Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól

Csütörtökön hozott nyilvánosságra a Magyar Nemzet egy hamarosan a kormány elé kerülő előterjesztést a Nemzeti Alaptanterv módosításáról, ami szerint

eltűnhet a mozgókép- és médiaismeret tantárgy a középiskolákból.Az előterjesztésből az derül ki, hogy elosztanák az anyagot több tantárgy között. A lépést azzal indokolják hogy jobb, ha „a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” megjelenik minden tantárgyban.

A mozgókép- és médiaismeret tantárgyat 1997 óta tanítják iskolákban, a Nemzeti Alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok taníthatják. A tantárgy bevezetését így indokolta az akkori oktatási kormányzat: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekből« merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.” 

A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint

„retorikai fogás csak, hogy a megszűnő tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”,

amit a közvélemény és a szakma megnyugtatására használ az oktatási kormányzat. Szerinte anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését (hogy képesek legyenek mozgókép- és médiaértési készségeket fejleszteni), és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.

„Az oktatást valójában ismerők közül mindenki tudja, hogy ha nincs óra (idő, tanítási felület), ha nincs számon kérhető masszív tartalom és képességfejlesztés, ha nincs tanári szaktudás, akkor az ilyen »átszövő megoldásokra« nem alapozható tanítás.” 

Hartai szerint felelőtlenség most megszüntetni a médiaismeret tárgyat, látva

  • hogyan kommunikál 2020-ban a világ és a gyerekek,
  • hogy az online tartalmakat nézve az audiovizuális tartalmak (videók) aránya 6 év alatt 30 százalékról 90 százalékra nőtt,
  • és hogy milyen radikálisan átalakult a közbeszéd az online térben (utalva rá, hogy álhírek árasztanak el minket). 

Hartaihoz hasonló véleményen van két, a 444-nek nyilatkozó, de névtelenséget kérő, középiskolában tanító médiatanár is. Elképzelhetetlennek tartják, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba.

Tanóra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumának interaktív oktatótermében, 2015 februárjában.Fotó: Zih Zsolt/MTI/MTVA

„És itt fontos hangsúlyozni, hogy a médiaoktatás nem egyenlő az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) beemelésével az órai munkába”

– mondta egyikük. 

Bíztak benne, hogy az ifjúságvédelmi szempontok megmentik a tárgyat

A megkérdezett tanárok elmondták, szakmai körökben már egy ideje állandó téma, hogy vajon mikor szántja be a mozgókép- és médiaoktatást  az oktatási kormányzat. 

„Egy valami miatt reméltük, hogy ez talán nem fog bekövetkezni: az online világ és a közösségi média gyerekekre leselkedő veszélyei miatt kialakult morális pánik miatt, ami a Hoffmann Rózsa-féle oktatási kormányzat idején erősödött meg különösen.”A médiaismeret órán lehetett ugyanis eddig a legkönnyebben olyan tudást adni a diákok kezébe arról, hogyan működik az internetes zaklatás (cyberbullying), vagy hogy hogy mire kell figyelni, amikor információt osztanak meg magukról az interneten.

Diákok az Új Nemzedék Központ és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közös rendezvényén a Budapesti Weiss Manfréd Szakgimnáziumban 2019. március 26-án.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Beszéltünk olyan tanárral, aki szerint az amiatt kell most mégis mennie a mozgókép- és médiaismeret tárgynak, mert a tananyag másik része viszont kifejezetten a tudatos és kritikus médiafogyasztásra (vagy inkább médiahasználatra) tanításról szól.

„Óhatatlanul hozza azokat a kérdéseket, hogy mitől lesz egy médium független vagy elfogult, hogyan lehet felismerni a manipulációt, és egyáltalán, hogyan működnek a médiarendszerek.”

„Ez az a tantárgy, ami, ha komolyan veszik, igazán kritikus gondolkodásra tudja tanítani a gyerekeket, pont ezért nem érdeke a jelenlegi rendszernek, hogy megmaradjon.”Persze, hogy mennyire jelentek meg ezek a sokszor politikaiba hajló kérdések a médiaismeret órákon, az mindig is nagyban függött a tárgyat tanító pedagógustól, és az iskolától. A tantárgynak van egy mozgóképismereti része, ami lényegében filmtörténet és filmelmélet középiskolásoknak. Ha valamelyik tanár el akarta kerülni a társadalmi témákat, erre menekülhetett.

