Orbán szerint igazságtalan, hogy kártérítést kaphatnak a roma gyerekek, akiket éveken át elkülönítettek az iskolában
2020 január 09., 13:59
Vidéki romák rázták fel a szabad bíróságokért tartott több ezres tüntetést
- A szabad bíróságokért és a romák kirekesztése ellen tüntettek vasárnap délután több ezren a parlament előtt.
- A tüntetésre szokatlanul sok vidéki résztvevő érkezett, a Setét Jenő roma aktivista vezette Ide Tartozunk csoportnak sikerült megmozgatnia borsodi, szabolcsi és dél-alföldi roma közösségeket is.
- A gyöngyöspatai roma közösség tagjai is a résztvevők között voltak, igaz, kis számuk Horváth László fideszes országgyűlési képviselő szerint arra volt bizonyíték, Gyöngyöspata lakossága mennyire elutasítja a sorosisták politikai akcióját.
A budapesti kormányellenes tüntetések világában viszonylag ritkán látott jelenség, hogy fiatal vidéki roma srácok terelgessék rendezőmellénybe bújva a demonstráló tömeget. Ahogyan az észak-borsodi Putnok település neve sem olvasható gyakran méretes molinókon a főváros utcáin. Pedig ezt lehetett látni vasárnap délután, a „Szabad bíróságokat! Szabad Gyöngyöspatát!” címmel meghirdetett tüntetésen.
A megmozdulást a Setét Jenő roma aktivista vezette Ide Tartozunk Egyesület szervezte jogvédő civil szervezetekkel karöltve,
tiltakozásul az ellen, hogy a kormány már lassan két hónapja szabotálja több tucat szegregáltan oktatott gyöngyöspatai roma fiatal bíróságon megítélt pénzbeli kártérítésének kifizetését.
Ezzel a felütéssel a tüntetés egyszerre szólt az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméről, és a hazai cigány kisebbség társadalmi kirekesztésének elítéléséről. Mindez meglátszott a résztvevők összetételén, és a Kossuth téri helyszínen elhangzó beszédeken is.
„Békét akarunk! No rasszizmus!” - skandálta már a tüntetés gyülekezőhelyén, a marosvásárhelyi roma hős, Puczi Béla Nyugati pályaudvar falán álló emléktáblájánál a 2-3 ezres tömeg, amiben szép számmal voltak vidéki romák is. A tüntetés alaphangját is ők adták meg hangszórókból szóló roma zenével, amire rásegített az Antifa blokk a romák mellett dobos csapata.
Visszajöttünk, de már megyünk is tovább
Az először a Kúria épületéhez, majd a Parlamenthez vonuló hangos és jókedvű tömegben mi egy Miskolcról érkezett roma családdal beszélgettünk. A legkisebb és legnagyobb gyerekükkel vonuló szülők, Etelka és Attila azt mondták, életükben most először vettek részt bármilyen tüntetésen.
Főképp azért jöttek Budapestre, mert sérti őket, amit januárban Orbán Viktor mondott a munka nélkül pénzre ácsingózó romákról. A családfő, Attila azonban azt is hozzátette, aggasztónak találja, ahogyan a gyöngyöspataiaknak megítélt kártérítés visszatartásával egy bírósági ítéletet rúg fel csak úgy a kormány.
„Független bíróságok nélkül jöhetnek a kirakat-perek, amikre mindenki emlékszik a diktatúrából” - mondta.
Attila és Etelka fél éve költöztek haza Kanadából, ahol 8 évig éltek, gyerekeiknek így - a szülők szerint szerencséjükre - nincs tapasztalata az itthoni oktatással. „A honvágy hozott haza minket, és azt hittük, a helyzet sokkal jobb lett ahhoz képest, amikor a Magyar Gárda masírozott romák háza előtt.”
„De tévedtünk”
- mondták, majd hozzátették: komolyan gondolkoznak rajta, hogy Angliában élő rokonaikhoz csatlakozva ismét elhagyják az országot.
A szintén jogász Orbán tudhatná, hogy kártérítés ≠ munkabér
A Kossuth téren aztán előbb Setét Jenő skandáltatta a megérkező, közben 3-4 ezresre duzzadt tömeget, aminek vegyessége szerinte bizonyítja, hogy „romák és nem-romák ma együtt szeretnék elmondani:
Együtt vagyunk, és ide tartozunk!”
Setét megemlékezett az ezen a napon 11 éve történt tatárszentgyörgyi rasszista gyilkosságról is, amiben szélsőségesek brutálisan megöltek egy fiatal roma férfit, Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát. Az évforduló szerinte a mai eseményhez is szorosan kötődik. Annak a gyilkosságnak, és az azt követőknek ugyanis nem más, mint az „aktív gyűlölet” ágyazott meg. Ezt pedig akkor még „gyilkos milíciák”, most pedig már a magyar kormány táplálja.
