Vidéki romák rázták fel a szabad bíróságokért tartott több ezres tüntetést

  • A szabad bíróságokért és a romák kirekesztése ellen tüntettek vasárnap délután több ezren a parlament előtt.
  • A tüntetésre szokatlanul sok vidéki résztvevő érkezett, a Setét Jenő roma aktivista vezette Ide Tartozunk csoportnak sikerült megmozgatnia borsodi, szabolcsi és dél-alföldi roma közösségeket is.
  • A gyöngyöspatai roma közösség tagjai is a résztvevők között voltak, igaz, kis számuk Horváth László fideszes országgyűlési képviselő szerint arra volt bizonyíték, Gyöngyöspata lakossága mennyire elutasítja a sorosisták politikai akcióját.

A budapesti kormányellenes tüntetések világában viszonylag ritkán látott jelenség, hogy fiatal vidéki roma srácok terelgessék rendezőmellénybe bújva a demonstráló tömeget. Ahogyan az észak-borsodi Putnok település neve sem olvasható gyakran méretes molinókon a főváros utcáin. Pedig ezt lehetett látni vasárnap délután, a „Szabad bíróságokat! Szabad Gyöngyöspatát!” címmel meghirdetett tüntetésen.

Fotó: Halász Júlia

A megmozdulást a Setét Jenő roma aktivista vezette Ide Tartozunk Egyesület szervezte jogvédő civil szervezetekkel karöltve,

tiltakozásul az ellen, hogy a kormány már lassan két hónapja szabotálja több tucat szegregáltan oktatott gyöngyöspatai roma fiatal bíróságon megítélt pénzbeli kártérítésének kifizetését.

Ezzel a felütéssel a tüntetés egyszerre szólt az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméről, és a hazai cigány kisebbség társadalmi kirekesztésének elítéléséről. Mindez meglátszott a résztvevők összetételén, és a Kossuth téri helyszínen elhangzó beszédeken is.

„Békét akarunk! No rasszizmus!” - skandálta már a tüntetés gyülekezőhelyén, a marosvásárhelyi roma hős, Puczi Béla Nyugati pályaudvar falán álló emléktáblájánál a 2-3 ezres tömeg, amiben szép számmal voltak vidéki romák is. A tüntetés alaphangját is ők adták meg hangszórókból szóló roma zenével, amire rásegített az Antifa blokk a romák mellett dobos csapata.

Visszajöttünk, de már megyünk is tovább

Az először a Kúria épületéhez, majd a Parlamenthez vonuló hangos és jókedvű tömegben mi egy Miskolcról érkezett roma családdal beszélgettünk. A legkisebb és legnagyobb gyerekükkel vonuló szülők, Etelka és Attila azt mondták, életükben most először vettek részt bármilyen tüntetésen.

Fotó: Halász Júlia

Főképp azért jöttek Budapestre, mert sérti őket, amit januárban Orbán Viktor mondott a munka nélkül pénzre ácsingózó romákról. A családfő, Attila azonban azt is hozzátette, aggasztónak találja, ahogyan a gyöngyöspataiaknak megítélt kártérítés visszatartásával egy bírósági ítéletet rúg fel csak úgy a kormány.

„Független bíróságok nélkül jöhetnek a kirakat-perek, amikre mindenki emlékszik a diktatúrából” - mondta.

Attila és Etelka fél éve költöztek haza Kanadából, ahol 8 évig éltek, gyerekeiknek így - a szülők szerint szerencséjükre - nincs tapasztalata az itthoni oktatással. „A honvágy hozott haza minket, és azt hittük, a helyzet sokkal jobb lett ahhoz képest, amikor a Magyar Gárda masírozott romák háza előtt.”

„De tévedtünk”

 - mondták, majd hozzátették: komolyan gondolkoznak rajta, hogy Angliában élő rokonaikhoz csatlakozva ismét elhagyják az országot.

A szintén jogász Orbán tudhatná, hogy kártérítés ≠ munkabér

A Kossuth téren aztán előbb Setét Jenő skandáltatta a megérkező, közben 3-4 ezresre duzzadt tömeget, aminek vegyessége szerinte bizonyítja, hogy „romák és nem-romák ma együtt szeretnék elmondani: 

Együtt vagyunk, és ide tartozunk!”

Setét JenőFotó: Halász Júlia

Setét megemlékezett az ezen a napon 11 éve történt tatárszentgyörgyi rasszista gyilkosságról is, amiben szélsőségesek brutálisan megöltek egy fiatal roma férfit, Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát. Az évforduló szerinte a mai eseményhez is szorosan kötődik. Annak a gyilkosságnak, és az azt követőknek ugyanis nem más, mint az „aktív gyűlölet” ágyazott meg. Ezt pedig akkor még „gyilkos milíciák”, most pedig már a magyar kormány táplálja.

