Ezért veszélyesebb a koronavírus az idősebbekre

Már jóval azelőtt, hogy a koronavírus világjárvánnyá vált, a kínai adatokból – már amennyire hinni lehetett nekik – sejteni lehetett, hogy az idősebbek a legveszélyeztetettebbek, de amióta a fertőzés Olaszországban is komolyan elterjedt, már egyértelműbb adatok vannak arról, hogy mennyire veszélyes a Covid-19 az idősebb, különösen a szív-, tüdő- és immunológiai problémákkal küzdő emberekre.

Olaszországban – a világ egyik legelöregedettebb társadalmában – egy március 4-i egészségügyi elemzés arra jutott, hogy a 105 koronavírus-fertőzés következtében elhunyt beteg átlagéletkora 81 év volt, ez 20 évvel több a vírustesztre pozitív értéket mutatók átlagéletkoránál.

Ez egybecseng a kínai járványügyi központ számításaival is. Egy február végi jelentés nagy különbséget talált az első 72314 kínai koronavírus-fertőzött vagy fertőzéssel gyanított ember korcsoportonkénti halálozási aránya között. A Berni Egyetem új tanulmánya szerint a kínai adatok alapján a halálozás kockázata az életkor előrehaladtával nő: míg a húszas éveikben járó fertőzötteknek kevesebb mint 0,1 százalékát ölheti meg a vírus, addig ez az arány a 80 év fölöttieknél 18 százalék.

Az életkor persze önmagában nem ad teljes képet, a vírust ugyanis bizonyos körülmények teszik veszélyessé, és az idősebbeknél több, sérülékenységet okozó jellemző is egyszerre jelentkezik, de fiatalok is ugyanúgy veszélyben lehetnek, amennyiben bizonyos egészségügyi problémákkal küzdenek.

Miért okoznak ilyenkor problémát a krónikus betegségek?

Az öregedéssel a testünk betegségek leküzdésére használt rendszerei elhasználódnak, és nemcsak nehezebb az új fertőzések – mint például a SARS-Cov-2 által okozott Covid-19 – leküzdése, hanem valószínűbb a krónikus betegségek kialakulása, amik gyengítik az immunrendszert. (Európában egyébként sehol sem annyira gyilkosak a krónikus betegségek, mint Észak-Magyarországon.)

Az idősebb felnőttekben a fehérvérsejtek száma csökkenhet, márpedig ezek találják meg, és segítenek eliminálni a fertőzéseket. Az idősebb szervezetekben nem csak a fehérvérsejtek száma alacsonyabb, de maguk a sejtek sem működnek annyira hatékonyabb, mint fiatalabb korban: nehezebben találják meg az új kórokozókat. A Covid-19 esetében a vírus károsíthatja az immunsejteket is, amik egyébként legyőzhetnék. Ha kevesebb és gyengébb ilyen védekező sejt van, a betegség több kárt tud okozni. Sean Leng, a Johns Hopkins Egyetem gyógyszerész-professzora a Voxnak azt mondta, a kutatások szerint az immunrendszer egész jó a hatvanas vagy akár a hetvenes éveinkig is, de 75 vagy 80 fölött gyorsan romlik.

Amikor a fertőzésre adott válasz beindul, egy idős ember immunrendszere nagyobb eséllyel kezd veszélyes túlreagálásba, amit citokinviharnak hívnak. A citokinek olyan fehérjék, amik jeleznek a testnek, hogy gyorsítsa fel a fertőzés elleni küzdelmet, de egy citokinvihar során ezek túltermelődnek, ami súlyos gyulladást, magas lázat és szervi elégtelenséget okozhat. Tehát nem csak lassú a válasz az idősebbeket ért fertőzésre, de az immunrendszer túlterhelése a betolakodóval szemben meg is ölheti az embert. Leng szerint a Covid-19 esetében az első számú halálozási ok a légzési elégtelenség, a második pedig valószínűleg a citokinvihar. A jó hír, hogy az utóbbira van gyógymód, ami rengeteg ember életét megmentheti a világjárványban.

Minél tovább élünk, annál valószínűbb, hogy a sejtjeink egyre több károsodást halmoznak fel, és hogy sérül a szerveink normális működése. Ez növeli a krónikus betegségek, mint a rák vagy a cukorbetegség kockázatát. (Az utóbbitól Magyarországon több mint 1 millió ember szenved.) A már legyengült immunrendszer mellett ezek az alapbetegségek nehezíthetik a test védekezését. Röviden: a járványban nem csak az életkor tesz veszélyeztetetté, hanem az, ha idősebbként egy vagy több krónikus betegséggel is kell küzdeni mellette.

A március 4-ig Olaszországban meghalt 105 ember kétharmada három vagy több kedvezőtlen feltétellel rendelkezett. A leggyakoribb a magas vérnyomás volt, amit ischaemiás szívbetegség és cukorbetegség (diabetes mellitus) követett. Ezek a krónikus betegségek ronthatják a szerveket, és érzékenyebbé tehetnek a fertőzésekre, ráadásul a kezelésükkor eleve gyengül az immunrendszer.

