A csepeli képviselő-testület megszavazta, hogy Csepel támogatja a  2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, a Csepelt érintő közpark megvalósítását, valamint a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket. Erről a kerület fideszes polgármestere, Borbély Lénárd posztolt hétfő este. 

Mint a polgármester írta, az erről szóló támogató határozatot 11 igen, 5 nem és egy tartózkodással fogadta el a kerület képviselő-testülete egy rendkívüli, csak emiatt összehívott ülésen, ami azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselők közül is volt, aki igent nyomott a stadionépítésre. Hogy ki hogyan szavazott, azt jelenleg még nem tudni, az ülés jegyzőkönyve ugyanis még nem került fel az önkormányzat honlapjára. (Frissítés: úgy tudjuk, hogy az előterjesztést végül a kormánypárti képviselők mellett a jobbikos Kovács Dávid, illetve a buckai szövetség független jelöltje, az alpolgármester Pákozdi József szavazta meg, míg a momentumos Dukán András tartózkodott.)

Az önkormányzati választásokon Csepel az a budapesti kerület maradt, ahol nem született ellenzéki győzelem, maradt polgármesternek a fideszes Borbély Lénárd, és ugyan a képviselők számában egyenlő, 8-8-as eredmény jött ki a kormánypárti, illetve az ellenzéki pártok között, de alig alakult meg a csepeli képviselő-testület, máris egymásnak feszült az ellenzék (erről akkor részletesen is írtunk).

Borbély posztjában arról ír, hogy az atlétikai világbajnokság a világon a harmadik legnépszerűbb sportesemény. Ezt 2023-ban a tervek szerint Budapesten rendeznék meg. A tervezett atlétikai központ és közpark jelentős része Csepelen épülne meg, ami a kerület és az itt élők számára éppen olyan hosszútávú előnyöket jelentene, mint Budapest történelmében a Városliget vagy a Népliget létrehozása volt.

2018 végén dőlt el, hogy 2023-ban Magyarország rendezheti az atlétikai világbajnokságot. És ugyan az újjáépített Puskás Aréna eredeti terveiben még arról volt szó, hogy ott majd atlétikai versenyeket is lehet rendezni, végül a stadion úgy épült meg 190 milliárd (!!!) forintból, hogy ott csak labdarúgómeccseket lehet rendezni, ezért a vébére szükség lenne egy új stadion felhúzására. Amit valamiért Csepelen, közvetlenül a Duna mellé álmodtak meg a kormányban. Az ötletnek rengeteg ellenzője akadt, nemcsak azért, mert a kormány előzetesen semmit nem hajlandó elárulni arról, hogy mibe kerülne a vébérendezés az országnak, hanem azért is, hogy mi szükség van még egy stadionra, ráadásul pont a Duna melletti szakaszon, egy olyan területen, amit biztosan lehetne másra is használni.

Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester már jelezte, erre nem feltétlen van szüksége a városnak, mire a kormány részéről Hollik István arról beszélt, hogy ha Budapestnek nem kell a stadion, akkor akár vissza is adják a rendezés jogát. Közben Schmitt Pál vezetésével sportolói kampány is indult, hogy épüljön meg a stadion és legyen itt a vébé, és ugyan még az se biztos, hogy megépül az atlétikai stadion, de a Mészáros család máris nyert vele egy 4,1 milliárdos közbeszerzést.