Népszava: 36 ezer ágyat kell szabaddá tenniük a kórházaknak, 8 napjuk van
2020 április 09., 17:32
A járvány okozta ellátási zavaroknak több halálos áldozata lehet, mint a koronavírusnak
Kevés beszámoló jelenik meg ezekben a napokban a járvánnyal vívott küzdelem frontvonalából, a kórházakból. Az egészségügyi dolgozók hivatalosan nem nyilatkozhatnak, elvben az operatív törzs tartja a kapcsolatot a sajtóval. Amikor a járvány elérte Magyarországot, eljutott hozzánk is számos panasz kórházi dolgozóktól, hogy kevés a védőfelszerelés, és nincs elég teszt.
Az operatív törzs beszámolói szerint a kórházak ellátás megfelelő, és a hivatalos statisztikák alapján a járvány ugyan országszerte okozott megbetegedéseket, de számos európai országhoz képest nincs drámaian sok fertőzött, a kijárási korlátozásokat fenntartják ugyan, de nem is szigorítottak rajta. Ugyanakkor az EMMI előírta, hogy a kórházi férőhelyek 60 százalékát, 36 ezer ágyat fel kell szabadítani, ami arra utal, hogy a mostaninál jóval több megbetegedésre számít a kormány. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan élik meg a kórházak dolgozói ezeket a napokat, mit tapasztalnak munkájuk során.
Kedd reggel hosszabban beszélgettünk egy magyarországi kórház egyik vezető orvosával, akinek tapasztalatai ugyan országos szinten nem általánosíthatók, de beszámolója egy nagy intézményben átélt helyzeten alapszik, és sok hír eljutott hozzá máshonnan is, kollégákon keresztül.
Meglátása szerint fennáll a veszélye, hogy a járvány okozta ellátási zavaroknak több halálos áldozata lehet, mint amennyien közvetlenül belehalnak a koronavírusba.Egy egyébként is súlyos kapacitáshiánnyal küzdő rendszert sújtottak a mostani kórházi átszervezések, a covid-osztállyá átalakított részlegek, vagy éppen a karantén miatt kiesett személyzet hiánya. Így a nem koronavírusos betegek közül most sokan nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Az EMMI által előírt 36 ezer kórházi ágy felszabadítása brutális teher a kórházaknak, sok beteg embert haza kell küldeniük.
A félbemaradt kezelések, például a rákbetegek esetében, a szakember meglátása szerint végzetesek lehetnek. Az elmaradó műtétek és terápiák is rontják sok beteg túlélési esélyeit, vagy egy jobb életminőség reményét.
A 444-nek nyilatkozó orvos szerint a belgyógyászatokon, kórházaktól függően, 20 és 50 százalék között lehet azoknak a betegeknek az aránya, akiknek az otthoni ellátása ugyan megterhelheti a családtagokat, de elégséges, a beteg állapotának megfelelő lehet.
Vagyis az a központi igény, hogy valamennyi ágyat szabadítsanak fel, nem önmagában irreális, csak a fűnyíró-elv nem jó. „Nem tesznek különbséget a vénás fájdalomcsillapítást igénylő beteg, és mondjuk a demensek között. Előbbinek kórházi kezelés kell, utóbbit talán csak a család akarta lerakni a kórházba, azzal a tünettel, hogy »kicsit zavartabb a szokottnál is«." Illetve a mérték, az ágyak 60 százalékának felszabadítása nehezen érthető, annak tudatában, hogy eddig elég kevés, ezres nagyságrendű koronavírusos megbetegedést regisztráltak.
Ahol tegnap még előírás volt az FFP2, ott ma elég a sebészi maszk
A kórházi dolgozók számára biztosított védőfelszerelést naponta porciózzák, sokszor a helyi főnővérek vagy orvosok személyes kiállásától, rámenősségétől függ, hogy mennyi jut. „Mindennapos a cirkusz, a harc” – mondta forrásunk.
Általában kevesebb jut védőfelszerelésből, mint amennyire szükség van, ráadásul az előírások naponta változnak. Volt olyan nap, hogy a koronavírusos betegek osztályán dolgozóknak az előírás szerint legalább FFP2 típusú maszkot írtak elő, majd néhány nap múlva az volt a protokoll, hogy a sebészi maszk is elég. Forrásunk szerint az éppen aktuális készletek határozzák meg ezeket a változtatásokat.
Nem jut mindig teszt a kórházi dolgozóknak
Továbbra is komoly probléma a nekünk nyilatkozó orvos környezetében, hogy nincs elég teszt. A hivatalos kórházi protokoll szerint továbbra is csak azokat lehet automatikusan tesztelni, akik légúti betegség tüneteit produkálják, lázuk van, és igazolt koronavírusossal voltak közeli kapcsolatban.
Ezen felül tesztelni kell az idősotthonokból kórházba kerülteket mind, tüneteiktől vagy kontaktjaiktól függetlenül, illetve a hajléktalanokat is. E két csoportba tartozók közül csak azt lehet kiengedni a kórházból, akinek két negatív tesztje van, azaz legalább 5-6 napig bent kell tartani őket, függetlenül az állapotuktól.
Az idősotthonokból egyébként is sokszor küldenek át a kórházakba bentlakókat, forrásunk szerint nem mindig indokoltan, és most az idősek „passzolgatásában” nagy lépéselőnyhöz jutottak az otthonok, mert közel egy hétig nem lehet visszaküldeni őket, és ez szintén plusz terhet jelent a kórházaknak.
A kórházi dolgozóknak viszont továbbra sem jut mindig elég teszt. Előfordul, hogy más tünettel bevisznek beteget, nem megfelelő védőfelszerelésben lévők kezelik ezért, majd kiderül később, hogy a beteg koronavírusos is volt. Ilyenkor az orvosokat, ápolókat nem feltétlenül tesztelhetik, ha nincsenek tüneteik, hanem házi karanténba küldik őket, vagyis két hétre kiesnek a munkából. Hogy miért kell ilyen esetekben spórolni a tesztekkel, az sok orvos számára továbbra is megmagyarázhatatlan.
Az új intenzíves ágyak létrehozása is igen nehéz ügy, mert nincs elég szakképzett személyzet melléjük. Egy online gyorstalpalót, és egyhetes gyakorlatot írtak elő azoknak a kórházi dolgozóknak, akiket most rohamtempóban átképeznének, de az oktatóanyag forrásunk tapasztalata szerint nagyon felületes, a gyakorlati idő pedig túl rövid. Pláne, hogy az intenzív osztályokon dolgozók egyébként is túlterheltek, nehéz tőlük elvárni, hogy még betanítással is foglalkozzanak.