Ajánlást írtak az akadémikusok, hogy milyen teszteket kéne végezni

A járvány felfutásával párhuzamosan futott fel a fertőzés - utólagos - kimutatására alkalmas szerológiai gyorstesztek gyártása is. Ennek eredményeként már közel háromszázféle ilyen gyorstesztet gyártanak a világban, ám ezek megbízhatósága eléggé változatos:

vannak, amelyeknek a prediktív értéka a 20 százalékot se éri el, vagyis tíz elvégzett tesztből nyolcnál több eredménye értékelhetetlen.

Ilyen termékből a Kínából behozott eszközökről az MTI-ben közölt fényképek alapján Magyarországra is jutott. Az MTA két rendes tagja, Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus ezért áttekintették a tesztekkel kapcsolatos problémákat, és ajánlásokat fogalmaztak meg arról, hogy mire kell figyelniük a döntéshozóknak a megfelelő tesztek kiválasztásakor.

Mint írják, ezek a szerológiai gyorstesztek az immunrendszer által termelt ellenanyagok (pl. IgM, IgG) kimutatására alkalmasak. Ezek nem specifikusan a SARS-Cov ellen termelődnek, más kórokozók is kiválthatják a termelésüket, de jelenlétük alkalmas lehet a fertőzés fennállásának (IgM) vagy lezajlásának (IgG) költséghatékony kimutatására. Korlátaik miatt elsősorban epidemiológiai okokból van ezekre szükség:

a szerológiai tesztek alapvetően nem a fennálló fertőzés igazolására valók, azt nagy biztonsággal csak a vírus jelenlétét kimutató rtPCR tesztekkel lehet megállapítani.

Szerológiai tesztekkel legbiztonságosabban azt lehet kimutatni, hogy a fertőzésen átesett személy immunrendszere termelt-e ellenanyagot. Ez két okból fontos: pontosabb képet adhat a csak akut fertőzés kimutatására alkalmas rtPCR teszteknél arról, hogy valójában milyen széles körben terjedt el a járvány, és hány tünetmentes hordozó lehet; illetve, amennyiben igazolódna, hogy a fertőzésen átesettek immunissá válnak a vírusra, segíthet a kiszűrésükben. Ez amúgy azok azonosításában is segíthet, akiknek a véréből annak nagy ellenanyag-tartalma miatt a fertőzötteket gyógyító szérumot lehet előállítani.

A két akadémikus szerint a tesztekkel amúgy nem feltétlenül csak technológiai problémák vannak, a vírus és az általa okozott betegség természete is nehezíti a tesztelést. A szerológiai tesztek hatékonyságát nagyban korlátozza, hogy jelen ismereteink szerint

vannak betegek, akiknek a szervezetében egyáltalán nem termelődnek antitestek;
olyanok, akiknek a szervezetében nagyon kevés antitest termelődik;
és olyanok is, akiknek a szervezetében a szokásos 5-7 napnál sokkal lassabban, egy feljegyzett esetben például csak 45 nap után jelentek meg az antitestek.

Hogy ez miért van, még nem tudjuk.

A másik problémára röviden már kitértem: ezek az antitestek, amiket a tesztek ki tudnak mutatni, nem specifikusan a SARS-CoV-2 koronavírussal szemben termelődnek. Hanem plldául két endemikus, vagyis emberek között évezredek óta terjedő, egyszerű megfázást okozó koronavírus ellen is ugyanilyen ellenanyag termelődik a szervezetünkben, és ez az ellenanyag egy-két éven át ki is mutatható. Vagyis elképzelhető, hogy a pozitív szerológiai teszttel valójában egy tavalyi-tavalyelőtti megfázást igazolnak, nem covid betegséget.

Probláma továbbá, hogy a rendelkezésre álló kutatási adatok szerint van eltérés az Európában, Ázsiában, Amerikában terjedő vírus között, amit genetikai módszerekkel ki lehet mutatni. Így akár az is előfordulhat, hogy egy Kínában gyártott, az ott terjedő vírusra kifejlesztett teszt az Európában terjedő vírussal szemben termelt antitesteket nem mutatja már ki.

Kovács és Lakatos akadémikusok szerint amúgy általánosságban, bár bizonyos körülmények között indokolt a gyorstesztek használata, a mostani járványban hasznosabb lenne az azoknál pontosabb - és jellemzően olcsóbban végezhető - laboratóriumi teszteket előnyben részesíteni, mert azokkal most már mennyiségi analízist is lehet végezni. Mondjuk azt is megjegyzik, hogy ehhez előbb rendbe kéne tenni a laboratóriumi hálózat finanszírozását, mert a jelen rendszerben csak a vizsgálatok 20 százalékának költségét fedezik, a további nyolcvan százalékot maradékelven finanszírozzák, ez pedig jellemzően mét a felhasznált vegyszerek árát sem fedezi. (Via)