Több mint 150 országból kb. 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, ami szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.

A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek eleget a válság kezelése érdekében, mélyreható és hosszú távú változások nélkül a világ „kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe”.

A kutatók erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy figyelmeztessenek a veszélyek mértékére. Hat területet neveztek meg, ahol azonnali lépéseket tartanak szükségesnek a válság hatékony kezelésére.

Az energia-előállítás területén sürgetik, hogy a kormányok vessenek ki olyan nagy összegű adót a szénre, ami eltántorít a fosszilis üzemanyagok használatától. Felszólítanak a fosszilis üzemanyagokat előállító cégek állami támogatásainak beszüntetésére, a kőolaj és a földgáz felváltására megújuló energiákkal.

A kutatók annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a rövid életű szennyező anyagok, mint a metán vagy a korom csökkentése által akár 50 százalékkal mérsékelhető a következő évtizedekben a rövid távú felmelegedés.

A szakemberek az erdőirtás leállítását, az erők, mezők és mangrove erdők helyreállítását sürgetik, mivel azok segítik a szén-dioxid elnyelését.

Úgy vélik, szükség van az étrend jelentős megváltoztatására, a növényi alapú étrendre való áttérésre, kevesebb állati termék fogyasztására. Az élelmiszerhulladék visszaszorítását is létfontosságúnak nevezik.

Sürgetik a szénüzemanyagokra alapuló gazdaságok átalakítását, és a GDP-növekedés, mint a gazdagságra való törekvés hajszolásától való elfordulást.

Felszólítottak a világ népesség-növekedésének stabilizálásra, emlékeztetve arra, hogy az manapság napi 200 ezer fővel gyarapodik.

Elismerték ugyanakkor, hogy történt előrehaladás egyes területeken. Például jelentősen nőtt a megújuló energiahasználat: egy évtized alatt a szél- és napenergia felhasználása 373 százalékkal, de az még így is eltörpül a fosszilis üzemanyagok használata mellett.

A kutatóknak elegük van a klímakonferenciák és tanácskozások sorozatából, amik nem vezettek értelmes cselekedetekhez. A növekvő globális tüntetéseket reményt keltőknek nevezték. „Bátorít minket az aggodalmak globális fellobbanása, az hogy - a kormányok új politikákat fogalmaznak meg, a diákok sztrájkolnak, bírósági perek folynak és a polgárok helyi mozgalmai változásokat követelnek” – írták. (MTI)