„A tudományos közösség azt tapasztalja, hogy a nyilvánosság kizárásával elvégzett átdolgozás eredményeként 2020. január 31-én egy kormányrendelet olyan Nemzeti alaptantervet léptetett hatályba, amelyet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadott”- áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében, amelyben felajánlották, hogy ha a kormány igényli, szívesen nyújtanak szakmai segítséget egy konszenzusos változat létrehozásához, a kerettantervekhez és a tankönyvek lektorálásához.

„Együttműködési igény esetén az MTA megszervezi a bevezetés tapasztalataival kapcsolatos szakmai eszmecserét, amelynek során – komplex hátterével – segítheti a tanulási területek közötti kapcsolatok erősödését is” - írják.

A módosított nemzeti alaptantervet (NAT) többek közt azért kritizálják, mert hiába csökkentek minimálisan a kötelező óraszámok, a tananyag mennyisége ezt nem követte. A Magyartanárok Egyesülete gyerekellenesnek nevezte a NAT-ot, ami a szervezet szerint kultúrharcos szemléletet tükröz. Bár az irodalom tananyagba befért például Wass Albert, Herczeg Ferenc és Nyírő József, az egyetlen Nobel-díjas írónk, Kertész Imre nem. Igaz, utólag megígérték, hogy a kerettantervben majd benne lesz. Közben a tanárok egy része is tiltakozni kezdett, először Pécsen, majd Miskolcon is.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter decemberben jelentette be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv. Pedig 2017-ben még egy MTA-kutatókból álló munkacsoportot bíztak meg az új tanterv elkészítésével, a munkát irányító Csépe Valéria radikális változást ígért.

A tervezet 2018 végére készült el, az oktatási kormányzat viszont nem találta eléggé nemzetinek, ezért Hajnal Gabriellát, az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg a feladattal. Ebbe aztán bevonták többek közt a szélsőjobboldali nézeteket hangoztató, antiszemita írókat magasztaló irodalomtörténészt, Takaró Mihályt is.