Freedom House: Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. Meghatározásuk szerint 

a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá. 

Ez az ötből a középső kategória. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok). 

A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek. 

Vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.

Egyre távolabb Közép-Európától, egyre közelebb a Balkánhoz

A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai): 

  • mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
  • hogyan zajlanak a választások (4,25)
  • a civil szektor állapota (4,50)
  • a média függetlensége (3,25)
  • önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75),
  • az igazságszolgálatás állapota (4,75),
  • korrupció (3,50).

Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), pont annyit, mint Szerbia. A választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából rontottunk az előző évhez képest. Így alakultak az összpontszámaink 2010 óta, összevetve néhány környékbeli országgal:

Látszik, ahogy Lengyelországgal egy szintről indulva, megelőzve Romániát és Szlovákiát is, fokozatosan a szerb demokráciával kerültünk egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám. 

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.

A jelentés szerint Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Eközben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott. A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol.

A 28 oldalas szövegben felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában. A szerb ellenzék például bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, közben a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át a törvényhozáson. Néhány párt Montenegróban is hasonló utat választott. Megemlítik, hogy Magyarországon is kivonult az ellenzék az év első parlamenti üléséről, tiltakozva a túlóratörvény ellen. 

Az Európai Uniónak továbbra is az az álláspontja, hogy az ellenzéki pártoknak a parlamentben a helyük, de a Freedom House szerint ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a törvényhozás Tiranától Tbilisziig egyre kevésbé alkalmas a párbeszédre. Ezért érthető válasznak tartják a bojkottot, ami ugyanakkor erősítheti is a hatalmon levőket. (Magyarországon legutóbb Hadházy Ákos független képviselő vetette fel októberben, hogy nem biztos, hogy van értelme ellenzékiként a parlamentben politizálni.) 

Kövér László házelnök szembesül Hadházy Ákos molinójával tavaly októberben

A jelentésben külön fejezet foglalkozik Kínával, amely a Freedom House szerint egyre nagyobb befolyást gyakorol a térségben. Tádzsikisztántól Szerbiáig számos ország vásárolt Kínától térfigyelő kamerákat és arcfelismerésre alkalmas berendezéseket, miközben Kína a médián és infrastrukturális beruházásokon keresztül is igyekszik erősíteni a pozícióját. Tádzsikisztán, Montenegró és Észak-Macedónia például 41, 39, illetve 20 százalékban Kína felé adósodott el.

A Freedom House ugyanakkor jó példaként említi a zöldmozgalmi törekvéseket és az ezzel kapcsolatos tüntetéseket, amelyek időnként a legszigorúbb rendszerekben is eredményre vezetnek. Fehéroroszországban így sikerült megakadályozni egy gyár felépítését, Kirgizisztánban pedig az uránbányászat folytatását. Bulgáriában a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványhoz vezetett egy vízhiánnyal kapcsolatos korrupciós botrány. 

A jelentés végén a Freedom House ajánlásokat is megfogalmaz. Az Európai Uniónak például azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek.

Ezen kívül azt írják, nem szabadna az állampolgárok megfigyelésére alkalmas eszközöket eladni a hibrid rezsimeknek és az autoriter államoknak, vagyis Magyarországnak sem.A Freedom House egy amerikai központú nonprofit szervezet. A jelentés a USAID, vagyis az amerikai nemzetközi segélyezési hivatal támogatásából valósult meg.

Frissítés:

Időközben felkerültek a Freedom House honlapjára a jelentés szerzői országonként. Ez alapján a magyarországi szakértő Filippov Gábor poltológus, történész, aki 2018-ban részletes elemzést írt a 24.hu-ra arról, hogy szerinte miért tekinthető Magyarország hibrid rezsimnek.