Zoltán kisebbik lánya a Középsuli című, a korosztályának szánt websorozatot nézte a gépén, amikor feltűnt az apjának, hogy

"a szereplő gyerekek hangosan (értsd, nevét sokszor kimondva) egy telefonos szolgáltatást használnak (értsd: reklámoznak), ami sms-ben megválaszol minden (értsd: minden) kérdést! És a telefonszámot többször is mutatják..."

A kíváncsi apa rákeresett a szolgáltatás nevére - Bongo - és ezt találta:

"Igencsak elrejtve ott van a lényeg: 508 ft/SMS."

Miután elolvastam Zoltán erről írt fb-posztját, rácseteltem, ő pedig elküldte nekem a kérdéses epizódot. Amiben ez volt az egyik, fent emlegetett, kicsit sem bújtatott reklám:

Miközben például az Instagram-posztok esetén a magyar hatóságok pár látványos büntetés kiszabásával már nagyjából kikényszerítették, hogy a hazai influencerek a szponzorált posztjaik alatt tageléssel egyértelműen jelezzék, hogy reklámról van szó, a fenti Youtube-os wepizód alatt nincs semmiféle utalás arra, hogyan abban reklám vagy termékelhelyezés szerepelne. Nincs jelölés a Youtube-oldalon, sem pedig magában a videóban. (javítás : az első néhány megtekintéskor nem vettem észre, hogy a videó legelején rövid időre megjelenik a "műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz" felirat.)

Azt pedig - hogy, hogy nem - a sztoriba beleszőtt reklámban sem árulták el, hogy a szereplők által ajánlgatott szolgáltatás fizetős. Ez csak a Bongo weboldaláról derül ki, de az alapinformáció ott sem található meg könnyen. A szolgáltatást a Bongo Operations nevű ausztrál cég üzemelteti.

Magát a websorozatot, aminek több mint 300 ezer feliratkozója, és egyes epizódjainak több millió megtekintése van, jó eséllyel a NAV és a Főváros Nyomozó Ügyészség által is köröztetett Balogh Sándor kormányközeli vállalkozó üzemelteti.

A G7 gazdasági lap 2018. legvégén legalábbis még arról írt a kalandos életű üzletemberről írott nagyszabású portrécikkében, hogy a Középsuli akkor az ő érdekeltsége volt.

A nagyközönség akkor ismerhette meg Baloghot, amikor Orbán Viktor miniszternek nevezte ki korábbi feleségét és gyerekei anyját, Bártfai-Mager Andreát. A G7 ugyanis megírta, hogy az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött Bártfai-Mager 165 négyzetméteres rózsadombi házában. Balogh a cikk megjelenése után közleményben vállalta magára a cégtemetős sztorit, amiben azt írta, hogy 20 éve elváltak már. Az ingatlant 2004 és 2016 között használta, de – mint írja – a volt feleségnek nem volt tudomása „az ingatlanban folytatott gazdasági tevékenységről”.

A G7 összefoglalása szerint hősünk

"Több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, pálinkafőzéssel próbálkozik Ugandában, hozzá kötődik a százezrek által követett Középsuli websorozat, valamint több alapítvány és egyesület is."

És ami igazán pikánssá teszi az üzleti tevékenységét, az az, hogy

"lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben."

A mostani, websorozatos ügyben megkerestem a Versenyhivatalt, illetve a kozepsuli.hu-t üzemeltető céget, a Glenwood Mediát. Ha válaszoltak, azonnal jelentkezünk.

Update: A Versenyhivatal részletes és érdemi választ adott időközben, amint sikerül beszélnünk a fogyasztóvédelmi hatósággal is, a témában új cikkel jelentkezünk.