Kegyetlen dilemma elé állította Vidnyánszky egymilliárdja a független színházakat

  • Egymilliárd forintot osztanak ki egy pályázaton Vidnyánszky Attila vezetésével, hogy budapesti színházi előadásokat vidékre utaztassanak. 
  • Ez óriási pénz, ami feladta a leckét a független társulatoknak: ha nem vesznek részt a Déryné Programban, versenyhátrányba kerülnek. Ha viszont igen, azzal legitimálják a kulturális tao körüli kavarást és a gyanús pénzosztásokat. 
  • Ezért is váltott ki vitát a függetlenek körében, hogy Vidnyánszky közölte: négyőjük máris levélben támogatta a programot.  

„A kultúra mindenkié, nem csupán egy szűk elité, ezért azokhoz is
el kell vinni, akik földrajzi okokból nehezen jutnak el színházba.” Fekete Péter államtitkár december 19-i szavai nem nagyon lépték át a szélesebb nyilvánosság ingerküszöbét, pláne ahhoz képest, hogy néhány nappal korábban még mindenki a botrányba fulladt, aztán finomított kulturális törvénnyel volt elfoglalva. Pedig fontos dolgot jelentett be: 

elindítják az egymilliárd forintos Déryné Programot, hogy budapesti előadásokat utaztassanak olyan kisvárosi művházakba, szapadtéri színpadokra és kisebb játszóhelyekre, ahová a vidéki színházak sem érnek el.A lebonyolítással a Nemzeti Színházat bízták meg, Vidnyánszky Attila igazgató pedig már ekkor, Fekete oldalán ülve elmondta, hogy nemcsak a saját produkcióikat vinnék, hanem más társulatoktól is gyűjtenének be előadásokat. 

Vidnyánszky AttilaFotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Februárban aztán a Népszavának megemlítette, mennyire örült a független szervezetektől, „többek között a Fügétől, a Jurányitól” kapott levélnek, amiben elmondása szerint azt írták, örülnek a programnak, és szívesen részt vesznek benne. „Fontos volna, ha egy sor független színház kimozdulna Budapestről” - mondta Vidnyánszky. 

A levelet a Füge Produkció, a Manna Egyesület, az ESZME és a SÍN Kulturális Központ képviselői írták alá, információink szerint jókora vitát kiváltva a független színházi közegben, ahol hamarosan dűlőre kell jutni, hogyan viszonyuljanak az eléjük (is) dobott óriási összeghez. Ez részben egy elvi dilemma, ami az irodalmi élet Térey-ösztöndíjához hasonlóan arról is szól, milyen közpénzekre jó vagy nem jó pályázniuk azoknak a művészeknek, akik tartanak a hatalommal kötött, rossz kompromisszumoktól. 

Szépségápolásra is jutott többlettámogatás

„Amikor megkerestek ezzel az ötlettel, magam sem tudtam eldönteni, hogy jó úton haladunk-e” - mondta Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Füge Produkció elnöke és a Jurányi Inkubátorház alapítója a levélről, amit nem is Vidnyánszkynak, hanem a Déryné Nkft. ügyvezetőjének, a Nemzeti Színház dramaturgjának, Kulcsár Edit Ágotának címeztek. 

A céget december 14-én jegyezték be, egy nappal azelőtt, hogy kiderült volna, egymilliárd forintot kap az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására szánt 37,4 milliárdos alapból. Ennél több csak a Köves Slomó-féle EMIH-nek (1,8 milliárd) és a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványnak (1,1 milliárd) jutott. 

Ez nem újonnan, a semmiből előhúzott pénz, hanem a megszüntetett kulturális tao pótlására adták. Amíg volt kulturális tao, addig az előadó-művészeti szervezetek az előző évi jegybevételük 80 százalékáig igénybe vehették mindenféle vállalkozás társaságiadó-felajánlásait, ők meg leírhatták az adójukból. 2018-ban a visszaélésekre hivatkozva véget vetettek ennek, helyette a kormány írt ki pályázatot, így nyert például az EMIH és a Déryné is. 

