Iránt Szulejmani tette nagypályás játékossá

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Nem lehet túlbecsülni Kasszem Szulejmani jelentőségét a Közel-Kelet elmúlt két évtizedének történetében. Épp ezért is lehetetlen megmondani, hogy meggyilkolása milyen következményekkel jár majd. Szulejmanival Donald Trump parancsára egy amerikai dróntámadás végzett a bagdadi reptér közelében. 

Kasszem Szulejmani egy síita szertartáson 2015 márciusában.Fotó: -/AFP

Szulejmani hivatalosan az iráni Forradalmi Gárda különleges, külföldi fedett akciókat végrehajtó alakulatának, az al-Kudsznak volt parancsnoka, valójában azonban óriási befolyással bírt a régióban, és Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője után a második legfontosabb embernek számított az országban. Az elemzések gyakran visszatérő állítása, hogy valójában ő volt Irán külpolitikájának a tényleges alakítója, és ő irányította az Irán által támogatott milíciákat is a régióban. 

A BBC elemzése szerint sokak meggyőződése volt, hogy Szulejmani volt az egyik megtervezője annak, ahogy Bassár el-Aszad háborút indított a szíriai felkelők ellen, neki köszönhető, hogy Irakban megerősödtek az Irán-párti milíciák, és komoly érdemei voltak az Iszlám Állam ellen vívott számos ütközetben is. 

Szulejmani 1998-ban lett a különleges erők parancsnoka, és sokáig keveset szerepelt a nyilvánosság előtt. Közben azonban a háttérben hatalmas munkát végzett, többek között az ő irányítása alatt mélyítette el Irán a kapcsolatát a Hezbollahhal Libanonban, az Aszad vezette Szíriával és az iraki síita milíciákkal. Szintén irányítása alatt vált a Kudsz sokkal hatékonyabb erővé, melynek hírszerzésbeli, gazdasági és politikai súlya is sokkal jelentősebbé vált az egész régióban. 

Fotó: HANDOUT/AFP

Az elmúlt években aztán komoly változást hozott, hogy Szulejmani egyre inkább kilépett a fényre és egyre többet lehetett látni az iráni nagyajatollah, Ali Hamenei oldalán és többek között épp ezért sokan lehetséges utódjaként is emlegették

Az Al Jazeera profilja szerint élettörténetét sok legenda és találgatás övezi, de annyit lehet tudni róla, hogy szegény családból származik, 13 évesen munkába kellett állnia, majd hamar az iráni hadseregben kötött ki, ahol meredeken ívelt fel a pályája: a nyolcvanas években zajló iráni-iraki háború után már nemzeti hősként ünnepelték, miután sikerrel vezetett küldetéseket az iraki határ túloldalára. Élettörténetéről 2013-ban hosszabban is írtunk

Igazán jelentős nemzetközi szereplővé 2005 után vált, amikor az újraalakított iraki kormány döntéseit már egyértelműen befolyásolhatta Szulejmani útmutatása és amikor az iraki síita politikai párt és paramilitáris szervezet, a Badr gyakorlatilag állami erőszakszervezetté válhatott. A szíriai polgárháború kitörése után szintén Szulejmani volt az, aki iraki milíciákat vezényelt Szíriába, hogy védelmet nyújtsanak Aszad kormányának. 

Az Iszlám Állam elleni harcban a Szulejmani által felügyelt síita paramilitáris egységek az iraki hadsereg oldalán harcoltak a dzsihádista szervezet ellen. Az ISIS elleni harcok irányítása az elemzések szerint nemzeti hőssé tette Iránban Szulejmanit, és nemcsak hazájában, de a régió többi országában is voltak rajongói. De persze rengetegen voltak, akik rettegéssel és megvetéssel gondoltak rá, hiszen alig akadt olyan komolyabb fegyveres konfliktus az elmúlt évtizedekben, mely mögött ne sejlett volna fel az alakja. 

Halálhírét korábban is több alkalommal keltették már, és tudni lehet, hogy nyugati, arab és izraeli hírszerzők több alkalommal is merényletet kíséreltek meg ellene. Az Egyesült Államok hírszerzése régóta vadászott rá, már 2003-ban Irak amerikai megszállása után azzal vádolta az USA Szulejmanit, hogy amerikai katonák elleni támadásokat irányított. 

A Szulejmani elleni merénylet hírére Ali Hamenei ajatollah kemény válaszlépéseket ígért, és háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Iránban. A dróntámadás hírének megjelenése után természetesen azonnal megkezdődtek a találgatások, hogy mit jelent Szulejmani halálhíre a régió sorsára és mi jöhet majd most, de ezt egyelőre senki nem tudja megmondani.

„Hogy mi jön most: háború? Káosz? Korlátozott megtorlás? Semmi? Senki nem tudja, sem a régióban, sem Washingtonban, mert ami történt, az példa nélküli” – írta gyorselemzésében Twitteren a BBC közel-keleti tudósítója, Kim Ghattas, és nagyjából ez az a hangulat, amit máshol is látni. Az egyik nagy kérdés, hogy az Egyesült Államoknak volt-e bármiféle elképzelése azzal kapcsolatban, hogy mi legyen most a következő lépésük.