Egyre több, egymástól független brüsszeli bennfentes beszélt a 444-nek az utóbbi napokban arról, hogy Magyarország biztosa az eddigi tervekkel szemben mégsem a bővítést felügyelheti majd, hanem inkább a közlekedési ügyeket. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2014-ben Navracsics Tibornak, és idén Trócsányi Lászlónak is a bővítést kérte. Navracsics ehelyett az oktatási, ifjúsági és sport ügyeket kapta Jean-Claude Junckertől öt évvel ezelőtt, de idén úgy tűnt, hogy Ursula Von Der Leyen figyelembe veszi a magyar kormányfő igényét, és Trócsányinak a bővítési- és szomszédságpolitikát ajánlotta. 

Trócsányi jelölését azonban nulladik körben, már a hivatalos meghallgatások előtt visszautasította az Európai Parlament. Von Der Leyen ezután új jelöltet kért Orbán Viktortól. A magyar miniszterelnök második körben Várhelyi Olivért, Magyarország EU-hoz delegált nagykövetét választotta. Von Der Leyen a múlt héten elfogadta őt, de azt hivatalosan nem erősítette meg, hogy Várhelyi is a bővítést kaphatja. 

Október 15-én Azerbajdzsánban, a Türk Tanács ülésén Orbán Viktor is csak reményének adott hangot, hogy a második jelöltje is ugyanazt a területet kaphatja, mint amire Trócsányi László számíthatott: "Magyarország most azért harcol, hogy ebben az európai kormányban a magyaroknak jutó portfólió a bővítés- és szomszédságpolitika legyen. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne ezt a portfóliót megszerezni, akkor keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalások ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül ezt a portfóliót megszereznünk, akkor örömmel állunk az Önök rendelkezésére, hogy segítsük az Önök törekvéseit" - fogalmazott, kisebb megütközést keltve ezzel Brüsszelben, hiszen a leendő magyar biztos nem a budapesti kormány beosztottja lesz, azaz udvariatlanságnak tűnt bizottsági nézőpontból, hogy Orbán ígéreteket tett a biztos nevében.  

Dobrev Klára DK-s EP-képviselő egyenesen arról beszélt, hogy szerinte e nyilatkozat miatt vehetik el Várhelyitől a területet, bár a bizottsági ügyeket ismerő forrásaink ezt a közvetlen összefüggést nem látják ilyen egyértelműnek, szerintük nem véletlenül beszélt már Bakuban is a magyar miniszterelnök feltételes módban a magyar biztos portfóliójáról, hiszen addigra már felmerült, hogy Várhelyi inkább más területet kaphat.

Várhelyi sokszor jelezte Brüsszelben, hogy a magyar diplomácia mást akar, mint a többség

Információink szerint a háttérben Ursula Von Der Leyen és a magyar miniszterelnök között már hetek óta folyik az egyeztetés arról, hogy Várhelyinek esetleg szerepet kellene cserélnie a leendő román biztossal. Erre azért lenne szükség, mert sok kifogás érkezett az EP-ből, és egyes európai kormányok részéről is, hogy nem lenne szerencsés éppen a magyar biztosnak külpolitikai feladatot adni, amikor a magyar kormány az elmúlt években számos alkalommal jelezte, hogy a többségitől eltérő az álláspontja diplomáciai ügyekben. 

Előfordult, hogy a magyar kormány szerződéseket vétózott meg az EU és EU-n kívüli országok között, és továbbra is problémás a magyar - ukrán viszony az ottani kisebbségpolitika miatt, miközben a török - magyar kapcsolat jóval barátságosabb, mint a legtöbb tagállam viszonya az ankarai kormánnyal. Várhelyi volt az elmúlt években az, aki a magyar kormány brüsszeli képviselőjeként a különutas magyar álláspontot rendre megfogalmazta, így személyében is e politika megtestesítőjét látják.

Nem maradt más, mint a közlekedés

Az, hogy Várhelyinek éppen a román jelölttel kellene területet cserélnie, leginkább a véletlen műve. Három jelöltet utasított vissza az EP: a magyar mellett a románt és a franciát, a többiek parlamenti meghallgatásai már sínen vannak, a számukra kiadott területeket megbolygatni nem nagyon lehet, azzal csúszna a már egyébként is késésben lévő bizottság megalakulása (november 1-ről december 1-re kellett halasztani hivatalba lépésük idejét a mostani állás szerint). 

A francia és a magyar kormány már jelölt új embert, Románia viszont az ottani kormányválság miatt erre leghamarabb most szerdán lehet csak képes. Franciaország elég erős biztosi pozíciót kapott az első körben: a belső piacot, a védelmi ügyeket és az űrkutatást egyszerre. Ez nyilván annak is szólt, hogy ha az EU két legerősebb állama közül a németeké a bizottság vezetése (Ursula Von Der Leyen személyében), akkor a franciák kapjanak egy nagyon erős biztost. Úgy tudjuk, hogy Macron elnök ragaszkodik hozzá, hogy második jelöltje, Thierry Breton is ugyanezeket a területeket kapja, vagyis vele Várhelyi nem cserélhet. Kizárásos alapon marad a román biztos területe. 

Nagy valószínűséggel szerdán Siegfried Muresan néppárti EP-képviselőt jelöli az új román kormány, akit Várhelyi helyett szívesebben látnának a bővítési ügyek irányítójaként azok, akik kifogásolták a magyar jelölt új szerepét. 

Úgy tudjuk, hogy Várhelyi nem zárkózik el a cserétől, és már el is kezdett felkészülni arra, hogy esetleg közlekedési ügyekben kell felelnie a parlamenti képviselőik kérdéseire. 

Lehet, hogy neki kell majd megadóztatni a kerozint

Az új közlekedési biztostól Von Der Leyen elsősorban a környezetbarát technológiák támogatását várja. Többek között a kevesebb üzemanyagot elhasználó hajók elterjesztését, illetve a repülőgépek által használt kerozin megadóztatását - ami nyilvánvalóan drágítja majd az európai repülőjegyeket. Hozzá tartoznának az EU által támogatott közúti- és vasúti fejlesztések, és a nemzetközi járatok esetén a fogyasztóvédelmi szabályok összehangolása, illetve a nemzetközi katonai gyakorlatok logisztikai feltételeinek kidolgozása is. 

Valamit Orbán szeretne még

Brüsszeli forrásaink szerint egy nagy akadálya van egyelőre a magyar-román cserének: Orbán Viktor szeretne valamit még elérni. Még akkor is, ha egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a közlekedés felügyelete jóval gyengébb terület volna a bővítésénél - arra ugyanis nincs reális esély, hogy a következő öt évben új ország léphessen be az EU-ba. Albánia és Észak-Macedónia esetében például alig néhány hete mondta ki az Európai Tanács, hogy még a csatlakozási tárgyalások sem kezdődhetnek meg egyelőre. Mégis, Orbán szeretne valami kompenzálást, csak azt nem sikerült még megbeszélni, hogy mi legyen az. 

Logikus lenne, ha a francia biztos átadna valamit számos feladatköréből, például az űrkutatást, de úgy tudjuk, hogy Macron erről hallani sem akar. Sok idő már nincs az egyeztetésekre, ezen a héten el kellene dőlnie, hogy melyik biztos milyen területet kapjon, mert még így is szűk lesz az idő decemberre tervezett beiktatásukig.