Az indiai állam, ahol sikerült ellaposítani a görbét

A koronavírus-járvány egyelőre főleg a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban pusztított igazán, de járványügyi szakemberek hetek óta tartanak attól, hogy mi lesz, amikor a vírus elszabadul a fejlődő országokban is. 

Az egyik különösen sokat emlegetett helyszín India, ahol 1,3 milliárd ember él, sokan közülük zsúfolt nagyvárosokban vagy épp ellenkezőleg, nagyon kevés közszolgáltatást nyújtó falvakban, és ahol nagyon sokan még mindig a szegénységi küszöb alatti bevétellel kénytelenek egyik napról a másikra boldogulni. 

És ugyan az még mindig egy nagy és aggasztó kérdés, hogy India végül hogyan fog tud megküzdeni a vírussal, az országnak van egy állama, amely eddig olyan jól szerepelt, hogy az világszerte sokak érdeklődését felkeltette. 

Keraláról van szó, ami indiai viszonylatban kis államnak számít, mindössze 33 millió ember lakja. Van viszont pár tényező, ami miatt arra lehetett számítani, hogy a koronavírus különösen nagy megpróbáltatás elé helyezi majd az államot: egyrészt népszerű turistacélpont, évente több mint egymillió külföldi turista fordul meg itt. Másrészt pedig lakosságának egyhatoda külföldön él vagy dolgozik, azaz az állam határain állandóan hatalmas a forgalom.

Ezért nem meglepő, végül Indiában épp Kerala volt az első állam, ahol január végén felbukkant a koronavírus egy Vuhanban tanuló helyi diák révén, ennek ellenére az új esetek számának emelkedését már április elejére sikerült megállítani: az államban még mindig mindössze 370 esetet és három áldozatot tartanak nyilván. És több mint százezer ember van elkülönítve: sokan otthon, de akik ezt nem tehették meg, azok erre a célra létrehozott intézményekben. 

A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy héten minden nap nagyobb volt a gyógyultak, mint az új fertőzöttek száma. A felgyógyulási arány Keralában 50 százalék, míg az indiai átlag 11 százalék. A halálozási arány a fertőzöttek között az államban 0,5 százalék, míg országosan 3,4 százalék. A továbbfertőzések számát mutató R-érték 0,4, míg országosan 2,6. (Érdekesség, de az országos adatok is jobban alakultak eddig, mint amitől előzetesen félni lehetett, és hogy ez így miért történt így, és hogy ez miért történt így, azt egyelőre a kutatók is csak találgatják.)

Épp ezért van az, hogy számos szakértő szerint ugyan szó nincs arról, hogy az állam végleg győzött volna a koronavírussal szemben, de a jelek szerint tényleg sikerült ellaposítani a görbét, azaz lassítani a vírus terjedését, miközben India többi részén a járvány még mindig felfutó szakaszban van. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban sorra születnek a cikkek arról az indiai és a világsajtóban, hogy mit tett Kerala másképp, mint a többi indiai állam, és hogy mit lehet mindebből tanulni. 

A BBC indiai tudósítója, Soutik Biswas szerint az állam egyrészt nagyon korán lépett: már az országos kijárási tilalom bevezetése előtt korlátoztak a kijárást, mellette pedig nagyon alapos kontaktkutatásba kezdtek. Minden ismert fertőzöttnek visszamenőleg feltárták az összes lehetséges találkozóját, megkerestek mindenkit, aki érintett lehetett.

Az MIT Tech Review oldalán megjelent riportból kiderül, hogy ez sokszor valóságos detektívmunkát jelentett a közhivatalnokok számára: egy külföldről visszatérő és a hatóságok elől eleinte bujkáló, nem együttműködő család esetében 50 fős, rendőrökből, orvosokból és önkéntesekből álló csoport nyomozott a családtagok mozgása után, amihez többek között telefonokból kinyert GPS-adatokat és megfigyelő kamerák felvételeit is felhasználták. Így sikerült feltárniuk, hogy merre jártak család tagjai a hazaérkezésük után, de a megbetegedésük előtt, és így sikerült azonosítani sok potenciális fertőzöttet. 

