Senki ne rohanjon eurót venni!

Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapító-ügyvezetőjével beszélgettünk

• a vírus okozta gazdasági káoszról, és hogy mikorra lehet vége;
• a szerdán bejelentett gazdasági mentőcsomagról;
• a hitelmoratórium részleteiről;
• a forintárfolyamról;
• a még várható világgazdasági bukfencekről;
• és arról, hogy érdemes-e még menekíteni a pénzünket valahová, ha maradt egy kicsi.

Alábbi összefoglalóban leírjuk a Skype-on készült interjú legfontosabb állításait azoknak, akik nem szeretnék végignézni a félórás videót.

1. A mentőcsomagról

A szerdán bejelentett kormányintézkedések (hitelmoratórium, járulékbefizetési kedvezmények) elegendők lehetnek ahhoz, hogy átsegítsék a lakosságot és a vállalkozásokat a válság legrosszabb szakaszán. Minden attól függ, hogy a járványnak milyen lefutása lesz. Jelenleg még nem látjuk, hogy hány hónapig tarthat. Kínában körülbelül két hónap után jutott kiszámíthatóbb szakaszába a járvány, ott már talán elmondható, hogy kezd lecsengeni, kezd visszaállni az élet, újranyitnak üzemek, intézmények. Európában viszont még nem tudjuk, mivel számolhatunk, a francia és olasz helyzet is távol van még a lecsengés időszakától.

A normális élet helyreállásának időtávját keressük.

Az ázsiai példából úgy sejthetjük, hogy ez jó esetben 3-4 hónap alatt tud megtörténni. Az év végéig szóló hitelmoratórium tehát elvileg elegendő. Addigra az emberek újra elkezdhetnek dolgozni, lesz jövedelmük, újra tudják fizetni a hiteleiket.

2. Hogy működik a  hitelmoratórium?

A kormány által meghirdetett törlesztési moratórium elvileg mindenféle hitelre vonatkozik: lakáshitelekre, autóhitelekre, fogyasztási hitelekre, áruhitelekre. A hitelkártya és a folyószámlahitel nehezen illeszthető a rendelethez, az még nem derült ki, hogy ezeket hogyan kezelné a rendszer. Később biztosan pontosítani fogják a rendeletet, hogy egyértelmű legyen ezeknek a kezelése.

A hitelmoratórium annyit jelent, hogy év végéig nem kell fizetnünk a törlesztőrészleteket, de közben a kamatot felszámítja a bank, és a tartozásunk ezzel az összeggel nő. Tehát amikor 2021 elején újra elkezdünk törleszteni, a részletek is nagyobbak lesznek.

A moratórium automatikusan életbe lép a rendelettel, tehát a  fogyasztónak nem kell tenni semmit.

Akinek van elég megtakarítás vagy továbbra is kap fizetést, nem állt le a cége, az elvileg jobban teszi, ha a moratórium ellenére továbbra is fizeti a törlesztőit, mert így nem nő a tartozása a kamatokkal.

3. Forintárfolyam, 360-as euró

A rohamosan gyengülő forintárfolyam miatt sokak fejében megfordulhat, hogy euróra váltsák át a pénzüket. Sándorfi Balázs szerint fölösleges rohanni a pénzváltóhoz. Nagy tűzijáték van most a piacokon, a bizonytalanság, az idegesség rángatja az árfolyamokat. Év eleje óta több mint tíz százalékot gyengült a  forint az euróhoz képest, ez olyan drasztikus esés, hogy ennél jelentősen gyengébb árfolyam már nem valószínű. A forintgyengülésre most ráerősített a hitelmoratórium is, pedig Sándorfi szerint ennek középtávon egyértelműen pozitív hatása lesz, a bankokat is védi a nem teljesítő hitelektől. Ha nem jön új, drámai információ a piacra, akkor a 360 forintos eurónál rosszabb árfolyamra nem kell számítani.

5. Infláció

A vírusválság előtt már érezhető volt az infláció erősödése, a jegybank finom korrekciókra is kényszerült. A járvány miatti felvásárlási hullám egész biztosan meglökte az inflációt, ez érezhető lesz a márciusi adaton, de mégsem lehet arra számítani, hogy túlpörög a pénzromlás: a kedvező nemzetközi piaci fejlemények, az olajár drasztikus csökkenése (harmadára esett néhány hét alatt!) és az amerikai kamatcsökkentés mérséklőleg hat.

