A kormánypárti 131 igen szavazat mellett 53 nem és egy tartózkodás megpecsételte az MTA kutatóhálózatának jövőjét. Az Országgyűlés megszavazta Palkovics László miniszter javaslatát, ami

"új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára."  

A miniszter a javaslat országgyűlési vitájában azt azzal indokolta, hogy 

"a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése." 

Igaz, azt nem árulta el Palkovics, hogy a jelenlegi rendszer miért nem elég hatékony, és az új miért lesz az. Az elfogadott jogszabály értelmében

az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. 

Az Országgyűlés döntése ellen délután négy órára tiltakozást szervez az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Széchenyi térre. Szerintük 

„a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítása bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen."

Lovász László, az MTA elnöke, korábban több oldalas levelet küldött, amiben részletesen felsorolta aggályait, és érveit, hogy miért lenne káros a kutatóhálózat kiszervezése. A legfőbb problémák közt említette:

• hogy külön létrehoznak egy testületet, aminek egyedüli célja az "intézményes keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése", bár ehhez a feltételeket még a törvényjavaslat szerint is az MTA-nak kéne biztosítania;
• Annak az MTA-nak, amelynek a kutatóhálózata még csak nem is képviselheti magát ebben az új testületben;
• amelytől a kormány gyakorlatilag elveszi a vagyonát;
• emellett a törvény nem gondoskodik a kutatóhálózatban foglalkoztatottak bérezéséről.