Az államban emellett minden körzetben koronavírus-központokat hoztak létre, ahol az államba visszatérők közül különítették el azokat, akiknél felmerült az esélye, hogy megfertőződtek. A BBC beszámolója szerint közben egészségügyi dolgozók és önkéntesek járták az egyedül élő idősek otthonait, hogy ne kelljen utcára menniük, tanácsadók pedig több mint 340 ezer embert hívtak fel telefonon, hogy segítsenek megküzdeni a kialakult helyzettel. 

Tömeges tesztelésre sokáig nem volt lehetőségük: az állam ugyan rendelt százezer tesztet, de ezt még nem kapták kézhez, ezért itt is a szövetségi tesztelési protokollok szerint, naponta mintegy 800 embert tudnak ellenőrizni. Igaz, ezzel is bőven az országos átlag fölött teljesítettek. 

A Biswas által idézett szakértői vélemények szerint ami igazán számíthatott a koronavírus elleni eddigi eredményes küzdelemben, az az országon belül kifejezetten jónak számító egészségügyi rendszer, illetve hogy az államban nagy autonómiája van a kisebb közösségeknek, és komoly hagyománya van az alulról szerveződő, demokratikus döntéshozatalnak. Kerala ennyiben is egy különleges állam Indiában belül: nagyon erőteljesek itt a baloldali hagyományok, erős szövetkezeti kultúra van, és jelenleg is egy kommunista-baloldali koalíció vezeti az államot, annak ellenére is, hogy az elmúlt években országszerte megerősödött a Narendra Modi miniszterelnök vezette hindu nacionalista irányzat. 

A BBC és az MIT cikke is kiemeli, hogy e hagyományok miatt sokkal könnyebb volt elérni a kisebb közösségek tagjait, és könnyebb volt a tömeges elkülönítésre is rábírni az embereket. Ráadásul az állam kormánya folyamatosan naprakész információkkal látott el mindenkit, így mindenkinek pontosabb képe lehetett a járvány terjedéséről, és ezért a helyiek szemlátomást komolyabban is vették a helyzetet. 

Fontos lehet az is, hogy Kerala ugyan sűrűn lakott állam, de az országos átlaghoz képest magasabb színvonalon élnek itt az emberek, és Indiában itt a legmagasabb, 94 százalékos az olvasni és írni tudók aránya, ráadásul élénk helyi sajtó is működik az államban. Emiatt aztán sokkal kevésbé tudtak terjedni az országban máshol tapasztalt Whatsapp-os álhírek és összeesküvés-elméletek, melyek sok helyen nehezítették a járvány elleni védekezést. 

A keralai kormánynak segítő szakértői testület vezetője, B Ekbal idegsebész szerint ami igazán sokat számíthatott, hogy az államban decentralizált egészségügyi rendszer működik, így a falusi bizottságok képesek voltak maguk ellenőrizni a fertőzés terjedését, illetve elrendelni az elkülönítéseket. 

Egy indiai közgazdász, Jacob John is arról beszélt a BBC-nek, hogy a hatalmi decentralizáció fontos eszköz lehetett a koronavírus elleni küzdelemben: a helyi kormány, a közösségek vezérelte falusi tanácsok, és az aktív önkormányzatok együttműködése révén az elmúlt három évben két árvízzel, illetve a Nipah-vírus kitörésével is sikerrel vették fel a harcot. És a Nipah-vírus idején szerzett tapasztalatok miatt is történhetett, hogy a koronavírus kínai megjelenését követően villámgyorsan állt fel a járványt figyelő bizottság, más államoknál és országoknál jóval gyorsabban kezdték el monitorozni a helyzetet. 

A WHO indiai megbízottja, Henk Bekedam a Washington Postnak dicsérte Kerala reakcióját a járványra, és külön kiemelte a vészhelyzetekre való felkészülés múltbeli tapasztalatainak, illetve az erre a célra történő korábbi befektetéseknek a fontosságát, valamint hogy az államban hatékonyan zajlott a helyi szintű ellenőrzése a betegség terjedésének, jól sikerült kommunikálni az emberek felé a kockázatokat, és hatékonyan vonták be a közösségeket a védekezésbe. 

