• Kerültek progresszív elemek a január 31-én megjelent, felújított Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetőjébe, épp csak a megvalósításukhoz nem ad teret a továbbra is túl nagy mennyiségű tananyag - vélik a 444-nek nyilatkozó oktatási szakértők.
• A kormány által létrehozott pedagógus-szervezet, a Nemzeti Pedagóguskar vezetője is így látja ezt, hozzátéve, a diákok heti óraszámának minimális mértékű csökkentése nem feltétlenül jelenti a terhelésük csökkenését.
• A NAT-ot kibontó kerettantervek megjelenése után ugyanis előállhat az az eset, hogy kevesebb idő alatt kell ugyanakkora mennyiségű tananyagot átpréselni a gyerekek fején. Az irodalom tantárgy esetében még többet is, ugyanis a kötelező olvasmányok listájának fixálásával ott még tovább nőtt a terhelés.

Január 31-én, pénteken este 10 órakor jelent meg a Magyar Közlönyben az új Nemzeti Alaptanterv, a dokumentum, ami meghatározza, a következő tanévtől mit és hogyan kell tanítani a magyar iskolákban. Azaz inkább csak felújított, mert ugyan próbálták máshogy beállítani, végül besült a kormány nagy NAT-újraalkotó projektje. Az eddig érvényben volt, még 2012-ben elfogadott alaptantervet most egyszerűen átdolgozta az oktatási kormányzat.

A két ezzel szemben támasztott legerősebb elvárást azonban, miszerint az új NAT

• jelentősen csökkentse a diákok iskolai terhelését,
• és ezzel együtt hozzon el módszerváltást a tanításban, ami a tananyag passzív befogadásától az aktív tanulás felé mozdítja el az iskolai munkát,

várhatóan nem tudja majd beváltani a most bemutatott dokumentum.

Erről nem csak a kormánnyal rendszerint kritikusabb oktatási szakértők, vagy oktatáspolitikával foglalkozó szervezetek (például a „kockás inges” mozgalomból kinőtt Civil Közoktatási Platform) képviselői beszéltek a 444-nek, hanem a kormány által 2014-ben létrehozott, az összes tanárnak kötelező tagságot előíró Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter is.

Minimálisan csökkentek a kötelező óraszámok, de a tananyag mennyisége nem

Mióta az oktatási kormányzat bejelentette, hogy átdolgozná a 2012 óta érvényben lévő Nemzeti Alaptantervet, egy elvárás megkérdőjelezhetetlenül kialakult az új NAT-tal szemben:

Csökkentsen a gyerekek iskolai leterheltségén!

Hiába volt róla viszonylag széles körű társadalmi egyetértés, Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform tagja az új NAT-ot olvasva egyáltalán nem látja, hogy ez a követelmény teljesült volna.

„Igaz, hogy a 2012-es NAT-hoz képest az 5-6. évfolyam kivételével évfolyamonként heti egy órával csökkent a diákok heti óraszám-maximuma, de ez nem jár együtt a tananyag radikális csökkenésével.”

Hogy a tananyag-csökkenésnek nyoma sincs, azt azért állítja Nahalka, mert a tantárgyakra külön-külön vonatkozó alaptanterv-fejezeteket végignézve úgy látta: azok érthetetlen módon az iskolákban tanítandó

teljes tananyagot rögzítik

ahelyett, hogy a tudásanyag elsajátításához szükséges kompetenciákat jelölnék meg. Ez pedig már most nem tűnik kevesebbnek, mint amekkora az eddig érvényes tananyag, pedig még meg sem jelentek a NAT-ot részletező tantárgyankénti kerettantervek - mutatott rá az oktatáskutató.

Sőt, a tény, hogy a NAT már a magyar nyelv és irodalom kerettanterv megjelenése előtt megkötötte az érettségiig elolvasandó kötelező olvasmányok listáját, megtoldva azt olyan szerzők műveivel, mint Wass Albert vagy Nyírő József, nem más, mint a tananyag növelése.

Nahalka egyedül a történelem és a kémia tantárgyaknál látta azt, hogy a NAT az említett „aktív tanulás” követelményének megfelelően az eddiginél jobban kompetenciákra építi a tantárgyat.