Ha az ellátás biztonságát érzékeli a lakosság, tehát rájön, hogy felesleges felvásárolni mindent, mert lesz áru később is, akkor ez az inflációs hatás is kikerül a rendszerből. Egy tényező marad, ami fűti még inflációt: a gyenge forint. Amíg az árfolyam csak lassan szivárgott lefelé, a cégek még ki tudták gazdálkodni, hogy ellensúlyozzák a dráguló importot, de ez a folyamat már a vírusválság előtt elérte a kritikus mértéket, és egyre inkább érezhetővé vált a hazai árakban. A mostani, drasztikus árfolyamesés pedig már egyértelműen érezhető lesz: meg fog emelkedni az importtermékek és magas importhányaddal előállított termékek ára.

6. További várható gazdaságmentő intézkedések

Az egész világban látjuk, hogy hatalmas gazdaságélénkítő vagy -mentő csomagokat fogadnak el a kormányok, óriási pénzeket öntenek a tőkepiacokra illetve direkt a polgároknak is juttatnak. Az Európai Központi Bank 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indított, Spanyolország a teljes GDP-je 20 százalékának megfelelő összeget fordít gazdaságélénkítésre. A hazai intézkedések ezekhez képest még visszafogottak, a folyamatnak az elején vagyunk. Ezek jó intézkedések, segítenek leküzdeni a válságot, de szükség lesz még továbbiakra – véli Sándorfi. Most megtörténtek az első lépések. Ezek azt szolgálják, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget az emberek és a vállalkozások. Látszik a törekvés, hogy a kormány pénzt szeretne pumpálni a gazdaságba, amint lehet. (Most még nem lehet, mert még a nagy leállás előtt vagyunk.)  Ennek lehet több formája: hitelezés, támogatás, adóelengedés. A gazdasági kormányzat most alighanem ennek a  részletein, technikáin dolgozik.

7. 2008 vs. 2020

Látványos, hogy a legfejlettebb országok egészen máshogy kezelik ezt a válságot, mint a 2008-ast. Akkor nagy ideológiai viták bontakoztak ki arról, hogy megszorító-takarékoskodó vagy a laza, ösztönző, a költségvetési hiányokat tovább halmozó gazdaságpolitka vezet-e ki a válságból. Most viszont azt látjuk, hogy még a 2008-ban annyira szigorú Németroszág is önti a pénzt a gazdaságába. A tizenkét évvel ezelőtti válság természete is egész más volt, és a kezelésével kapcsolatos nézetek is egészen máshogy alakultak. Most nemzetközi konszezus van arról, hogy a válságkezelésnek ez a jó iránya: a határozott élénkítés.

8. Véget vet a globális kapitalizmusnak a vírus?

Nincs olyan nagy válság, amelynél ne jelennének meg azok a hangok, hogy innentől kezdve aztán minden teljesen más lesz. Emlékezzünk vissza: 2009 januárjában hangzott el az a mondat, hogy az autóipar már soha többé nem lesz olyan kondícióban, mint a 2008-as válság előtt volt. Ehhez képest hónapok alatt visszaépült az autóipar, sőt elképesztő konjunktúra következett. A válság mélyülő szakasza mindig alkalmas arra, hogy világmegváltó gondolatokat szüljünk, de ha tényszerűen tekintjük, eddig azt tanultunk a válságokból, hogy ilyenkor újraszabályoznak ugyan bizonyos kereteket, átalakulnak bizonyos szektorok, és körülbelül itt meg is állnak a változások.

9. Mit tehet a polgár, ha még van egy kis pénze, és szeretné kihúzni valahogy?

Ilyenkor csak a józan paraszti ész működik. Minden kiadást meg kell fogni, minden egyes forintot át kell gondolni, amíg újra munkába nem állhat az ember. Az biztos, hogy kapkodni nem érdemes. Ha pánikolunk, és föltörjük a nyugdíjpénztári befizetéseinket, mondjuk, vagy más hoszútávú megtakarításokat, és minden maradék pénzt átváltunk például euróra, nagyon rossz árfolyamon, rengeteg fölösleges veszteséget tudunk okozni magunkak. Ilyen viharos időszakban is vannak piaci lehetőségek, de a rendkívül gyorsan változó körülmények között, amikor egyik nap tíz százalékot zuhan egy értékpapír, másnap ötöt emelkedik, és teljesen kiszámíthatatlan mi történik akár pár órás időtávon, ilyen pszichológiai nyomás alatt tapasztalatlan befektetők, magánszemélyek ritkán tudnak jó pénzügyi döntést hozni. Fölösleges keresni a bajt.