A kínai koronavírus-járványról készült WHO-jelentés szerint azok között, akiknek nem volt krónikus betegségük, 1,4 százalék volt a halálozási arány. Arról is készült kimutatás, hogy az egyes krónikus betegségeket hordozók körében milyen volt a Covid-19 mortalitási rátája: az a szív- és érrendszeri betegségeknel 13,2 százalék, a cukorbetegség esetében 9,2 százalék, magas vérnyomásnál 8,4 százalék, krónikus légúti betegségeknél 8 százalék, daganatos betegségeknél 7,6 százalék. Egy, a Lancetben megjelent tanulmány szerint Kínában a vizsgált

191, kórházba került ember közel fele egy másik komoly betegségtől is szenvedett, és az olasz adatok is hasonlók.

Az még nem világos, hogy a Covid-19 miért ennyire veszélyes az ilyen betegségekben szenvedőkre, de a légzőszervi betegségek általában különösen veszélyesek lehetnek a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél. Ha a tüdő nem működik megfelelően, a szívnek erősebben kell vernie. A cukorbetegség károsíthatja az idegrendszert, és hátráltathatja a test erőfeszítéseit a tüdőből származó fertőzések eltávolításában. Az olyan körülmény pedig, mint például a cukorbetegséggel járó magas vércukorszint, elnyomhatják az immunsejteket.

Az öregedéssel egyéb problémák is jöhetnek, amik miatt az idősek érzékenyek lehetnek. Például sokan kevésbé hatékonyan, gyengébben tudnak csak köhögni, ami miatt nehezebben tudják kiadni magukból a Covid-19-et. Az életük során elszívott cigaretták vagy a rossz levegőminőség pedig szintén roncsoltabbá tehette a tüdejüket, így amikor a koronavírus megtámadja azt, súlyos tüdőgyulladás alakulhat ki.

Egy ilyen járvány idején szembesülhetünk azzal, mennyire erősek a társadalmi infrastruktúráink. A jó táplálkozás, a rendszeres mozgás és társas kapcsolatok is javítják az egészségünket. Utóbbiak viszont a világjárvány idején csökkenhetnek, ezért tennünk kell azért, hogy biztonságosan, de továbbra is kapcsolatban maradjunk.

Mindezzel együtt még az idősebb korosztályokból kikerülő Covid-19-betegek nagy többsége is leküzdi a fertőzést. A jó egészségi állapotú idősebbek nagy valószínűség szerint túlélik.

Az izoláció megoldás, de probléma is

A fiziológia mellett az is nagy szerepet játszik, hogy a társadalom hogyan kezeli az időseket. Minthogy még nincs vakcina a koronavírus ellen, egyelőre az olyan intézkedések, mint a társadalmi távolságtartás vagy a karantén a leghatékonyabb védekezés.

Csakhogy a nagyon időseknél ez is gondot okoz. Kutatók arra jutottak, hogy az időseknek kb. a negyedére igaz, hogy társadalmilag elszigetelt, és 43 százalék magányosnak érzi magát. Lehetsz elszigetelt, miközben nem érzed magad magányosnak, és lehetsz magányos is, miközben nem vagy elszigetelődve, de úgy néz ki, mindkét állapot árthat a fizikai és a mentális egészségnek. Kutatások szerint ezzel szemben a kiterjedt szociális hálóval és gyakori interakciókkal bíró idősek egészsége javulhat. Paradox módon tehát a Covid-19-től való védelem érdekében izolált idősek életminősége és így az egészsége is romolhat az izoláció miatt.

Egy másik kérdés az, hogy milyen az idősebbek kapcsolata az egészségüggyel. Az életkorral járó krónikus betegségek miatt gyakrabban igényelnek egészségügyi beavatkozást vagy folyamatos kezelést, például otthonokban. Így aztán, ha valahogy bejut egy ilyenbe a vírus, futótűzként terjedhet el a lakók között. (Washington államban egy idősotthonba be is szabadult a vírus, és 50 lakót fertőzött meg, közülük 23 meg is halt.) Viszont az is gondot okozhat, ha az idős emberekkel foglalkozó gondozók megijednek a járványtól, és már egy tüsszentés után lelépnek, nem hajlandók ápolni a krónikus betegségektől szenvedő öregeket.

A 2011-es népszámláláskor 2 millió 331 ezer 60 év feletti állampolgárt regisztráltak Magyarországon, ez a teljes népesség 23,5 százaléka, miközben a 60 év felettieknek csak a 2,7 százaléka, 63 ezer ember élt intézetben. Sok idős ember barát, családtag, munkatárs, munkáltató, orvos vagy tanár. A társadalom olyan rétegéről van szó, ami nem csak GDP-ben mérhető értékkel járul hozzá a közös boldogulásunkhoz. (Vox)