Setét szerint a Gyöngyöspata-ügy másik értelme, hogy az Orbán-kormány „most épp a roma kisebbséget akarja felhasználni” arra, hogy újabb léket vágjon a bíróságok függetlenségén.

Az aktivista után felszólaló Kaltenbach Jenő, 1995 és 2007 között hivatalban volt nemzeti és etnikai kisebbségi ombudsman szerint

„a szintén jogi végzettségű Orbán Viktor tudhatná, hogy megdolgozni a munkabérért kell, a kártérítés jár, ha azt a bíróság megítéli, és ezt senki sem bírálhatja felül.”

Aztán fricskaként megkérdezte a tömegtől (az első sorokban szinte csak romák álltak):

„Szerintetek Tiborcz István, Mészáros Lőrinc vagy a Fidesz parlamenti gombnyomogatói megdolgoztak a pénzükért? Hát többek ők, mint ti?”

Fotó: Halász Júlia

Körmünkre égett a szegregáció

A demonstráción felszólalt L. Ritók Nóra is, aki Berettyóújfalun és környékbeli településeken működtet szociális programot, melynek célzottjai főleg

„alacsonyan iskolázott, a világot nem értő, éppen ezért nagyon könnyen manipulálható roma emberek”.

Belőlük Ritók szerint már a második generáció nő fel úgy, hogy csak a kilátástalanságot, a nyomort és a sikertelenséget látja, és ez nagy mértékben köszönhető az oktatási rendszernek,

„ami mára teljesen elvesztette esélykiegyenlítő szerepét.” 

L. Ritók NóraFotó: Halász Júlia

Ritók szerint a tanodák állami támogatására is álságos hivatkoznia a bizonyítványát magyarázó kormánynak, mert ezek is az oktatási rendszer működésképtelenségének köszönhetik létezésüket.

A szociális szakember elmondta: a szegregáció problémája szerinte mára „elszabadult” sok településen, ahol nagyobb számban élnek roma emberek. Pedig ő, és a szociális szakma jó része évek óta kiabálja, „ne engedjük az oktatási szegregációt, mert baj lesz”.

Szerinte ennek ellenére egyetértés alakult ki többségi szülők, az iskolájukat féltő településvezetők, és a hátrányos helyzetű gyerekek tanítását legszívesebben kerülő pedagógusok között, hogy elkülönítésre szükség van. „Ez egy olyan helyzet, amit rendszerszinten, felülről kéne megoldani” - mondta Ritók, majd hozzátette:

„Ehelyett azt látom, hogy most, amikor a szegregáció okozta problémák helyben kitüremkednek, maga a kormányzat kiáltja ki bűnbaknak a romákat."

Üzenet a szegényeknek, gyűlöljék a még szegényebbeket

Egy ilyen környezetben jár a tisztelet a bíróságnak Szepesházi Péter, kiugrott bíró szerint, „amiért a szegények védelmében ilyen fontos döntést hozott”. Az ex-bíró ezzel az elszenvedett oktatási szegregációért megítélt kártérítésre utalt, amit jogvédő szervezetek azért tartanak fontos fejleménynek, mert „beárazta a szegregáció okozta károkat”.

Szepesházi szerint Orbán Viktor kijelentése, miszerint „a magyar emberek igazságérzetét sértené” a gyöngyöspatai romák ingyen kapott pénze, azért is káros, mert az igazán frusztrált szegényebb rétegeknek üzeni azt, „gyűlöljék a még szegényebbeket”.

Egy Nógrád megyei, vegyes házasságból született kislány, akit apukája csak „Apró” néven mutatott be, a békevágy jelképeként galambokat eresztett szabadon a színpadon.Fotó: Halász Júlia

Szepesházi a tüntetés vége felé elhangzott beszédét már nagyjából csak a tömeg fele hallgatta végig, többségében azok a vidéki romák, akik együtt, helyben szervezett különbuszokkal jöttek a tüntetésre.

Köztük az a maroknyi gyöngyöspatai csapat, akikkel kapcsolatban Horváth László, a kártérítési ügyet kirobbantó fideszes országgyűlési képviselő a tüntetés után rögtön kijelentette:

a tény, hogy még egy buszt sem tudtak megtölteni, bizonyíték arra, hogy a gyöngyöspataiak elsöprő többsége „nemet mond erre a politikai akcióra”.

A január óta dagadó gyöngyöspatai ügyről íródott cikkeinket egy helyen összegyűjtve itt találják.

Fissítés

Üzenetet kaptunk a gyöngyöspataiak közös buszos utazását szervezőktől, akik cáfolták Horváth László állítását, miszerint egy buszt sem tudtak megtölteni. Valójában két busz is indult Gyöngyöspatáról a tüntetésre - mondták, a helyi roma közösség negyede, „csecsemőtől az aggastyánig”, ott volt a tüntetésen.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó