Cselekvés helyett csak politizálgatnak a világ országai a madridi klímacsúcson

Madridban félmillióan tüntettek a klímaváltozás elleni azonnali cselekvést követelve.Fotó: Rita Franca/NurPhoto

"Miközben százezrek masíroznak Madrid utcáin, az iskolások meg sztrájkolnak, az országok csak politikai játszmákat folytatnak az egyeztetéseken" - összegezte lesújtó véleményét a globális klímacsúcsról a találkozó egyik megfigyelője, Mohammed Adow, a Power Shift Africa nevű klímakutató think tank igazgatója. Madridban félmillióan vonultak utcára azonnali cselekvést követelve, de közben a klímacsúcson tényleg az történik, hogy a világ országai mindenféle trükkökkel próbálnak kibújni vállalásaik alól.

A két fő ütközőpont most a 2020 előtti vállalások kérdése. 2015-ben, a párizsi klímaegyezmény ratifikálásával a világ országai mind különböző vállalásokat tettek arra, hogy 2020-ig milyen mértékben csökkentik a kibocsátásukat. Ezt a fejlett országok nagy része nem teljesítette, de most úgy kívánnak nekivágni a következő ciklusnak, és újabb vállalásokat tenni 2030-ig, hogy ezt az időszakot mindenestül maguk mögött hagyják. A fejlődő országok, így Kína, India és Szaúd-Arábia most azt akarják elérni, hogy a fejlett országok akkor is teljesítsék 2020-ig kitűzött céljaikat, ha csak a következő évtizedben tudják teljesíteni ezeket - vagyis ők azt szeretnék, ha a fejlett országok most úgy vállalnának további csökkentéseket, hogy azok túlmenjenek teljesítetlen vállalásaikon.

A másik probléma viszont pont azokkal az országokkal - például Brazíliával - van, akik eddigi teljesítményükért kapott szénkredittjüket a jövőbeni szennyezésük terhére akarják elszámoltatni - vagyis eddigi túlteljesítésük jutalmaként ők a jövőben kevésbé kéne csökkentsék kibocsátásukat. Ez sok bíráló szerint eljelentéktelenítheti mostani vállalásaikat.

És adódik egy harmadik komoly kérdés is, a klímaváltozástól már szenvedő országok kártalanítása. A klímaváltozástól leginkább sújtott országok jelentős része szegény, iparosítatlan vidék, mégis ezek viselik már most is a klímakatasztrófa gazdasági terheinek egy jelentős részét. Ők ennek megfelelően anyagi támogatást remélnek a legnagyobb szennyezőktől, amelyek egyben a világ legfejlettebb gazdaságai is. A gazdag országok ezt persze ellenzik, mivel több milliárd dollárjukba is kerülhetne egy ilyen kártalanítási csomag.

A csúcstalálkozó első hete így ezidáig minden áttörés nélkül zajlott. Reményt csak az jelent, hogy a héten már magasabb, miniszteri szinten folytatódnak az egyeztetések, így még van rá remény, hogy valamilyen kompromisszumot kidolgozzanak. (Via BBC)