Őslakosok, környezetvédők és kommunisták fogtak össze Komiföldön, mert Moszkva melléjük akarja hordani a szemetét

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az elmúlt másfél évben egymást érték a tüntetések Oroszország északi részén, Arhangelszk régiójában és Komiföldön. Komiföld, vagy hivatalos nevén a Komi Köztársaság az Oroszországi Föderáció egyik keveset emlegetett tagköztársasága, a Magyarországnál több mint négyszer nagyobb régiót kevesebb mint egymillió ember lakja. 

A helyi politikai történések ritkán váltanak ki nagyobb visszhangot Oroszországban, de a 2018 ősze óta tartó tüntetések mostanra elkezdtek komolyabb hullámokat kelteni. A tüntetők egy új, a tajgára tervezett szemétlerakó ellen kezdtek el tiltakozni, melyet Komiföld és Arhangelszk határterületére terveznek felépíteni, és ahol a főváros, Moszkva szemetét helyeznék el. 

A Lettországból működő független orosz újság, a Meduza stábja közölt hosszú riportot a régióból, melyből kiderült, hogy Komiföldön egész váratlan politikai szövetségek kötődtek a tervezett szemétlerakó ellen és egyelőre nem látni, hogy a tüntetések lendülete alábbhagyna. 

A moszkvai szemétválság

Az orosz fővárosban 12 millióan élnek, ugyanakkor nincs infrastruktúra a szemét újrahasznosítására, így maradnak a szemétlerakók. Melyek azonban sok helyen már annyira tele vannak, hogy az komoly egészségügyi kockázatot is jelent az ottélőkre. 

Így született meg a terv, hogy évente mintegy félmillió tonna szemetet hordanának el hajóval az északi Shiyes mellé, ahol Európa legnagyobb szemétlerakója jönne létre. A problémáról tavaly a Vice is forgatott egy rövid riportot: 

A szemétlerakó tervét viszont egyáltalán nem fogadták jól a két érintett régióban. A tüntetések méretére jellemző, hogy tavaly novemberben például volt, hogy ötezer ember gyűlt össze Komiföld fővárosának, Sziktivkarnak központi parkjában. A tervezett szemétlerakó a fővárostól száz kilométerre épül, és a helyiek attól félnek, hogy a moszkvai szemét elhelyezésére szánt telep az egész régió élővilágát károsíthatja. 

A helyszíni beszámolók visszatérő eleme, hogy egy rendkívül színes társaság állt össze, hogy tiltakozzon az építkezés ellen: helyi őslakos közösségek mellett környezetvédő szervezetek, illetve a Kommunista Párt helyi csoportja szervezi a tüntetéseket. 

És a Meduza riportja szerint a moszkvai kormány terve, hogy a föderáció szemetét a régióba hordják majd el, már nemcsak környezetvédelmi tiltakozásokat vált ki, hanem egy egyre szélesebb kisebbségi mozgalmat is a komik körében, akik Moszkva gyarmatosítási törekvéseitől szeretnék megvédeni a saját kultúrájukat és közösségüket. 

Tiltakozó aktivistákFotó: The Russian North is not a dump Facebook

A Szovjetunió széthullása után, a kilencvenes évek elején egyszer már megerősödött a finnugor eredetű komik nemzetiségi mozgalma, amely a moszkvai központi irányítással szemben gazdasági és kulturális autonómiát akart a régiónak. A követeléseik azonban süket fülekre találtak Moszkvában, és a mozgalom a kétezres évek elejére kifulladt. Egészen 2019-ig, amikor a szemétlerakó elleni tiltakozásból újraindult a nemzetiségi mozgalom is, a régi aktivisták mellett fiatalok is csatlakoztak, és ugyan a Doryam Asnymos nevű szervezetükkel nem követelik Komiföld kiválását az orosz föderációból, de nagyobb politikai súlyt akarnak elérni maguknak.

A 2020-as regionális választásokon pedig akár esélyük is lehetnek a komi jelölteknek, hogy felforgassák az erőviszonyokat, mivel a környezetvédők mellett a regionális kormánnyal szemben ellenzéki szerepet betöltő kommunisták is az ő oldalukon állnak. 