John szerint nagy titok amúgy nincs az államban működő egészségügy sikere mögött: egyszerűen csak több mint fél évszázada folyamatosan költenek rá. Kerala már régóta többet költ egészségügyre és oktatásra, mint a legtöbb indiai állam. Az állam gazdasági minisztere, T M Thomas Isaac pénteken arról írt véleménycikkében, hogy az eddigi sikerük legfontosabb eleme a masszív közegészségügyi rendszerük volt: míg a világ számos országában most ébrednek rá ennek fontosságára, Keralában ez múltjuk egy olyan öröksége, amire nagyon büszkék. 

Arról persze szó nincs, hogy ne jelentene hatalmas terhet a járvány az állami ellátórendszerére: bőven lehet olvasni a túlhajszolt, nagyon kimerült orvosokról, és az állam egészségügyi rendszere Indiában ugyan jónak számít, de így is elmarad a fejlett országok felszereltségétől. A beszámolók szerint épp ezért is vették annyira komolyan a kontaktok felkutatását és elkülönítését, mivel tudták, hogy egy berobbanó járvánnyal szemben esélytelen lenne az egészségügy. A MIT riportja szerint már március 28-ára több mint 134 ezer ember volt állami megfigyelés alatt, és ennek koordinálása emberfeletti munkát követelt meg az állami alkalmazottaktól. 

Korai lenne örülni 

Indiában március során viszonylag sokáig nem lehetett tudni arról, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez bevezetni a járvány megfékezésért. Aztán előzetes figyelmeztetés nélkül március 24-én Modi miniszterelnököt bejelentette, hogy az országot 21 napra lezárják, szinte teljesen leáll az élet. A nyugati országokból ismert szinte teljes lezárás ugyanakkor nagyon nehezen volt elképzelhető Indiában, ahol rengetegen dolgoznak az informális gazdaságban, szociális védőháló nélkül, napról napra keresve meg a jövedelmüket. Ezekről a problémákról korábban részletesen is írtunk. 

Ez persze érzékenyen érintette Keralát is, de ez volt az első indiai állam, ahol segélycsomagot jelentettek be: bevezettek egy közétkeztetési programot, ezenkívül pedig olajat, rizst és fűszereket osztottak az embereknek, a nyugdíjak kifizetését pedig előrehozták. 

Az eddigi regisztrált fertőzöttek pedig a beszámolók szerint szerencsére elég fiatalok voltak, az államban diagnosztizált fertőzöttek átlagéletkora 37 év, és többségük a Perzsa-öböl menti országokból hazatért vendégmunkás volt. Az állam lakosságának mintegy 12 százaléka idősebb 60 évesnél, de az eddigi jelek szerint azt egyelőre sikerült megakadályozni, hogy a helyi idősek körében is terjedjen a betegség. 

És persze az eddigi sikerek mellett is vannak még okok az aggodalomra: a BBC riportja szerint egész Indiában itt az egyik legmagasabb a fertőző betegségek aránya, ráadásul az országos átlagnál többen vannak, akik cukorbetegséggel, szívbetegségekkel vagy légzőszervi megbetegedésekkel küzdenek. A júniusban induló nyári monszun idején pedig könnyedén terjednek az olyan betegségek, mint az influenza, a dengue-láz vagy a bozótláz, melyeknek mind tünete lehet a magas láz, ami nehezebbé teheti majd a koronavírusos betegek diagnosztizálását. Helyi orvosok szerint épp ezért a monszun idején nagyon ébernek kell majd lenniük, hogy ne jelenhessen meg a fertőzések egy új hulláma. 

Ehhez az államba érkező emberek folyamatos ellenőrzésére és sok elkülönítésre, aminek pedig komoly anyagi és társadalmi ára lesz, a helyi kormány ezért már el is kezdett kidolgozni egy részletes tervet, hogy hogyan indítják majd újra a helyi gazdaságot a járvány visszaszorulása után. T M Thomas Isaac gazdasági miniszter tervei szerint ez a helyi önkormányzatok, a szövegkezetek, a nők által szervezett szomszédsági csoportok és a civil szervezetek részvételével történhet majd meg. 

A közeljövő kilátásaival kapcsolatban egy helyi doktor, Sreejith N Kumar arról beszélt a BBC-nek, hogy Kerala egyelőre csak a negyeddöntőben aratott sikert. Az elődöntős győzelmet az jelentené, ha fokozatosan sikerül majd enyhíteni a korlátozásokon egy második fertőzési hullám felbukkanása nélkül, a döntőben meg akkor nyernek, ha az élet visszatérhet a normális kerékvágásba.