Országszerte tiltakozási hullámot indított el az új Nemzeti Alaptanterv múlt pénteki megjelenése.

Először a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete fejezte ki tiltakozását a NAT, de különösen a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyak tantervének tartalma ellen. Majd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezésében indult facebookos akció: egyénileg, tiltakozó szelfiket posztolva követelik tanárok az új alaptanterv visszavonását. 

A pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanári munkaközössége azonban az első tantestületi közösség, amely testületileg adott ki tiltakozó nyílt levelet az új NAT ellen, mert úgy érzik, eljött az ideje annak, amikor már nem hallgathatnak tovább, amikor cselekedni már erkölcsi kötelességük. 

„Úgy gondoljuk, nem lehetünk kiszolgálói annak a NAT-nak, mely egyeztetés, érdemi vita nélkül, tartalmát és szerzőit a szakma előtt titokban tartva született. Ebben az országban a mi felelősségünk sem kisebb, mint a politikusoké. Nem kívánunk végrehajtói lenni a politika és az ideológia által vezérelt oktatáspolitikának, amely még tovább ront a közoktatás helyzetén”

– áll a munkaközösség szerdán, a Facebookon közzétett nyílt levelében. Majd leírják azt is, milyen konkrét problémáik vannak a NAT-tal. Többek között, hogy

• bár csökkenti az óraszámokat, mégis tovább növeli a tananyagot;
• lexikális ismeretek sokaságát írja elő kompetenciafejlesztés helyett;
• nem vesz tudomást a különböző iskolatípusok sajátosságairól, az ott tanulók igényeiről, lehetetlenné teszi a differenciálást, tehetséggondozást és felzárkóztatást;
• nem vesz tudomást a megváltozott olvasási szokásokról, a diákok érdeklődéséről, a megváltozott világról;
• a diákok saját koruk és problémáik megjelenítésére nem látnak példát, nem találkoznak kortárs szövegekkel, hiszen ezek teljesen hiányoznak a NAT-ból. 

Tanárként is sérti őket az új alaptanterv, mert úgy látják, az „szolgává alacsonyítja az önállóság és a választás lehetőségétől megfosztott kollégákat”.

A magyartanárok kezdeményezéséhez az iskolán belül később csatlakoztak még a művészeti tárgyakat oktató tanárok, akik szerint az új NAT bevezetése után „ rendkívül kevés idő jut majd a képzőművészetek és a zene megismertetésére, megszerettetésére, kreatív személyiségek nevelésére”.

Zöld lámpát adott az intézményvezetés

Mostanra összesen 31 aláírója lett a tiltakozó nyilatkozatnak. A 50 fős tantestületből ennyien kérik a tanárokat a kormány előtt képviselő Nemzeti Pedagóguskart, hogy érje el a most elfogadott NAT visszavonását – mondták a 444-nek a kezdeményező magyartanárok munkaközösségének tagjai.

„Semmiféle politikai szándék nem vezérel bennünket a tiltakozásban. Egyszerűen úgy gondoljuk, az új NAT elfogadásával átlépnénk egy erkölcsi határvonalat, amelyet a diákok és a magyar kultúráért érzett felelősségünk miatt nem tehetünk meg. Nem vagyunk hajlandók olyan tananyagot átadni diákjainknak, melynek összeállítását politikai és ideológiai szándékok motiválták.”

Az új NAT-tal kapcsolatban az egyik leginkább hangoztatott kritika, hogy nem minőségi, hanem ideológiai alapon kerültek új szerzők művei a kötelező olvasmányok listájára. A szélsőségesen jobboldali nézeteket valló Wass Albert, Herczeg Ferenc és Gyóni Géza, de a nyilas múltú Nyírő József is a kötelező olvasmányok közé került.

„Nekünk is fontos a magyarságunk, de csak minőségi magyar irodalmat szeretnénk tanítani” – mondták ezzel kapcsolatban a Janus Pannonius Gimnázium magyar tanárai. De még nagyobb problémájuk a NAT-tal, hogy a kötelező olvasmányok kijelölésével, és ezzel párhuzamosan az óraszámcsökkentéssel „elveszi tőlünk annak lehetőségét is, hogy olyan műveket is bevigyünk az órára, amiket valóban fontosnak érzünk”.

„Nem gondoljuk normálisnak, hogy arról kelljen ötletelnünk, hogyan csempésszünk be fontos, de kimaradó olvasmányokat.”

Hozzátették: kiállásukhoz ugyan nem csatlakozott az intézmény vezetője, de biztosította a kollégáit, hogy nem áll az útjába semmilyen megmozdulásnak. A nyílt levelük publikálása óta is zömmel pozitív visszajelzéseket kaptak, főleg támogató üzeneteket.

Arra a kérdésre, hogy a tiltakozást esetleg elvinnék-e odáig, hogy megtagadják a NAT alapján elkészítendő helyi tantervek kidolgozását (ennek határideje április 30.), azt válaszolták:

„Ilyen időtávban még nem gondolkodtunk, erősebb a reményünk, hogy addig ezt az elfogadhatatlan alaptantervet visszavonják.”

Egyikük azonban ironikusan megjegyezte:

„Ha nem, el kell gondolkodnunk egy olyan érettségi tétel kidolgozásán, hogy »Az antiszemitizmus megjelenési formái Wass Albert prózájában«.”

További tiltakozások jöhetnek

Törley Katalin, a négy éve ilyentájt indult „Tanítanék!” mozgalomból kinőtt Civil Közoktatási Platform egyik tagja a 444-nek azt mondta, hozzájuk is több tantestület fordult már azzal, hogy tiltakozó akcióra készülnek az új NAT ellen.

„A legtöbb iskolában félévi értekezletek vannak most, ahol van lehetőség átbeszélni a kérdést, így biztosan várható még a Janus Pannonius Gimnázium tanáraiéhoz hasonló közös kiállás” - mondta Törley.

A PDSZ közben csütörtökön közleményben hívja fel a tanárokat tiltakozásra:

1. Ha bevezetik az új NAT-ot, hagyják figyelmen kívül mindazokat a tartalmakat, amelyek lelkiismeretük és legjobb tudásuk szerint ártalmasak!
2. A kollégák kezdjék el feljegyezni munkaidejüket, beleértve a NAT-módosítással kapcsolatos többletmunkát is!
3. Csatlakozzanak minden tiltakozó mozgalomhoz!