A Meduza szerint egy nem hivatalos, ugyanakkor elég egyértelmű koalíció alakult ki a nemzetiségi aktivisták, a természetvédők és a kommunisták között, melyet többek között a Moszkva-ellenes hangulat tart egybe. Szerintük a régió érdekeit egyáltalán nem veszik figyelembe Moszkvában. A leghevesebb ellenállást az a 2018-as törvény váltotta ki, mely az őslakos nyelvek oktatását csupán önként választhatóvá tette, de ugyanígy sokan háborognak az adópolitikák miatt is, ami a helyi politikusok szerint csak kiszívja a tőkét a régióból. A mozgalom sokszínűségét jelzi, hogy egyik vezetője egy lutheránus lelkész, aki ma már aktivistatársaival regionális hírnévre tett szert. 

Az újraéledő komi nemzetiségi mozgalom első célja, hogy többséget szerezzenek a komik hivatalos reprezentatív szervezetében: az elmúlt egy évben egymást érték a fórumok és találkozók, ahol egyrészt tábort gyűjtöttek maguk köré, másrészt készülnek arra, hogy többséget szerezzenek a Komi Voityr nevű szervezetben. Papíron ez egy egész sok jogkörrel rendelkező nemzetiségi szervezet, többek között törvényeket is javasolhat az állami tanácsba. Mégis, az aktivisták szerint mára egy hagyományőrző egyletté vált, és egyáltalán nem tölt be semmiféle politikai funkciót, az irányítása pedig kormányközeli kezekben van. 

A Kommunista Párt helyi szervezetének főtitkára, Oleg Mihajlov szerint a komik hangját jelenleg egyáltalán nem lehet hallani az országban, miközben az elmúlt években több törvénymódosítás is sújtotta az itt élőket: ilyen volt a szülői támogatások visszanyesése vagy a lakhatási támogatások megkurtítása. A kommunisták ezért minden jelöltet hajlandóak támogatni, akiknek nincs közük a központi kormányhoz. 

A komik és a kommunisták mellett fontos szerepet töltenek be a zöld mozgalmak is ebben a szövetségben: Nikolaj Bratenkov a nyolcvanas évek végén alapított meg egy környezetvédelmi mozgalmat, majd éveken át volt helyi komi képviselő, most pedig ismét belevetette magát a komi politikába, hogy segítsen leváltani a jelenleg, Moszkva-barát vezetést. Számára ez elsősorban azért fontos, mert így lenne érdekérvényesítő erő a kezükben, hogy fellépjenek például a régióban fúrásokat végző Lukoil ellen. 

A riportban többen is mesélnek arról, hogy településeiken, ahol a lakosság többsége komi, az elmúlt években általában ki sem hirdették, mikor vannak a nemzetiségi ülések, hogy azokra csak a kormányhű résztvevők jussanak el, kiknek persze nem felejtettek el szólni. A nemzetiségi képviseletet így sorvasztották el szinte teljesen másfél évtized alatt.

A központi kormánnyal szembeni elégedetlenséget jelzi, hogy a 2019-es választásokon az Izsma-régióban a kommunisták nyolc helyet szereztek meg a helyi képviselő-testületben, míg a Putyin-féle Egységes Oroszország mindössze hatot. Izsma tényleg a világ végén van: 550 kilométerre fekszik Komiföld fővárosától, Sziktivkartól, hét-nyolc óra alatt lehet elvezetni odáig. Ide még a vonat se jár, a legközelebbi megálló 100 kilométerre fekszik Izsma településétől. 

A helyiek többsége komi, évszázados történelmük van itt: a 17. században érkeztek meg a régióba, és többek között rénszarvastartással, kereskedelemmel és bőrtermékek készítésével foglalkozva egy gazdag település alakult itt ki. A világtól elzárt település még a Szovjetunió időszakát is átvészelte, ide sem a terror, sem a gazdasági hanyatlás nem jutott el. Az elmúlt évtizedek azonban változást hoztak, a gazdasági visszaesés érezhetően megjelent a régióban, és ez vezethetett az ellenzéki kommunista jelöltek megválasztásához is. 

