„Nem hiszem, hogy muszklit kéne mutogatnom, vagy body builderes bemutatót kéne tartani, régen volt már az”- mondta Orbán Viktor csütörtök délután a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Akkor került ez szóba, amikor a magyar állami tévé munkatársa arról kérdezte, mi lesz, ha a törökök „megnyitják a kapukat” az országban tartózkodó menekültek előtt Európa felé. 

„Minden izomjátszadozás nélkül szeretném mondani, hogy Magyarország olyan ország, amely képes megvédeni a határokat. Akármerre is indulnak meg, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem.” 

Erdogan erről azt mondta, akár megkapják az Európai Unió által ígért hatmilliárd eurós támogatás második felét, akár nem, „a vendégeinket vendégül fogjuk látni. De nem bírunk el mindent, ha látjuk, hogy nincs megoldás, akkor ki kell tárnunk a kapukat. És ha kitárjuk a kapukat, akkor nyilvánvaló, merre indul el ez az áradat”. 

Sajátos, magyar gondolkodás

Orbán elismerte, hogy Magyarország másképp áll Törökországhoz, mint Nyugat-Európa, mert „mi sajátos magyar módon gondolkodunk a többi nemzetről. És úgy gondoljuk, hogy Törökország nemcsak nagy ország és nagy nép, hanem nagy nemzet is. Magunkat is ősi, történeti nemzetnek tartjuk. És a nemzeteknek tisztelniük kell egymást. Meg kell adni a tiszteletet, mindig meg fogjuk adni” - mondta Orbán, aki 

nem nyugszik bele abba, hogy „Magyarországon gúnyolódjanak egy másik ország vezetőjén, vagy egy másik nemzeten”.A miniszterelnök szerint Magyarországnak egyrészt a migráció megállítása miatt kell együttműködnie Törökországgal, mert csak az ő segítségükkel lehet elkerülni, hogy „itt kelljen feltartóztatni több százezer embert”. Meg is köszönte Erdogannak, hogy Törökország „idén 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel”, hiszen „ha nem tette volna, ezek már mind itt lennének valahol Magyarország déli határának környékén”

Másrészt Orbán szerint az is az érdekünk, hogy „Törökország kereskedjen velünk, legyenek stratégiai együttműködéseink”.

Vízügyi segítséget nyújtunk Ghánának 

Orbán a sajtótájékoztató elején arról beszélt, hogy „Magyarország olyan földrajzi térben található, amely három nagy főváros által jelöltetett ki: Isztambul vagy Ankara, Moszkva és Berlin. Néhány napja járt itt az orosz elnök, két napja a német külügyminiszter, most a török elnök. Ez a külpolitika az, amit folytatni szeretnénk”.

Beszélt arról, hogy a két országnak közös projektjei vannak Afrikában, egyrészt orvosmissziót küldünk Kenyába, másrészt hamarosan indítanak egy ghánai programot is, amiben vízügyi segítséget nyújtanak majd az afrikai országnak. 

A két ország kereskedelmi együttműködéséről azt mondta, egyelőre „éppen csak látóhatáron belül van” a célul kitűzött hatmilliárd eurós kereskedelmi mérleg. „Valahol, 3-3,2 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalom a mostani, ezt kell megemelnünk” - mondta. Ezért csütörtökön üzleti fórumot is tartanak, ahol 15-15 török és magyar üzletember találkozik majd egymással és a két politikussal. 

Ezen kívül egy több mint 200 millió dolláros hitelkeretet nyitottak meg török-magyar vállalatközi együttműködés finanszírozására. 

2021 végére jöhet a gáz Törökországból

Szóba került az energetikai függetlenség is, amihez Orbán szerint szintén szükség van Törökországra, mert onnan is „érkeznie kell energiának, elsősorban gáznak”, hamarosan létre is jöhet ”az a vezeték, ami Törökországból szállítja a gázt Közép-Európába.” Konkrét határidőt nem tudott mondani, de legkésőbb 2021 végére elkészülhet. 

Orbán azt mondta, reméli, hamarosan megérkezik a török hatósági jóváhagyás a Mol azebajdzsáni, de Törökországot is érintő óriásbefektetésére is. Szerinte ezen kívül jól halad a hadiipari együttműködés is.

Jöhet a török iskola

Erdogan először arról beszélt, hogy „nagyon jó hangulatú megbeszélése” volt Áder János köztársasági elnökkel, aztán megköszönte a Gül baba türbéjének renoválását, és azt is, hogy 

Magyarország engedélyezte a Maarif Alapítvány iskolájának megnyitását is.Ahogy korábban írtuk, ez az az erdoganista iskola, ami a radikális iszlámhoz is kötődik, a magyar kormányt láthatóan mégsem zavarja. 

Erdogan megköszönte, hogy Magyarország végig támogatta Törökország EU-támogatását, és támogatja a törökök terrorizmusellenes küzdelmét is, mert szerinte ők a leghatározottabbak az Iszlám Állammal szemben.

„Sajnos mégis azt mutatja az élet, hogy bizonyos szövetségeseink lepaktáltak a terrorszervezetekkel, és együtt dolgoznak velük, tárgyalnak, megegyeznek velük. Ez minket nagyon elszomorít. A nemzetközi terrorizmussal csak úgy lehet küzdeni, ha a NATO szövetségesei nem állnak szóba terroristákkal.”

Erdogan végül azt is megköszönte, hogy Magyarország megfigyelőként jelen van a Türk Tanácsban, és „nagyon tiszteletre méltó lépés, hogy a Türk Tanács irodát is nyit Budapesten”.

Nehéz lesz, ha megkapjuk a bővítési portfóliót az EU-ban

Az állami tévén kívül csakis a kormánypárti Origo és két török újságíró kérdezhetett a két politikustól. Az Origo megkérdezte, mit szól hozzá Orbán, hogy Várhelyi Olivér a hírek szerint bővítésért felelős európai biztos lehet. 

A miniszterelnök azt mondta, „nincs ennél hálátlanabb portfólió”, de „mivel az Unió külső határán helyezkedünk el, fontos kérdés nekünk, hogyan szenved az Unió régi tagállamainak közössége, hogy igent tudjon mondani egy-egy ország csatlakozására. Mi, akik 2004-ben léptünk be, megfelelő érveket tudunk majd bemutatni a további bővítés mellett”.

Szerinte különösen nehéz dolguk lesz, mert a következő években alapvető kérdésekről kell majd beszélni, az asztalra fog kerülni „a bővítésről szóló egész geopolitikai koncepció”.

A két ország aláírt tíz megállapodást is levéltári, postai, családügyi, oktatási, kulturális, űrkutatási és diplomáciai témákban.

Nagy tüntetés volt Erdogan ellen

A sajtótájékoztató alatt nagy tömegben tüntettek Erdogan látogatása és az észak-szíriai, kurdok elleni török offenzíva ellen. 

Azt, hogy Erdogan és Orbán miért értik meg egymást ilyen jól, ebben a videóban mutattuk be, a törökországi Amnesty International vezetőjével pedig az emberi jogok helyzetéről beszélgettünk.