Az óraszámcsökkentési láz áldozata lett?

Hartai László viszont nem gondolja, hogy a mozgókép/média eltüntetése a tantárgyak közül valamiféle felülről jövő, politikai indíttatású megrendelés volna. Szerinte inkább az iskolások óraszámának csökkentésére vonatkozó elvárások áldozatául eshetett a tantárgyuk.

„Ritka erős egyetértés van az érintettek között abban, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését, ennek legegyszerűbb módja pedig az óraszámcsökkentés (Ez ugyanis nem érinti a tantárgyak belső követelményrendszerét, témáit, mélységét, amiket erős tantárgyi lobbik óvnak a változástól). Mivel azonban az óraszám áttételesen érinti a finanszírozást és a tanári fizetéseket, bármilyen változás óriási feszültségeket generálhat, ezért ezzel különösen óvatosan kell bánni. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy a középiskolai szabályozás most majd 35-ről 34 tanórára csökkenti a maximális heti kötelező óraszámot. Ami persze látszatintézkedés, a terhelést érzékelhetően nem csökkenti, de kommunikálható ekként” – mondta a szakember, aki szerint tehát az óraszámcsökkentés követelményének kipipálásában segíthet „a legkisebb óraszámú tárgyacska, a mozgókép/média kivétele”

Bizonyára az is belejátszott a választásba – tette hozzá –, hogy „valószínűleg nem érkezett elég sok vagy elég súlyos tiltakozás”, ennek a tárgynak a kivezetése ellen, amikor még zajlott a NAT módosításának előkészítése.

A képzőhelyek lehúzhatják a rolót?

Az mindenesetre nagy kérdés, hogy mi lesz most a mozgókép- és médiaismeret szakos tanárok képzésével, és még inkább: azokkal tanárokkal, akik így kvázi feleslegesen végezték el a szakpárjuknak ezt a részét. Hartai László szerint erről még nem született döntés.

Mint ahogy a NAT minden módosítását, úgy a médiaismeret kivezetését is felmenőrendszerben viszi végbe az oktatási kormányzat, így amíg a mostani kilencedikes évfolyamok eljutnak az érettségiig, marad a tantárgy. Utána azonban akkor sem kell majd ennyi médiatanár, ha az iskoláknak esetleg tagozatos formában marad lehetőségük médiaismeretet oktatni.

Néhány szegedi médiatanár-szakos egyetemista már jelezte szerkesztőségünknek, hogy attól tartanak, „a diplomájuk fele semmit sem fog érni” a jövőben. Szerintük félő, hogy álláskeresésnél is gondot jelent majd, hogy csak egyik szakjuk hasznosítható. A felvételnél ugyanis egyértelműen előnyt élveznek a két (működő) szakos tanárok.

„Akkor most saját pénzből még minimum 4 évet tanuljunk pluszban, hogy legyen még egy szakunk a munkához, így 10-11 év tanulás után is max 150 ezerrel szúrják ki a szemünk?”– tette fel jogosan a kérdést a szegedi diákok témában létrehozott Facebook-oldalán az egyik érintett hallgató. 

Hartai László számításai szerint az országban összesen mintegy 1200-1300 szaktanár van, aki tanárképzési- és továbbképzési kurzusokon megszerezte a képesítést a mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanítására. „Közigazgatási- és oktatási államtitkárokkal kellett megértetni, hogy ehhez a munkához felkészült emberek kellenek, mert a mozgóképes kommunikációt, a filmnyelvet nem érti és tudja tanítani a rajz-vagy magyartanár, ahogy a kémiaórát se célszerű a tornatanárra bízni.”

„Az, hogy mindezt a fejlesztést kiradírozzák, kukába hajítják, az az ország humán tőkéjének semmibe vétele volna, visszaélés és felelőtlenség a jövővel szemben, továbbá - nem mellékesen - valós érvekkel indokolhatatlan”

– mondta Hartai.

Illusztráció: Kiss Bence

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.