Setét szerint a Gyöngyöspata-ügy másik értelme, hogy az Orbán-kormány „most épp a roma kisebbséget akarja felhasználni” arra, hogy újabb léket vágjon a bíróságok függetlenségén.
Az aktivista után felszólaló Kaltenbach Jenő, 1995 és 2007 között hivatalban volt nemzeti és etnikai kisebbségi ombudsman szerint
„a szintén jogi végzettségű Orbán Viktor tudhatná, hogy megdolgozni a munkabérért kell, a kártérítés jár, ha azt a bíróság megítéli, és ezt senki sem bírálhatja felül.”
Aztán fricskaként megkérdezte a tömegtől (az első sorokban szinte csak romák álltak):
„Szerintetek Tiborcz István, Mészáros Lőrinc vagy a Fidesz parlamenti gombnyomogatói megdolgoztak a pénzükért? Hát többek ők, mint ti?”
Körmünkre égett a szegregáció
A demonstráción felszólalt L. Ritók Nóra is, aki Berettyóújfalun és környékbeli településeken működtet szociális programot, melynek célzottjai főleg
„alacsonyan iskolázott, a világot nem értő, éppen ezért nagyon könnyen manipulálható roma emberek”.
Belőlük Ritók szerint már a második generáció nő fel úgy, hogy csak a kilátástalanságot, a nyomort és a sikertelenséget látja, és ez nagy mértékben köszönhető az oktatási rendszernek,
„ami mára teljesen elvesztette esélykiegyenlítő szerepét.”
Ritók szerint a tanodák állami támogatására is álságos hivatkoznia a bizonyítványát magyarázó kormánynak, mert ezek is az oktatási rendszer működésképtelenségének köszönhetik létezésüket.
A szociális szakember elmondta: a szegregáció problémája szerinte mára „elszabadult” sok településen, ahol nagyobb számban élnek roma emberek. Pedig ő, és a szociális szakma jó része évek óta kiabálja, „ne engedjük az oktatási szegregációt, mert baj lesz”.
Szerinte ennek ellenére egyetértés alakult ki többségi szülők, az iskolájukat féltő településvezetők, és a hátrányos helyzetű gyerekek tanítását legszívesebben kerülő pedagógusok között, hogy elkülönítésre szükség van. „Ez egy olyan helyzet, amit rendszerszinten, felülről kéne megoldani” - mondta Ritók, majd hozzátette:
„Ehelyett azt látom, hogy most, amikor a szegregáció okozta problémák helyben kitüremkednek, maga a kormányzat kiáltja ki bűnbaknak a romákat."
Üzenet a szegényeknek, gyűlöljék a még szegényebbeket
Egy ilyen környezetben jár a tisztelet a bíróságnak Szepesházi Péter, kiugrott bíró szerint, „amiért a szegények védelmében ilyen fontos döntést hozott”. Az ex-bíró ezzel az elszenvedett oktatási szegregációért megítélt kártérítésre utalt, amit jogvédő szervezetek azért tartanak fontos fejleménynek, mert „beárazta a szegregáció okozta károkat”.
Szepesházi szerint Orbán Viktor kijelentése, miszerint „a magyar emberek igazságérzetét sértené” a gyöngyöspatai romák ingyen kapott pénze, azért is káros, mert az igazán frusztrált szegényebb rétegeknek üzeni azt, „gyűlöljék a még szegényebbeket”.
Szepesházi a tüntetés vége felé elhangzott beszédét már nagyjából csak a tömeg fele hallgatta végig, többségében azok a vidéki romák, akik együtt, helyben szervezett különbuszokkal jöttek a tüntetésre.
Köztük az a maroknyi gyöngyöspatai csapat, akikkel kapcsolatban Horváth László, a kártérítési ügyet kirobbantó fideszes országgyűlési képviselő a tüntetés után rögtön kijelentette:
a tény, hogy még egy buszt sem tudtak megtölteni, bizonyíték arra, hogy a gyöngyöspataiak elsöprő többsége „nemet mond erre a politikai akcióra”.
A január óta dagadó gyöngyöspatai ügyről íródott cikkeinket egy helyen összegyűjtve itt találják.
Fissítés
Üzenetet kaptunk a gyöngyöspataiak közös buszos utazását szervezőktől, akik cáfolták Horváth László állítását, miszerint egy buszt sem tudtak megtölteni. Valójában két busz is indult Gyöngyöspatáról a tüntetésre - mondták, a helyi roma közösség negyede, „csecsemőtől az aggastyánig”, ott volt a tüntetésen.