A Nemzeti Pedagógus Kar szerint nehéz helyzetbe hozza az iskolákat a nemzeti alaptanterv módosítása

A kormány által 2014-ben létrehozott, a tanárok számára kötelező tagságot előíró Nemzeti Pedagógus Karnak sem tetszik a nemzeti alaptanterv (NAT), amit az eredeti tervekkel ellentétben mégsem cserélnek le, csak módosítanak szeptemberben. 

Közleményük szerint a módosítás „nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve. A tervezet 2020. szeptemberi bevezetése esetén a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek”.

Ezért azt kérik, ne vezessék be a módosítást, helyette folytassák a korábbi szakmai konzultációt. A Pedagógus Kar szerint „a magyar pedagógusközösség egységesen azt várja az új NAT-tól, hogy szemléletváltás következzen be a magyar pedagógiai kultúrában”,éppen ezért tartották jónak a 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet. „(...) konstruktív együttműködés alakult ki a NAT szerkesztőivel, melynek nyomán a kerettantervi egyeztetési folyamatban 2019 őszén is bíztató eredmények születtek egy komplex, szervesen felépített alaptantervi és kerettantervi koncepcióhoz” - írják. 

A módosításról nemrég a Magyar Nemzet írta meg, hogy szeptembertől több Wass Alberttel, technológia tantárggyal és a médiatárgy kivezetésével lepik meg a diákokat. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter decemberben jelentette be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv. Pedig 2017-ben még egy MTA-kutatókból álló munkacsoportot bíztak meg az új tanterv elkészítésével, a munkát irányító Csépe Valéria radikális változást ígért. 

A tervezet 2018 végére készült el, az oktatási kormányzat viszont nem találta eléggé nemzetinek, ezért Hajnal Gabriellát, az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg a feladattal. Ebbe aztán bevonták többek közt a szélsőjobboldali nézeteket hangoztató, antiszemita írókat magasztaló irodalomtörténészt, Takaró Mihályt is. Miatta testületileg felmondott a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó hatfős munkacsoport.