Az MSZP-s Horváth Csaba, aki az ellenzék közös jelöltjeként a szavazatok 50,33 százalékával zuglói polgármester lett, az új képviselő-testület hétfői alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint egyből azzal kezdené, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása több 100 millió forintos ügyekhez – írja az Átlátszó.

Ez azért is érdekes, mert a képviselőtestületben is tarolt az ellenzék: a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogás 15 jelöltje jutott be, van még 1-1 képviselője a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak és a Civil Zugló Egyesületnek, míg a Fidesz-KDNP csak 4 helyet szerzett.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testületi szervezeti és működési szabályok (SZMSZ) felhatalmazzák a polgármestert arra, hogy a testület két ülése között halaszthatatlan esetben döntsön, ez alól csak pár hatáskör, például a rendeletalkotás kivétel. Az önkormányzatok ezzel jellemzően szűk körben élnek, pontosan meghatározva, milyen kérdésekben jogosult a polgármester dönteni.

A lap szerint Horváth Csaba megkerülheti az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amik a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak, csak halaszthatatlannak kell minősítenie az ügyet.

Sőt Horváth benyújtott egy salátarendeletet is, ami az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét: sokszorosára emelné azt az értékhatárt, ami felett a képviselőtestület hozzájárulása kellene, ingó vagyontárgyaknál 50 millióról 150 millióra, ingatlanoknál 50 millióról 250 millióra emelné.

A lap felidézi, hogy a volt zuglói polgármester, Karácsony Gergely főpolgármester a választás előtt megjelent hangfelvételen azt mondta: „Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni. Ez nyilván kifelé nagyon ciki, meg tartalmiakban is sok szempontból ciki.”

Frissítés 14:50

„Egyetlen olyan hatáskörről sem tudok, ami többletként lenne megfogalmazva a korábbi szmsz-hez képest. Nekem ez nem tűnt fel”

– mondta az Indexnek Horváth Csaba. A polgármester azt mondta, a jegyzőnek azt a felkérést adta, hogy egy egységes szerkezetű szmsz-t készítsen.

Az Átlátszó felvetésére, hogy más önkormányzatoknál konkretizálva vannak az esetek, amiknél megkerülheti a polgármester a testület döntését, de a hétfőn szavazásra vitt szmsz-ben nincsenek, Horváth azt mondta: „Ezt én így nem tudom, hogy mire gondolt a lap.”

A két ülés között hozott polgármesteri döntésekről azt mondta: „Ha bármilyen kifogásolható döntést hoz a polgármester, azért nyilván jogilag és politikailag is felelős.”

Az ingó vagyontárgyakról azt mondta, „abszolút nincs jelentősége, mert az ingó vagyon legdrágább esetben is egy használt autót jelenthet, ami inkább az 1-2 millió kategóriája”, szerinte „itt volt egy félreírás, nincs jelentősége, csak hozzáigazították az ingatlanhoz”.

Horváth szerint tényleg nem életszerű felvetés, hogy 150 millió legyen az értékhatár, de nincs jelentősége, azon már nem változtatna, felesleges lenne az ülés előtt hozzányúlni, még téves következtetést vonnának le belőle. A lényeg: itt semminek az értéke nem éri el még az eredeti 50 milliós értékhatárt sem.

Az ingatlanokról azt mondta: az önkormányzat nem akar ingatlanokat értékesíteni, az értékhatár emelése azért kellett, mert ha mégis értékesítene, vagy bérbadásról döntene az önkormányzat (alapvetően a költségvetési rendeletében), akkor ha a testület egyszer már határozott arról, ne kelljen még kétszer a testület elé vinni szavazásra (egyszer a pályázatkiíráskor, egyszer az értékesítés győztesének kihirdetéséről). A tulajdonosi és közbeszerzési bizottság elvégzi a pályáztatást és a legjobb ajánlatot elfogadva dönt, ugyanúgy leképezi a politikai arányokat, mint a képviselő-testület összetétele – mondta Horváth, aki szerint Zuglóban egy átlagos társasház építésére alkalmas telek már meghaladja az eddigi értékhatárt.

„Ez inkább a lakossági és kisebb, pl üzlethelyiségre vonatkozik, amit kijelölt az önkormányzat értékesítésre, nagyjából annak a pályáztatását tudja lebonyolítani az illetékes bizottság” – mondta Horváth, aki szerint az önkormányzat stratégiai léptékű gazdasági döntéseit nem érinti. Arról, hogy például az üzlethelyiségek kiadása tipikusan olyan terület, amiről rendszeresen jön olyan hír, hogy az önkormányzatok átjátsszák olcsón, baráti alapon, Horváth azt mondta: „Zuglóból nem volt ilyen hír, és nem is lesz.” (Átlátszó, Index)