Az internet mára olyan lett, amire eleinte nem sokan számítottak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke idén eljutott oda, hogy harcot hirdessen az álhírek ellen, és azt mondta, nem csak Oroszország, hanem EU-s tagországok, például Magyarország is megpróbálja „álhírekkel terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba”. Egyelőre nem sok előrelépés történt a harcban, miközben már ott tartunk, hogy az orosz és az észak-koreai állami hírügynökség közösen küzdene az álhírek ellen.

Emiatt különösen érdekes volt, hogy a médiába vetett bizalomról és a dezinformációról beszélgettek régóta szemben álló felek: a brit nagykövetségnek a Gellért Szállóba szervezett angol nyelvű konferenciáján Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója ütköztette a véleményét.

Ott volt mellettük még Papp János Tamás, az NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézetének kutatója, Balogh Ákos Gergely, a Corvinus volt kommunikációs igazgatója és a lengyel Igor Janke, aki korábban könyvben ünnepelte Orbán Viktort, de az igazi vita a Kovács és Krekó között zajlott.

Iain Lindsay brit nagykövet azzal kezdte, hogy jó, hogy végre nem a brexitről kell beszélnie, majd Boris Johnsont idézve a szabad sajtót méltatta, ami ma világszerte támadás alatt áll. A moderátor Richard Sambrook, a Cardiffi Egyetem Újságírói Központjának igazgatója elmondta, hogy arról is szó lesz, hogy a felmért EU-s országok közül miért Magyarországon a legalacsonyabb a médiába vetett bizalom.

Kovács Zoltán azzal kezdte, nem a kormány dolga, hogy a média bizalmát építse (ugyanis az volt a panel címe, hogy A médiába vetett bizalom építése és a dezinformáció leküzdése), majd azt mondta, 

inkább hallgassuk meg Krekó Pétert a dezinformációról, hiszen ő szerinte 9 éve állandóan dezinformációt terjeszt a kormányról.

Krekó azt mondta, azért jó a dezinformációt kutatni Magyarországon, mert itt rengeteg van belőle, és a kormány aktívan terjeszti őket. Azt mondta, örült, hogy végre összejött ez a találkozó, hiszen Kovács Zoltán rendszeresen blogol róla, nem mindig pozitív kontextusban.

A szakirodalom szerint a médiapluralizmus elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek védve legyenek a dezinformációtól, de Magyarország abban különbözik a többi országtól, hogy az EU egyik legközpontosítottabb médiája jött létre a KESMA felállításával, közel 500 médiatermék került központi irányítás alá, még „Silvio Berlusconi is irigy lehet” – mondta Krekó, említve, hogy az állam költi a legtöbbet a magyar hirdetési piacon, ötször annyit, mint 10 éve, és a pénz több mint 90 százaléka a kormánypárti médiának megy.

Krekó szerint szisztematikusan terjesztik a dezinformációt például a menekültválsággal vagy előtte Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatásával kapcsolatban is - akkor teljesen az orosz olvasat ment át a kormánypárti médiában. Krekó szerint ez nem csak az ő véleménye, ott voltak például a heteken át a médiában nyomatott migránskaravánok is, amik aztán sosem érkeztek meg. De említette a Fidesz egyik kedvenc biztonságpolitikai szakértőjét és jelöltjét, Georg Spöttlét is, aki szintén a Kreml olvasatát szokta elmondani.

Krekó végül kitért arra, hogy egyre nő a törzsi gondolkodás, és szaporodnak az álhíroldalak, és ugyan ez minden országra igaz, Magyarországon a kormány vált az elsődleges, központi forrásává a dezinformációnak.

Kovács Zoltán azt mondta, nem akar politikai vitát kezdeni, de az asztalnál egyedül ő képviseli a kormányt, ám Krekó sem független, hiszen van egy politikai missziója, amivel nincs baj, inkább az a gond, hogy Krekó a kormányról terjesztett dezinformáció terjesztésének egyik mestere.

A magukat függetlennek álcázó balliberálisok kedvenc játéka, hogy a pluralizmus nemzetközi mércék alapján értékelhető, de ilyenek nincsenek, minden ország másmilyen, így hát értelmetlen a vita, sosem fognak egyetérteni – mondta Kovács. Szerinte ezek az emberek az elmúlt 8-9 évben konzisztensen nem valós tényeket, hanem világnézetet terjesztenek, és ezek politikai támadások, amiket nem vesznek fel, hanem annak kezelik, amik: politikai támadásnak.

Ha van Európában olyan kormány, aminek papírja van arról, hogy megfelel a médiarendszere, az Magyarország, hiszen egyik másik országot sem támadták ennyire, és mégis az európai sztenderdeknek megfelelőnek találták a magyar médiarendszert – mondta Kovács, aki nem sokkal korábban még azt mondta, nincsenek univerzális mércék a média függetlenségének mérésére. Az államtitkár az egész beszélgetés alatt egyetlen tárgyi állítást sem cáfolt meg, csak azt mondta, nem igazak.