A pályázati rendszerrel elvileg átláthatóbb viszonyokat akartak teremteni, a nyerteseket elnézve ez mégsem sikerült teljesen. A kiírás szerint csak előadó-művészeti szervezetek jelentkezhettek, természetes személyek nem, ráadásul csak olyanok, amelyek korábban is jogosultak voltak kultúrtaóra.

Ehhez képest a Déryné úgy nyert, hogy korábban nem is létezett. De egyéni vállalkozások is kaptak 6-6 millió forintot, köztük olyan, amely fodrászat, szépségápolás tevékenységre van bejegyezve.A minisztérium utólag azt mondta az Indexnek, hogy valójában egyedi igénylésre is lehetőség volt, csak annyi a lényeg, hogy előadó-művészeti célokra költsék a pénzt. Ez viszont azért furcsa, mert a Független Előadó-művészeti Szövetséget (FESZ) elutasították, és forráshiányra hivatkozva nem kapott egyedi támogatási pénzt a tao-rendszer eltörlésének egyik nagy vesztese, az Átrium Színház sem. (Többlettámogatást kapott, de kevesebbet, mint amennyi a tao-rendszerben jutott volna neki.) 

Csak rosszul lehet dönteni 

Vagyis, ha egy független szervezet úgy dönt, részt vesz a Déryné Programban, az úgy is felfogható, hogy egy olyan cég felhívására jelentkezik, amely teljesen új szervezetként más, fontos művészeti produkciók elől vitte el a taopótló pénzeket. Egymilliárd forint óriási összeg ebben a szférában, a tizenegy fővárosi fenntartású kőszínháznak például összesen 3,5 milliárd taopótló forint jutott még az előző körben (amikor nem írtak ki pályázatot). 

„Aki nem kapta meg azt a támogatást, amire a tao-rendszerben jogosult lett volna a jegybevétele alapján, annak nagyon rosszul esik, hogy közben így költik el a pénzt”- mondta Rihay-Kovács Zita, a legnagyobb, független szervezeteket tömörítő FESZ ügyvezetője. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne tartaná fontosnak az előadások vidékre juttatását. Sőt, szerinte ez számukra alap, 2017-ben például 3700 előadást játszottak a függetlenek Budapesten kívül. „Dolgoztam olyan helyen, ahol az előadások felét vidéken tartották.” 

A pénzosztás módja tehát akár távol is tarthatja a függetlenek egy részét a programtól, akárcsak Vidnyánszky Attila személye, aki évek óta rendszeresen összerúgja velük a port. A februári Népszava-interjúban például azzal vádolta őket, hogy Soros György megrendelésére tüntettek a kulturális törvény ellen. De sokkal régebben, már 2009-ben is azért tiltakozott, mert sokallta a függetlenek anyagi támogatását. 

Déryné Széppataki Róza szobra a budai Horváth-kertbenFotó: Jászai Csaba/MTI/MTVA

Ugyanakkor az is igaz, hogy minél többen maradnak távol, annál kisebb az esélye, hogy tényleg sokszínű legyen a kínálat. Ráadásul aki kimarad, az versenyhátrányba  is kerül. 

„Nekem ez a problémám a Lázár Ervin Programmal és minden hasonlóval, ami ingyen kínál előadásokat. Nagyon keserű pillanat, amikor elvinnél vidékre egy előadást, kiajánlod azoknak, akiknek ki szoktad, és nem kapsz választ. Mert nem értik, miért kínálod 150 ezerért, amikor mások ingyen kínálják. Ha én lennék a művelődési ház igazgatója, én is könnyen döntenék” - mondta Rihay-Kovács.