A kormány alapította pedagógus-szervezet is kritikus az új NAT-tal

A Nemzeti Pedagóguskar még a végleges megújított NAT péntek esti megjelenése előtt két héttel adott ki egy közleményt, amelyben kritizálták az alaptanterv hozzájuk eljutott, 2019. december 20-ra keltezett tervezetét.

Főbb problémáik voltak, hogy a tervezet nem csökkenti érdemben a tananyagot, és hogy ezzel együtt nem hirdeti meg azt a „pedagógiai kultúraváltást”, amire szüksége lenne a magyar oktatásnak. Nevezetesen, hogy ne egyirányú, passzív tudásátadás történjen az iskolákban, hanem a diákok képesek legyenek kreatívan használni, a szó szoros értelmében elsajátítani a tananyagot. (Ez eleme volt a Csépe Valéria nevével fémjelzett munkaanyagnak, amiből az egész NAT-reform kiindult még 2018 szeptemberében.) 

„Mindenképpen előrelépés, hogy a végleges NAT bevezetésében már szerepelnek olyan alapelvek, amik sürgetik az elmozdulást az aktívabb tanulás irányába”

- mondta most a 444-nek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. 

Ugyanakkor a tantárgyakra lebontott alaptanterven már szerinte is az látható, hogy az alaptanterv kidolgozói

néhány kivétellel nem végezték el a tantárgyakon azt a tananyag-csökkentést, ami az aktív tanulásra építő, újfajta pedagógiai munkához feltétlenül szükséges lenne. 

Horváth szerint egyedül a matematikánál és a természettudományos tantárgyaknál sikerült némileg „szellősebbé tenni” a tananyagot. Úgy, hogy a komolyabb, komplexebb tudásanyagot csak azoknak a diákoknak kelljen elsajátítaniuk, akiknek a továbbtanuláshoz szükségük van erre.

Nahalka István azonban a matematika tantárgyról is azt mondta, első olvasásra úgy tűnik, a NAT továbbra is a konkrét tudásanyagra koncentrál kompetenciák helyet, ami szerinte alapvetően hibás gondolkodás, ha a kormányzat az oktatás modernizációjában érdekelt.

Nahalka kevesli az óraszám-kereten belül a szabadon választható tantárgyak arányát is. Szerinte ennek 30 százalék körülinek kellene lennie ahhoz, hogy a gyerekek érdeklődéséhez, képességeihez és jövőbeli terveihez jobban igazodhasson az iskolai munka, és működhessen az iskolákban felzárkózás vagy éppen tehetséggondozás. Ehhez képest most a korosztályonként változó kötelező óraszámok mellé csak két szabadon választható órát engedélyez a rendszer.

Változások több tantárgyban

Az új NAT változást hoz abban, hogyan és milyen mennyiségben tanítanak néhány tantárgyat a 2020/'21-es tanévtől az iskolákban.

1-2. évfolyamon kivezetik például a természettudományos tantárgy, a környezetismeret tanítását, helyette a magyar nyelv és irodalom tananyagába építik bele a környezettel, természettel kapcsolatos témákat.

Nahalka István szerint, noha ez nem rossz ötlet, aggasztó, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgynál erre semmilyen utalás nem szerepel a NAT-ban. Egy ilyen integráció ugyanis csak úgy működhet, ha vannak konkrét tervek arra, hogyan történjen.

A másik változás szintén a természettudományos tárgyakat érinti: 11-12. évfolyamon a tanulók választására bízza a NAT, melyik természettudományos tárgyat szeretnék heti két órában tanulni (kivéve persze, ha nem emelt óraszámban vagy fakultáción tanulják a természettudományos tárgyakat). 7-8. évfolyamon pedig lehetősége lesz az iskoláknak egy integrált „science” tantárgy keretében tanítani ezt a tudományterületet. Nahalka István szerint azonban ehhez még hiányzik a tanárok képzése és hiányoznak az erre a korosztályra kidolgozott tankönyvek.

