kormány is azt javasolta, hogy újabb meghallgatások következzenek, immár tematikus napokkal, amikor egy-egy problémát járnak körbe Magyarországgal kapcsolatban. Információink szerint a hétfői ülés előtt a magyar kormány azért lobbizott a finn elnökségnél, hogy ne legyen ilyen tematikus meghallgatás, hanem általában legyen szó a Sargentini-jelentésben összegzett problémákról. A magyar kormány azt is igyekezett elérni a meghallgatás előtt, hogy a Sargentini-jelentés tavalyi lezárása óta felmerült ügyekről ne lehessen szó, de ezt nem sikerült elérni.
Az új EP szerint nem javult a helyzet Magyarországon
A meghallgatás elején kiderült, hogy az új Európai Parlament sem megengedőbb Magyarországgal szemben, mint az előző volt (Sargentini például már nem EP-képviselő). A jogállamisági ügyben illetékes parlamenti bizottság (LIBE) vezetése arról tájékoztatta a finn elnökséget (és a vele tartó horvát és német delegációt), hogy szerintük a tavaly jelzett súlyos problémák továbbra is fennállnak Magyarországon.
Ezzel egyetértett a bizottság részéről Frans Timmermans is, aki utoljára jelent meg jogállamisági ügyekért felelős biztosként az ülésen, hiszen szakterületét hamarosan a cseh és a belga biztosok veszik át a holland politikustól. Timmermans mindenesetre azt is javasolta, hogy a tanács hallgasson meg nemzetközi szervezeteket is (Velencei Bizottság, EBESZ, stb.), hogy ők hogyan látják a magyar helyzetet.
A legizgalmasabb kérdések és válaszok
A holland és a német kormány képviselői azzal kezdték, hogy miért ekkora a korrupció Magyarországon, miért romlik az ország pozíciója a nemzetközi szervezetek elemzéseiben. Varga erre azt mondta, hogy a külső megfigyelők rosszul látják a helyzetet. A magyar összeférhetetlenségi szabályok európai szinten is szigorúak. A magyar ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót, a bejelentők különleges védelmet élveznek. Szerinte nem jönne ennyi külföldi befektetés Magyarországra, ha az üzleti élet szereplői aggódnának a korrupció miatt.
A svéd, a dán, a spanyol és a francia kormány a sajtószabadság ügyét firtatta. Hogyan lehetséges, hogy a magyar sajtó 80 százalékát egyetlen kormányközeli alapítványba szervezték (KESMA)? Miért jutott arra az EBESZ, hogy a tavalyi parlamenti választás tisztaságát beárnyékolta, hogy a közmédia a kormánypárt propagandáját erőltette? Varga erre azt mondta, hogy a KESMA egy piaci folyamat eredményeként jött létre, ahhoz a kormánynak a világon semmi köze sincs. A magyar sajtószabadságot pedig egy olyan hatóság védi (NMHH), aminek tagjait kétharmados többséggel választotta meg a parlament. Az általuk ellenőrzött médiatörvény egyébként is előírja, hogy kampányban minden pártnak egyenlő megszólalási lehetőséget kell adni. Az újságírókat különleges védelem illeti meg, például nem kell a névtelen forrásaikat kiadniuk. A kormánypárti sajtó túlsúlya sem igaz, mert számításai szerint az ország 54 százaléka ellenzéki beállítódású tévécsatornákat néz.
A dán kormány ezután az Országos Bírói Tanács és Handó Tünde háborúját hozta fel, és a magyar bírók függetlenségének kormányzati megtámadását. Varga erre azt mondta, hogy a bírósági szervezetek konfliktusai éppen azt bizonyítják, hogy milyen jól működik a fékek és ellensúlyok rendszere, hiszen ilyen élénk szakmai viták folyhatnak Magyarországon. A francia kormány kérdésére közölte, hogy az ügyészséget nem vonják az OBH hatásköre alá.
Előjött a közigazgatási bíróságok ügye is, amit élesen kritizáltak nemzetközi szervezetek, de a hazai bírók jelentős része is, és végül a magyar parlament elhalasztotta felállításukat. A portugál kormány hozta elő a témát, Varga pedig azt mondta, hogy az ügy magyar kezelése a bizonyíték arra, hogy milyen nyitott Budapest a kritikákra. Azért jelezte, hogy az egész egy szakmai kérdés, ami politikailag motivált külföldi támadások túsza lett. Timmermans pedig azt mondta, hogy az ügy egyáltalán nem megoldott, mert a terv végrehajtását nem elvetette, hanem csak elhalasztotta Magyarország.
A spanyol kormány a lex CEU-ra kérdezett rá. Varga közölte, hogy a felsőoktatási törvény módosítása csak az oktatás színvonalának javítását szolgálta, és a CEU egyébként is működik még.
Az olasz kormány az MTA kutatóintézeteinek államosítását kérte számon. Varga azt mondta, hogy az átalakításra azért volt szükség, mert az intézetek nem működtek hatékonyan, és nem voltak képesek elég EU-s támogatást megszerezni. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy egyetlen intézet vezetőjét sem váltották le.
Luxemburg a tranzitzónába zárt menekültek sanyargatását és a Stop Soros törvény civil szervezetek elleni intézkedéseit hozta fel. Varga közölte, hogy Magyarország az EU-s szabályok szerint jár el, és a Stop Soros csak az átláthatóságot követeli meg, de semmilyen különleges terhet nem helyez a civilekre.
Varga: A nők és férfiak egyenlőségéért küzd a kormány
Varga általános bevezetőjében megismételte a magyar védelem egy éve képviselt három fő érvét:
- Az egész eljárás a magyar álláspont szerint jogellenes, mert a Sargenitni-jelentés elfogadásakor az EP-ben rosszul számolták a szavazatokat, és amíg a magyar feljelentés nyomán az EU bírósága nem határoz, nem lehetne ezt a vizsgálatot megtartani.
- Sok olyan téma került elő, amelyekben már volt, vagy éppen tart kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság felől Magyarország ellen, és ezeket nem szabadna itt elővenni, mert arra más eljárási rend vonatkozik.
- Az egész eljárás politikailag motivált, összefügg a magyar kormány bevándorlás-ellenes álláspontjával, miközben Magyarország teljesen elkötelezett híve az európai értékeknek, és az európai identitás védelmének.
Hosszan beszélt arról, hogy a magyar kormány milyen értékek szerint kormányoz: elkötelezettek a nők és férfiak egyenlősége és a családok védelme mellett. A 13 bejegyzett nemzeti kisebbség különlegesen széles jogokat élvez. Magyarország mindent megtesz a bevándorlás okainak felszámolásáért. A romák iskolai szegregációját megfelelő törvények tiltják. A szabad vallásgyakorlás biztosított, de korábbi visszaélések miatt a történelmi egyházak különleges státuszt kaptak. Magyarországon az EU-s átlag felett növekszik a jólét, és a szociális biztonságot az európai átlag feletti állami gondoskodás garantálja.
A hétfői tanácskozás utáni bejelentésekről itt olvashat, többek között arról, hogy Timmermans szerint a magyar kormánypolitikusok mást mondanak neki, mint a magyar újságíróknak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.