A FESZ-nél úgy tervezik, hogy a február 24-i közgyűlésükön vitatják meg a Déryné Programot, addig nincs egységes álláspontjuk, és nem is akarnak véleményt mondani. 

Alig tudni róla valamit 

Ehhez képest sokakat meglepett, amikor Vidnyánszky a függetlenek támogató leveléről beszélt a Népszavának.

„Annyira kiélezett most a kultúrpolitikai helyzet, hogy minden mondat és ki nem mondott gondolat is megkérdőjelezhető. Természetesen nem állt szándékunkban legitimálni a tao kompenzációs pályázat pénzelosztási elveit, és nem a saját szervezeteink gyors meggazdagodása állt az ügy hátterében”- mondta Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a levél egyik aláírója. „Azt gondolom, hogy az elmúlt 10 év munkája, amit akár csak ez a négy ernyőszervezet fektetett a területbe, biztosíték lehet arra, hogy igyekszünk elhivatottan, kizárólag szakmai szempontok alapján, megfontoltan cselekedni.”

Szerinte nem is arról szólt a levelük, hogy támogatják a Déryné Programot. „Ez egy megkeresés, ami párbeszédet, találkozást kezdeményez. Azzal a céllal íródott, hogy információkat kapjunk a programról, amelynek a létrejötte számos szempontból vitatható, ez nem kérdés. Ugyanakkor több hírforrás utal arra, hogy nem a Nemzeti Színház előadásainak országos forgalmazásáról szól majd, hanem a teljes előadó-művészeti terület, köztük a függetlenek előadásainak mobilitását is segíti. Szerettük volna megtudni, hogy ez mit jelent, és ha tényleg így van, akkor ebben milyen szerep jutna azoknak, akik évek óta komoly munkát fektetnek abba, hogy országosan forgalmazzák a független alkotók és társulatok fprodukcióit.”

Ahhoz képest, hogy egymilliárd forintot fognak szétosztani, tényleg alig tudni valamit a tervekről. 

Megkérdeztük a Nemzeti Színháztól, hogy kik, és milyen szempontok szerint fognak dönteni, amire pénteken azt írták, „a jelentkezési felhívás közzététele 7-10 napon belül várható – a legtöbb kérdésre ezután tudunk válaszolni”. Ezzel kapcsolatban még annyit árultak el, hogy 

„a döntéseket szakemberek hozzák majd meg, akik a vidéki kőszínházakat és a függetleneket, a befogadóhelyeket, a fesztiválokat összefogó szervezeteket képviselik, a munkában részt vesz a Nemzeti Színház művészeti vezetése is”.A színház válasza szerint „a Déryné Program iránt élénk az előzetes érdeklődés minden előadó-művészeti formáció irányából, így a függetlenek felől is. Ez már előzetesen is fontos jelzés: a Déryné Program nyitott, sokféle kapcsolódási lehetőséget kínál. Konkrétumokról azonban csak a jelentkezési felhívásra kapott válaszok ismeretében lehet nyilatkozni”.

„Ugyanez vonatkozik az előadások számára is. Nem tudjuk még pontosan a jelentkező színházak számát, és a fogadóhelyek igényeit. Terveink szerint az első évben két-háromszáz előadás valósulhat meg, a következő évtől reményeink szerint ez a szám ötszáz-hatszázra is emelkedhet. A cél az, hogy nagyon sok faluba, kisvárosba is eljussanak minőségi előadások.”

Jobb lett volna kihagyni azt a félmondatot

A Déryné Nkft.-nek küldött levél aláírói mindannyian tagjai a a FESZ-nek. Bár alapvetően a saját nevükben jártak el, Imely Zoltán, a FESZ elnökségi tagja szerint mégis szerepelt a szövegben egy olyan félmondat, hogy „a független szervezetek nevében”.

„Tény, hogy e négy szervezet nem elhanyagolható részét lefedi a független területnek, de korántsem az egészét, ezért szerencsésebb lett volna kihgyni ezt a félmondatot.”