Egy korábban kiszivárgott, később aztán nem hivatalosnak minősített NAT-tervezet alapján mi is írtunk róla, hogy az új NAT kivezetné a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat, ám ez végül nem történt meg:

A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a dráma és színház tantárggyal együtt  12. évfolyamon kötelezően választandó tárgyként szerepel a NAT-ban.

Megint hiányzik a gyerekek szempontja

Óraszámok és tananyagmennyiség ide vagy oda, Lannert Judit oktatáskutató, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ senior kutatója szerint az új NAT-tal a legnagyobb probléma az iskolába járó gyerekek igényeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyása.

„Hiába olvastam az új NAT-ot ilyen szemmel, sehol nem fedeztem fel az oktatásnak ebben az alapdokumentumában arra utaló részeket, hogy bármennyire is cél lenne, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, boldogok legyenek az iskolában."

Lannert szerint ehelyett a tantervet láthatóan arra a célra írták („meglehetős önbizalomhiányt” sugallva ezzel), hogy alkalmas legyen nemzettudatot meg hazaszeretetet nevelni a gyerekekbe.

Az oktatáskutató szerint azokban az országokban, ahol jól működik az oktatás, mint például az itthon ebből a szempontból egyre inkább bezzeg-országnak tekintett Finnországban, nyoma sincs ilyennek az alaptantervekben.

De annak sem, hogy „tantárgyakba szorítva” próbálnák a gyerekekkel az iskolákban „megismertetni a világ komplexitását”, ahogyan magyar NAT továbbra is előírja.

Ha vannak is utalások a projektalapú, sokkal differenciáltabb, a kreativitásra építő oktatásra a szövegben, azok is végrehajthatatlanok Lannert Judit ugyanis úgy látja, egy szűk kisebbségen kívül a pedagógus-társadalom nagy része sem készült fel jelenleg arra, hogy így tanítsa a gyerekeket, és nincs meg az ezt segítő szakmai környezet és szemlélet sem.

Szaktanári szervezetek tiltakoznak az irodalom és a történelem alaptantervek ellen

Az új NAT-ot a saját tárgyukhoz kapcsolódó tananyag tartalma miatt hétfőn közleményben kritizálta két szaktanárokat tömörítő szervezet: a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete is.

A magyartanárok szervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy Wass Albert és a náci-szimpatizáns Nyírő József munkássága része lehet az irodalom tananyagnak, miközben az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imrének egy szövege sem fért bele.

Azt is problémásnak tartják, hogy a NAT az irodalom folyamatát is az 1970-es években lezárja, egészen véletlenül és elszórtan szerepelnek csak ennél újabb művek a tananyagban, a kortárs irodalom mint téma és fontos probléma eltűnt a tantervből.

A régi korok irodalomtörtének ismeretét sokkal mélyebben írja elő az alaptanterv, mint azt a diákok nyelvi kompetenciája lehetővé tenné, és még a régebbi korok irodalomtörténetéről adott képe is elavult és elfogult.

A Történelemtanárok Egylete leginkább azt kifogásolja a történelem tantárgy új alaptantervében, hogy a „nemzetvédő” szemléletet teszi a központi követelménnyé, és elfogult, esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet közvetít. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál pedig aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.

Túl kevés idő maradt a helyi tantervek kidolgozására

Az oktatási kormányzat azt ígérte, néhány napon belül elérhetőek lesznek azok a tantárgyakra vonatkozó kerettantervek, amelyek alapján az iskoláknak április 30-ig ki kell dolgozniuk a helyi tanterveiket.

Horváth Péter úgy fogalmazott, szűkös az idő egy ekkora munkára, Nahalka István viszont egyszerűen lehetetlennek nevezte, hogy ilyen rövid idő alatt alapos, szakmai munkát végezhessenek a pedagógusok a tananyag összeállításában.

Hasonló indokkal kérték január közepén a hazai gimnáziumok vezetői (egész pontosan az  Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma), hogy halassza el egy évvel - azaz tolja 2021 szeptemberére - a kormány a megjelenő új NAT bevezetését. Azt egyelőre azonban nem látni, hajlandó-e erre az oktatási kormányzat.