Interjút adott a Pesti Srácoknak a magyar tudományos élet nyáron kinevezett fontos embere, Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista. Augusztus óta ő vezeti az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami alá a kormány beterelte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteit. 

A beszélgetésben hamar sikerül eljutni a keresztény Európára leselkedő muszlim fenyegetésig, amit Maróth úgy ír le, mint amikor

„egy állig felfegyverzett embert beengedünk a ketrecharcba egy védtelennel szemben küzdeni”.Ebből aztán levezeti, hogy a kereszténnyel ellentétben más kultúrák nem ismerik azt a fajta kötelességteljesítést, ami lehetővé teszi, hogy a tanárok megtartsák az óráikat, a diákok megtanulják a leckét, vagy megmossuk a kezünket étkezés előtt. 

„De ha ezt kivetítjük az európai kultúrára, akkor gondoljunk bele abba, hogy a gyárakba való pontos munkavégzés is kétségessé válik majd.”„Európa sok mindent kitalált, felemelte a világot egy színvonalra, a világ pedig élvezi ezeknek az áldásait, de meg nem tudná csinálni. Egy muzulmán sejk szerint ők meg tudják venni a legdrágább Mercedes autót, de abból egy csavart sem tudnának megcsinálni. Szerinte a muszlim munkaerő jó, ha napi 20 percet dolgozik, mert teázik, kávézik, beszélget. Európában ez nincs így, itt kötelező dolgozni, mindenki csinálja a saját feladatát. Az első, ami az európai kultúrával együtt el fog tűnni, az az európai hatékonyság”.

Ebből aztán Maróth levonja a politikai következtetést is: az iszlám követői most a baloldali pártokat támogatják, de ennek az lesz a vége, hogy „az iszonyatos tolerancia bizonyos dolgokkal szemben, így például az LMBT-ideológia egészen biztosan első helyen repülni fog. De ez már csak azért sem baj, mert a tolerancia mai bajnokai egymással versengve olyan muszlimokká fognak válni, hogy öröm lesz nézni”.

Majd szóba kerülnek a fiatalok is, akik „hiszékenyek”, szerinte álomvilágban élnek, és elképzelésük sincs például a szocializmusról, vagy a 2006-os eseményekről. De ez nem is csoda, hiszen sem a családban, sem az iskolában nem kapnak hazafias nevelést, vonja le a következtetést Maróth, majd kikel a világ legsikeresebb gyerek(?)könyvsorozata, a Harry Potter ellen:

„Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul? Vagy gyerekkorunkban, amikor a nagyapánk katonadalokat énekelt, mert harcolt az első világháborúban, akkor az belénk ivódott a honvédelem gondolata, nem is volt szükség arra, hogy “hazafias nevelést” kapjunk az iskolában. Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton és a hazájáért megsebesült. A hazafias nevelés: helytállás. Csupa olyan olvasmányunk volt, amelyben benne van a magyar történelem. Tudni kell, hogy a Gárdonyi regények nyelvezete a legegyszerűbb, emellett a kisgyerek magába szívja az Egri Csillagokból a haza védelmének példáját a törökökkel szemben, a kereszténység védelmét az iszlámmal szemben. A Pókemberből nem fogja ezt megtanulni. Ha elolvassa az Egri Csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat.”Maróth végül így zárja az oktatással kapcsolatos elemzését: „Minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban? Miért nem két magyart? A magyaros szókincs a magyar népmesén fog fejlődni. Miért stréberkedünk, miért próbálunk megfelelni az úgynevezett európai nevelési elvárásnak? Hiszen a kereszténységben és magyarságban európaivá neveljük őket. Nem európai multikultilarizmusra, hanem magyar nemzettudatra van szükség. Mi magyarok ugyanis a magyar kultúrán keresztül illeszkedünk be a világba és Európába.”

Az ELKH irányító testületének vezetője azért az MTA egykori kutatóintézeteinek elvételéről is beszélt. Az Akadémiával kapcsolatos huzavona több, mint egy évig tartotta lázban az egész magyar tudományos életet, tüntetéseket szerveztek miatta, és több kutató az országot is elhagyta, például Takács Károly szociológus vagy Muraközy Balázs közgazdász. 

Ez nem kerül szóba az interjúban, az viszont igen, hogy Maróth szerint

„a volt akadémiai hálózat olyan társadalmi légkörbe került, amelyben nem állt ki a társadalom az Akadémia mellett. Hogy most az ELKH-nak sikerül-e elfogadtatni magát a tudomány irányában bizalmatlanná vált társadalommal, ez attól függ, hogyan tud működni a jövőben”.Bár ősszel arról lehetett olvasni, hogy az ELKH felállása egyelőre nem befolyásolta jelentősen az MTA-tól elvett kutatóhálózat mindennapjait, ez azért is lehet, mert csak januárban fog felállni a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács. Ez a 11 tagú testület felügyeli majd a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét Palkovics László innovációs miniszter vezetésével. 

Maróth régóta a Fidesz értelmiségi holdudvarának tagja, korábban vezette a Pázmány bölcsészkarát és 2014-ig ő volt az MTA alelnöke is. Ekkor elnöknek is indult, de végül Lovász Lászlót választották meg. Ahogy korábban írtuk, a kormánytól többek között Corvin-láncot és Széchenyi-díjat is kapott, illetve jó sok pénzt a közel-keleti kutatásokkal foglalkozó Avicenna nevű intézetére. Orientalistaként a migránsozó kampány beindulása óta gyakori szereplője a kormánypárti médiának, ahol rendre elmondhatja, „lehetetlen a muszlimok integrálása”.