Márciusig 1,1 milliárd forintott kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira egy uniós projektben, amiben a megújított nemzeti alaptantervet is készítették, írja a Magyar Narancs az Eszterházy Károly Egyetem adatai alapján. A szakértők bruttó bérköltsége 934 millió forint volt, 177 milliót pedig szociális hozzájárulási adóként fizettek be. A 2,4 milliárdos projekt fennmaradó része vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre ment.

A projekt 2017 júliusában indult, és idén október 31-ig tart. Ebben a projektben dolgozta át az alaptantervet Csépe Valéria és csapata, akik 2018 végén álltak elő a dokumentummal. A Narancs szerint az ő bérköltsége összesen 27,4 millió forint volt, ami havi 684 ezres bruttó fizetésnek felel meg. 

A szakértők pozitívan fogadta a Csépe-féle tervezetet, az oktatási kormányzat viszont nem találta eléggé nemzetinek, ezért Hajnal Gabriellát, az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg a feladattal. Ebbe aztán bevonták többek közt a szélsőjobboldali nézeteket hangoztató, antiszemita írókat magasztaló irodalomtörténészt, Takaró Mihályt is. Miatta testületileg felmondott a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó hatfős munkacsoport. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter decemberben jelentette be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz új nemzeti alaptanterv, inkább az eddigit módosítják. A januárban nyilvánosságra hozott tervezet részben ugyan megtartotta a Csépe-féle verzió alapelveit, szakmai szervezetek azonban hiányolták a tananyagcsökkentést, és bírálták a tantervbe szőtt ideológiai preferenciákat.

A Csépe-féle tervezetben például nem voltak szerző- és műlisták magyarból, mostanra viszont bekerültek olyan vitatott szerzők, mint Herczeg Ferenc vagy Wass Albert.

A módosított alaptanterv idén ősszel lép életbe, annak ellenére, hogy szakmai szervezetek a járvány miatt bevezetett digitális munkarend miatt halasztást kértek.