Igor Janke azt mondta, amikor a fia megkérdezte, melyik újságnak lehet hinni, nem tudott válaszolni, mert sokat olvas, de egyiket sem tartja igazán megbízhatónak. Sosem volt igazán jó minőségű a lengyel média, de elkezdték építeni, ám egy ponton az egész média színvonala zuhanni kezdett. Lengyelországban a jobb- és a baloldalnak is megvan a médiája, van pluralizmus, mégis mindkét oldal partizánt játszik, teljesen elfogultak, propagandaeszközökké váltak, így nem lehet bízni senkiben.

Szerinte nem a sajtószabadsággal van gond, a média szabad, jobb a helyzet, mint 15-20 éve, akkor a jobboldalnak alig volt médiája. A médiaszereplők, akiket nem szeret újságírónak nevezni, harcosok, akik a kormány mellett vagy ellen harcolnak. Janke azt mondta, ezért szállt ki az egészből, és nem is lát semmilyen utat, ami kivezetne ebből a végzetes megosztottságból. Janke szerint az USA-ban ugyanez a helyzet (ott a CNN áll szemben a Foxszal), ez nem átmeneti válság, hanem trend, és fogalma sincs, mi lehet a megoldás, talán csak az oktatás és a forrásokkal szembeni bizalmatlanság.

Balogh Ákos Gergely azt mondta, ebből sok minden ismerős neki is, ezeket a konfliktusokat ő is nehezen kezelte, 3 éve vissza is vonult a médiából. Szerinte az 1990-es években nagyon egyoldalú volt a média, de akik most a sajtószabadságot védik, azoknak akkor ez nem volt fontos ügy.

Most, ha követed a média egyik felét, azt látod, hogy ez egy korrupt ország, minden rossz, míg más médiumok szerint minden tökéletes – mondta Balogh Ákos Gergely, aki szerint a menekültpárti médiumok folyton arról beszéltek, hogy sok nő és gyerek jön, az emberek pedig látták, hogy ez nem igaz. „Így pedig hogyan bízhatnának ezekben az újságokban” – kérdezte a Mandiner alapító főszerkesztője, egyben az orbanviktor.hu akkori üzemeltetője.

A technológiai változásokkal sem vagyunk teljesen tisztában: nem tudjuk, hogy a Facebook milyen ügyet hogy kezel, mit tekint gyűlöletbeszédnek, mit töröl és mit nem, márpedig egyre nagyobb ráhatásuk van ezeknek a nagy cégeknek a hírekre, az emberek pedig irracionálisan nagy bizalmat adnak nekik, még azt is hagyják, hogy nyomon kövesse őket, ebből a közeljövőben is komoly problémák lesznek – mondta Balogh Ákos Gergely.

Krekó szerint azok az álhírek, amik a tudomány elfogadottságát ássák alá, rosszabbak, mint a politikai dezinformáció, például az oltásellenesség növekedése járványveszélyt hozhat. Kovácsra reagálva azt mondta, bármikor szívesen ütközteti az érveit, de az államtitkár ezúttal sem cáfolt semmit azok közül a tények közül, amiket hazugnak nevezett.

Kovács erre azt mondta, nem egy médiaügyi, hanem egy társadalmi kihívással állunk szemben. Szerinte Krekó definíciója a dezinformációról pont azt írja le, amit a Krekóék csinálnak évek óta. Kovács szerint az objektivitás megszűnt, vagy talán sosem létezett, ma már bárki lehet újságíró egy pillanat alatt, és mindig arról beszélnek, hogy a kormány költ a legtöbbet hirdetésekre, de arról nincs szó, hogy a legtöbb hirdetés a Facebookon és a Google-ön, a Youtube-on fut, és ezek még csak adót sem fizetnek utána. Kovács szerint az ember végül is az alapján dönti el, kiben bízik meg, hogy kinek a narratíváját találja a legkonzisztensebbnek.

A végén mindenki egyetértett abban, hogy az óriástechcégeket transzparensebbé kellene tenni és meg kellene adóztatni, de lehetetlen küldetésnek tűnik a dezinformációtól megszabadulni, nem is tudják, ezt hogyan lehet megtenni. Mindannyian egyetértettek abban is, hogy oktatni kell azt, hogyan kell kritikusan megítélni az információkat, főleg hogy egyre hitelesebbnek tűnő álhírek fognak készülni. Bár Krekó szerint ugyan lehet jó tréningeket tartani, de ha az országok vezetői terjesztenek álhíreket, azzal nagyon nehéz, ha nem lehetetlen szembeszállni.