Orbán újabb cégeket próbálhat megkaparintani - erre figyelmeztetik tanácsadók a nyugati vállalatvezetőket

A Magyar Nemzeti Bank szerda délutáni beavatkozása előtt 369,5 forintba került egy euró. Tavaly áprilisban átlagosan 320 forint volt, decemberben már közel 331, idén márciusban 345, de a kedd óta tartó zuhanás drámai mértékű volt, a régóta tartó trend ellenére is.

Egyes elemzők - például az Indexnek ebben cikkében megszólaló ING-s kereskedő - szerint a forint ennyire gyors gyengülése a felhatalmazási törvény miatt lehet, mert a piaci szereplők politikai kockázatot látnak a demokráciákban szokatlan lépésben. A felhatalmazási törvény alapján a kormány átvette a parlament bizonyos jogköreit, felfüggeszthet törvényeket, és ennek a különleges felhatalmazásnak nincs világos időbeli korlátja. Főleg ez utóbbi körülmény okozott gyanakvást számos nyugati politikusban (Európában és az USA-ban is), és sok jel szerint a gazdasági döntéshozóknak is elvette a kedvét Magyarországtól.

Ezt a vélekedést erősíti két nagy presztízsű nemzetközi tanácsadó cég jelentése is, amelyeket előfizetőiknek küldtek ki a törvényről. Ezeket a hírleveleket befektetők, vállalatvezetők olvassák, akik szívesen tájékozódnak a kifejezetten piaci kockázatokat elemző írásokból.

A leginkább a posztkommunista térséggel foglalkozó Eurasia Group arra figyelmeztette kedden az ügyfeleit, hogy Orbán Viktor miniszterelnök körei komoly pénzektől esnek el a válság miatt, mert például sokat fektettek turizmusba, és innen idén nem lesz bevételük. Ezért a gazdasági mentőcsomagokból Magyarországon várhatóan nagy szelet jut majd a politika-közeli nagyvállalkozóknak, illetve új források után nézhetnek Orbánék. 

Emlékeztetnek, hogy számos külföldi tulajdonost űztek el Magyarországról az elmúlt években az adórendszer és a törvényi környezet átalakításával. A tanácsadócég arra figyelmeztet, hogy a kiskereskedelmi áruházak és a bankok lehetnek a legnagyobb veszélyben most, mert Orbán ezeket már korábban kinézte magának, de szemben a közművekkel, az energetikával és a sajtóval, ezeken a területen eddig csak mérsékelt sikereket ért el. 

Az Eurasia Group szerint a gyártulajdonosoknak nincs félnivalójuk, különösen a német tulajdonban lévők vannak biztonságban, de egyéb szektorok, például az élelmiszer-feldolgozók, jobban teszik, ha felkészülnek a támadásokra.

A tanácsadók szerint a rendkívüli veszélyhelyzet akár a 2022-es választásig eltarthat Magyarországon. 

A világ összes kontinensén jelen lévő, szintén amerikai központú Teneo tanácsadó cég is részletesen elemezte kedden a magyar törvényt, és szerintük is hosszú ideig tarthat majd a rendkívüli veszélyhelyzet Magyarországon. 

Szerintük intő példa, hogy a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" már 2015 óta hatályban van, holott tömeges bevándorlás már régesrég nem érinti az országot. A Teneo szakértői szerint a mostani felhatalmazási törvényre egyelőre nincs különösebben rászorulva a Fidesz, mert erős parlamenti többsége van, és az intézmények és a sajtó feletti kontrollja miatt nem volt akadálya eddig sem, hogy úgy irányítsa az országot, ahogy akarja. Ezért arra következtettek, hogy a Fidesznek a törvény egy óvintézkedés, hogy ha válság következne, és a párt népszerűsége drámaian zuhanna, akkor a felhatalmazási törvényt kihasználva tudja a kormány rendkívüli intézkedésekkel stabilizálni a hatalmát.

Az aggódó piaci hangulatot erősíti a magyar törvény rendkívül rossz nemzetközi sajtóvisszhangja is. Hiába a járvánnyal vannak teli a hírek, a felhatalmazási törvényről meglepően sok szó esik a világsajtóban, és szinte kivétel nélkül negatív kommentárok születtek róla.