Első nekifutásra kiválóan működött az ellenzéki összefogás parlamenti változata

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell
  • A vasárnapi dunaújvárosi időközi parlamenti választást magabiztosan nyerte az ellenzéki összefogás jelöltje.
  • Ez volt az első alkalom, hogy parlamenti választáson az ellenzéki pártok közös jelöltet állítottak. A Jobbik politikusa mögött vonult fel a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd is. 
  • Kálló Gergely jóval nagyobb arányban győzött, mint a 2018-ban ugyanitt győztes jobbikos jelölt. Az akkor más ellenzéki pártokra adott szavazatok arányosan megjelentek most nála.

Vasárnap Dunaújvárosban először tartottak olyan parlamenti képviselő-választást, ahol az összes parlamenti frakcióval bíró ellenzéki párt és a Momentum közös jelöltet állított. Nem csak nem indítottak egymás ellen jelölteket - bár ilyen széles összefogásban arra sem volt még példa - hanem kirakták a pártlogóikat mind, jelezve, hogy a jelölt teljes támogatásukat élvezi. 

2018-ban ez volt az egyike annak a három vidéki választókerületnek, ahol ellenzéki jelölt győzött, és volt az egyetlen, ahol jobbikos egyéni jelölt nyert. Az akkori győztes, Pintér Tamás, októberben megnyerte ugyanitt a polgármesterválasztást, úgyhogy parlamenti mandátuma betöltéséért kellett időközi választást tartani most. Az ellenzék átengedte a jelölés jogát a Jobbiknak, a párt pedig Pintér egykori parlamenti asszisztensét, aztán polgármesteri kabinetfőnökét, Kálló Gergelyt választotta. Kálló 56 százalékkal simán győzött. 

Még csak erős, helyben jól ismert jelöltnek sem számított

Pedig sok szólt Kálló ellen első ránézésre: szemben a 2018-ban győztes Pintérrel, ő nem dunaújvárosi, hanem budapesti. Eddig a fővárosi I. és XI. kerületekben indult önkormányzati tisztségekért, de még sosem nyert választást. Csupán ősz óta dolgozik Dunaújvárosban, a polgármesteri hivatalban.

Az összefogásban részt vevő baloldaliakat pedig azzal próbálták idegesíteni a fideszesek, hogy Kálló a politikai karrierjét a MIÉP-ben kezdte, és 2018-ban a Betyársereg és a Jobbik között megromló kapcsolat megmentése érdekében írt egy levelet Tyirityán Zsoltnak, amit a mostani kampányban a kormánypárti sajtó „hűségesküként” igyekezett beállítani. 

Ennek ellenére a messziről jött, és a szélsőjobb szubkultúra felől érkezett jelölt nagyon magabiztosan győzött. 2018-ban Pintér Tamás 43,53 százalékkal nyert, Kálló most 56,25 százalékkal. 

Szinte pontosan ugyanannyi százalékot kapott, mint amennyivel Pintér októberben a polgármesterválasztást nyerte, a Rajta Újváros! Egyesület színeiben, de összellenzéki támogatással, 56,36 százalékkal. Ami működött az októberi önkormányzati választáson a pártlogók eltüntetésévél, az működött most a parlamentin is, a pártlogók kirakásával is. 

A nagyon hasonló százalékos eredményt még érdekesebbé teszi, hogy a polgármester-választáson csak 37 ezer dunaújvárosi szavazhatott, de a parlamentin nyolc másik település lakói is, összesen 67 ezer ember. Arányosan mégis ugyanaz az eredmény jött ki az ellenzéki összefogás jelöltjének a javára, mint amikor csak a dunaújvárosiak szavaztak. A megyei jogú városban elért eredményt nem módosította a kisebb települések szavazóinak akarata.

Fele annyi ember, kétszer akkora többséggel

Ha a szavazatszámokat, és nem a százalékokat nézzük, akkor még inkább meggyőző Kálló mostani győzelme. A részvétel ugyan most fele akkora sem volt, mint a 2018-as parlamenti választáskor (69,41 százalék akkor, 29,07 százalék most), de a győztes és a Fidesz által támogatott második helyezett közti különbség nem csak arányosan, hanem a szavazatok száma szerint is sokkal nagyobb volt most. 

Pintér 2018 áprilisában 20 405 - 18 541 arányban győzött a fideszes Galambos Dénessel szemben, a különbség köztük 1 864 szavazat volt. Kálló most 10 897 - 7 302 arányban győzött a független, de fideszes támogatású Molnár Tiborral szemben, vagyis a különbség köztük 3 595 szavazat volt. Kétszer több mint 2018-ban, fele akkoránál is kisebb részvétel mellett. 

A részvétel csak 41 százaléka volt a 2018-asnak, vagyis ha az összefogásnak nem lett volna hatása a végeredményre, akkor csak 764 szavazat különbséggel, a 2018-as különbség 41 százalékával kellett volna nyernie Kállónak. 

Ehelyett azonban 

a különbség nem 41, hanem 192 százaléka lett a 2018-asnak. Leginkább ez az arány mutatja, hogy az összefogás mennyire segítette a közös jelölt győzelmét. 

2018-ban összesen 14-en indultak a parlamenti mandátumért itt, a mostani összefogásból külön indított jelöltet a Jobbik (43,53%), a DK (9,96% - az MSZP támogatásával), az LMP (3,49%) és a Momentum (1,44%). A mostani időközin csak 7 jelölt indult, és a harmadik helyezett is csak 2,93 százalékkal végzett. 

Ha a mostani összefogásban részt vevő pártok 18-as jelöltjeinek százalékpontos eredményeit összeadjuk, akkor 58,42 százalékot kapunk, míg most 56,25-öt kapott a közös jelölt. A 2018-as fideszes, illetve a Fidesz által most támogatott független jelölt is pont 2 százalékponttal kisebb támogatást szerzett most, mint két éve: 39,56 százalékot akkor, és 37,72 százalékot most. E számítás alapján is az látszik, hogy az ellenzéki szavazatok összeadhatók, mert azok éles helyzetben valóban összeadódnak.

Már nyomdában a MAKRO

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.

Belépek