Az Egységes Oroszország jelöltjei a választások előtt állítólag azzal a felszólítással járták körbe a falvakat a régióban, hogy nehogy az ellenzéki jelöltekre szavazzanak, mert akkor nem fognak fejlesztési pénzeket kapni, csak hát a régióban olyan régen nem történtek már fejlesztések, hogy ez sem tűnt egy komoly visszatartó erőnek. 

Ezt a politikai helyzetet kavarta fel végleg a moszkvai szeméttelep terve. Ami mondjuk Izsmától 700 kilométerre lenne, de még abban a településben is tartanak tőle: a helyiek attól félnek, hogy a fővárosból hozzájuk hordott rengeteg szemét maradandó károkat okozna a természetben. 

A környezetvédelmi aggályok pedig hamar összeértek a nemzetiségi büszkeség kérdésével: sokak számára az is elfogadhatatlan, hogy a régiót uraló, az erőforrásaikat kinyerő, de vissza semmit nem adó Moszkva most ide akarja hordani a szemetét is. 

A tajgára tervezett óriási szemétlerakó persze súlyos környezetvédelmi kérdéseket is felvet: a komik még mindig rengeteg időt töltenek az erdőkben, onnan származik a hús, amit megesznek, a növények, amit elfogyasztanak. A moszkvai szemetet felvevő telep, illetve az odavezető teherforgalom hatalmas területen boríthatná fel a környék ökológiai egyensúlyát. 

Ráadásul a telepre veszélyes hulladékok is kerülhetnének, és készültek olyan kalkulációk, melyek szerint a szivárgó gázok az egész régiót és a 250 ezres főváros légkörét is elérhetnék. 

Az állami média sokáig egyáltalán nem számolt be a tervezett lerakóról. Ez csak akkor szakadt meg, amikor 2018 augusztusában egy képviselő végre a régióba utazott, hogy tárgyaljon a tüntetőkkel. Azt állította ekkor, hogy csak egy fafeldolgozó telep épül itt, illetve egy szemétválogató központ, és ez majd új munkahelyeket hozhat a régióba. De közben felbukkant egy dokumentum az orosz közösségi oldalakon, melyek szerint éves szinten végül akár 2,3 millió tonna hulladékot is hordhatnak majd ide, és a telep végső kiterjedtsége 3000 hektár lehet, ami a legnagyobb szemétlerakóvá tenné egész Európában. 

Biztonsági őrök és aktivisták a telep tervezett helyénFotó: The Russian North is not a dump Facebook

A Moscow Times tavaly nyáron arról írt, hogy az építkezés akadozva halad, ugyanis a helyi aktivisták sikerrel torlaszolták el az utakat, komoly fennakadásokat okozva. A rendőrség többször is erőszakosan csapott le a tüntetőkre, a bíróságok komolyabb pénzbírságokat is kiszabtak, és a beszámolók szerint a felbérelt biztonságiak időnként még a rendőröknél is brutálisabban verték össze a tiltakozókat. 

Mihajlov szerint a szemétlerakó sokak számára az utolsó csepp volt, míg az első cseppet a kötelező őslakos-nyelvoktatást megszüntető törvény volt, mely ellen a helyi hivatalos komi képviselők egyáltalán nem tiltakoztak túl határozottan. A régió kormányzója pedig 2016 óta egy egykori moszkvai körzeti megbízott, aki azután a szocsi téli olimpiára építkező egyik vállalatot vezette, majd utána nevezték ki Komiföld kormányzójává. Azaz kívülről jött politikai megbízott, akinek semmi köze a régióhoz. Ezért is érzik sokan úgy a helyiek közül, hogy Moszkva csak egy gyarmatként tekint köztársaságukra. 

2020-ban Komiföldön választások lesznek az állami bizottságban, illetve a 20 regionális körzetből 17-ben választanak majd új képviselőket. A komi aktivisták és a velük szövetségre lépő kommunisták évtizedek óta nem tapasztalt lelkesedéssel készülnek ezekre a megmérettetésekre. Mint mesélték a Meduzának, többek között épp a szemétlerakó ügye miatt a kormánnyal szembeni bizalom teljesen odalett. Az aktivisták pedig abban bíznak, hogy egy jó eredmény után esélyük lesz végre a komi nemzetiségi érdekeket szem előtt tartó politikát folytatniuk. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!