Péterfalvi Attila szerint megfelelően biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit titkosító törvényjavaslat

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Ugyan a koronavírus-járványt kísérő gazdasági válság miatt a kormány kénytelen volt átstrukturálni a költségvetést, ez nem érintette a kínai megaprojektet, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amiről korábbi számítások alapján azt lehet sejteni, hogy a Kínának nagyon kedvező beruházás Magyarországnak 2400 év (!) alatt térülhet majd meg. 

A gigantikus projektbe lesznek bevonva magyar vállalkozások is, a felújítási munkálatokat végezheti jórészt Mészáros Lőrinc cégcsoportja, 590 milliárd forintos keretből, de ennek részleteit 10 évig nem lehetne megismerni egy Semjén Zsolt által egy salátatörvényben elrejtett módosításnak köszönhetően. 

Emiatt az ellenzék a törvénymódosítás parlamenti vitájában arról beszélt, hogy a kormány titkosítaná a szerződéseket, de Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Magyar Hírlapnak mondta el, hogy ez nem így van. 

„Megfelelően biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát a Budapest–Belgrád-vasútvonal építési projektjével kapcsolatos törvényjavaslat, amely szerint tíz évre titkosítanák a vasútfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokat” 

– idézi a cikk az adatvédelmi biztost, aki szerint épp ezért tévesek azok a sajtóban megjelent elemzések, melyek a nyilvánosság korlátozásaként értékelték a törvényjavaslatot. 

„A korlátozásnak ugyanis több módja is van, az egyik az, amikor az adatokat így minősítik. Az információs önrendelkezésről szóló törvény alapján a másik lehetőség az, amikor az adatfajták meghatározásánál bizonyos körben korlátozzák a nyilvánosságot. Van egy harmadik megoldás is, amikor az igényelt adatok valamilyen érdeket sértenek, akkor azokat nem lehet kiadni, ám ez generálisan nem zárja el az adatok nyilvánosságát.” – mondta el a lapnak Péterfalvi, aki így folytatta:

„Az információs törvény azt mondja ki, hogy amikor beérkezik az igény bizonyos adatok megismerésére, akkor azt meg kell vizsgálni, s ezt az illetékes miniszter feladatává teszi. A Budapest–Belgrád vasútfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok tekintetében a külügyminiszter feladata annak megvizsgálása, hogy az igényelt adat sérti-e hazánk külföldi, külgazdasági vagy diplomáciai érdekeit, s ha igen, akkor az nem nyilvános adat.”

Azaz bármikor rá lehet kérdezni a szerződések részleteire, és ha Szijjártó Péter úgy dönt, akkor azok megismerhetővé is válnak. 

Péterfalvi szerint a vázolt szabályozás bevett gyakorlat az Európai Unióban és koherens az uniós jogrenddel. 

„Támadhatatlan, mert nem teszi generálisan elérhetetlenné az adatot, csak vizsgálat tárgyává teszi annak nyilvánosságát.”