Soros György szerint Európának Törökország pártjára kell állnia a Szíriában háborús bűnöket elkövető Oroszországgal szemben

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A Financial Timesban közölt véleménycikket Soros György, és ebben arról írt, hogy amikor Oroszország beavatkozott a szíriai konfliktusba 2015 szeptemberében, nemcsak a leghűségesebb arab szövetségesüket, a szír elnököt, Bassár el-Aszadot akarták hatalmon tartani, hanem olyan regionális és globális befolyásra is szert kívántak tenni, melyre a Szovjetunió bukása óta nem volt példa. 

Mint Soros írja, az, hogy hatmillió szíriai állampolgár volt menekültté, az nemcsak Putyin szíriai stratégiájának egyik mellékterméke, hanem épp az egyik fő célja volt. Az orosz elnök ugyanis a közel-keleti felfordulást arra akarta felhasználni, hogy hatályon kívül helyezze azokat a nemzetközi normákat és humanitárius törvényeket, melyek a második világháború óta kialakultak. 

A milliárdos kitér arra is, hogy véleménye szerint Aszad a legbarbárabb uralkodó, kit a világ Sztálin óta láthatott, és amikor saját népe fellázadt ellene, olyan katonai stratégiát fejlesztett ki, mellyel a létező legnagyobb károkat tudta okozni: szándékosan célzott kórházakat, iskolákat és óvodákat és vegyifegyvereket vetett be egy olyan konfliktusban, melynek több mint félmillió áldozata volt. Putyin pedig az orosz légierővel asszisztált ehhez, mely nélkül Aszad nem jutott volna sokra. 

Soros felidézi azt is, hogy a New York Times nyomozása alapján 2019 májusában az oroszok négy kórházat bombáztak le 12 óra leforgása alatt, míg 2020 február 26-án tíz iskolát és óvodát bombáztak Szíriában. A helyi egészségügyi szervezetek elmondása szerint miután a szír rezsim orosz segítséggel harcokat indított Idlib visszafoglalásáért 2019 áprilisában, legalább 49 egészségügyi létesítményt ért támadás. Az oroszok emellett legalább 14 olyan tábort is támadtak, ahol otthonukból elmenekült emberek éltek. 

Az elmúlt hetekben a táborok elleni támadások száma megnőtt, emiatt több százezer ember volt kénytelen a török határ felé menekülni. Soros szerint emiatt Ankarán a pánik lett úrrá, és a menekülteket Európa felé küldték tovább, ami a török-görög határon kialakult menekültválsághoz vezetett. 

Soros írt arról is, hogy mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a szíriai háború kezdete óta 14 alkalommal vétóztak meg minden kezdeményezést, ami a civil áldozatok elleni támadások felelősségét firtatta volna. 

A cikk azzal folytatódik, hogy Törökország volt az egyetlen ország, amely katonai erővel is próbálta megvédeni a csapdába esett civileket Idlibben. Ugyanakkor Törökország közvetlenül nem mer az oroszokra támadni, mivel az oroszok légiereje erősebb, és míg Oroszországnak van nukleáris fegyvere, addig a törököknek nincs. Törökország épp ezért úgy döntött, hogy katonai drónokat vet be Aszad seregei ellen, Putyin pedig ezért úszhatta meg a számonkérést a gyilkosságokért. 

A Financial Timesban megjelent cikkében Soros arról ír, hogy ő már 2014-ben arra figyelmeztette Európát, hogy ismerjék fel, milyen fenyegetést jelent Oroszország a stratégiai érdekeikre: Moszkva akkor Ukrajna egy részét szállta meg, tudva, hogy Európa kerülni fogja a konfrontációt Oroszországgal. 

Ami pedig most Idlibben történik, az ugyanerre a mintára épül: Európa kerülni akarja a konfrontációt Szíria ügyében, holott Soros szerint épp hogy ki kéne állniuk emellett: azzal, hogy az EU az oroszok által kreált menekültválsággal foglalkozik, Európa a tünetre és nem az okra figyel. 

A menekültek beáramlását korlátozó Európának ugyanis el kell ismernie, hogy Törökország már befogadott 3,5 millió szíriai menekültet, és nem tud befogadni további egymillió embert, akiket Aszad és Putyin terel a határai felé. 

Soros szerint Európa nem felejtheti el azt sem, hogy Törökország hogyan bánik a saját népével, és hogy hogyan alkalmaznak erőszakot a kurdokkal szemben, de Szíria ügyében Törökország megérdemli Európa támogatását. Soros szerint ezért Európának meg kell próbálnia támogatnia Erdogan tárgyalási pozícióját Putyinnal szemben, hogy egy biztonsági zóna és egy tűzszünet születhessen meg Ildibben. „Abban bízom, hogy ez egyben Putyin háborús bűneit is az európai párbeszéd középpontjába helyezi majd” – zárja cikkét Soros György. 

A török-orosz konfliktus részleteiről ebben a cikkünkben írtunk

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó